Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-203
Az országgyűlés képviselőházának kor a zsidóság egyáltalán nem volt könyörületes a keresztényekkel szemben, igen furcsának tartom, hogy mi legyünk könyörületesek a zsidókkal szemben. A zsidóság védelmében még azt is fel lehetne hozni, hogy a magyarság egy lovagias nép, amely nem üt úgy vissza, ahogy ők visszaütöttek annakidején. (Egy hang a jobboldalon: így is van!) r Én életemben egy tanulságra tettem szert. Úriember csak azzal szemben lehetek, akinek a becsületről legalább valami fogalma van, a zsidóságra vonatkoztatva azonban ki kell jelentenem, hogy nekik a becsületről vajmi kevés fogalmuk van. (Gróf Serényi Miklós: Semmi!) így tehát egyáltalában nem kell sajnálni a zsidóságot, mert semmi erkölcsi alapjuk sincsen. De tovább megyek. Akit nem győzött volna meg a zsidóság viselkedése a múltban, annak felhívom a figyelmét arra, hogy az előző vasárnap, amikor a Szovjet és Németország között kitört a háború, aznap este az összes budapesti mulatók szinültig tele voltak zsidókkal és orgiákat rendeztek ennek a nagy napnak örömére. (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon. ~ Halmai János: És ezt tűrjük!) T. Ház! Akkor, amikor a miniszterelnök űr kijelentette azt, hogy a Szovjet-köztársasággal hadiállapothan vagyunk, ugyanakkor nyugodtan ki leheletig volna jelenteni azt is, hogy a zsidósággal hadiállapotban vagyunk. (Ügy van! Ügy van! — Taps a szélsőbaloldalon. — Budinszky László: Mi már régen abban vagyunk!) Erről pedig a konzekvenciákat befelé is le kellene vonni. (Ügy van! r Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Nagyon csodálkozom, hogy a kormány egy rendelettel nem helyezte rendőrhatósági felügyelet ' alá az összes zsidókat. Köztudomásrí az, hogy minden zsidó tevőleges részt vesz az ellenünk folyó háborúban, minden zsidó egy-egy agitátor, minden zsidó nemcsak a német birodalom ellen, hanem ma ellenünk is agitátor, tehát saját jólfelfogott érdekünkben akkor, amikor a tengely mellé álltunk, le kellett volna vonni a konzekvenciát és legalábbis rendőrhatósági felügyelet alá kellett volna helyezni az egész zsidóságot. (Bwlinszky László: Gettóba! — Andréka Ödön: Nem_ volna szabotázs!) A zsidók ma is utaznak, telefonálnak, minden eszköz rendelkezésükre áll. fezektől az eszközöktől egyszer és mindenkorra meg kellett volna fosztani a zsidóságot. Ma tervényes alapja is van a kormánynak arra, hogy ilyen intézkedéseket tegyen, hiszen elsődleges honvédelmi érdekről van szó. Még egy kisebb kérdésre szeretnék rátérni. A javaslat 6. §-a szabályozza azt, hogy a zsidó ügyvédeik kozmegbizatást bizonyos arányszán) szoint viselhetnek. A javaslatból hiányzik az, hogy a zsidó ügyvéd, ha már egyáltalában közmegbizatásbau részesül, akkor legalább a keresztények érdekeit ne képviselhesse a bíróságok előtt, inert ez fogalmilag ki van zárva. Hogyan lehet például ügygondnoka egy keresztény embernek egy zsidó, amikor az a zsidó már az egész helyzetből kifolyólag ellenségesen viseltetik a kereszténnyel szemben 1 ? De különösen groteszk az, hogy az utolsó öt, házasság felbontása iránti perem közül négy esetben volt zsidó házasságvédő. Nem kell rámutatnom arra, hogy a zsidóság tulajdonképpen a családot, mint a nemzet alapsejtjét támadta meg hosszú évtizedeken át a különböző kultúrintézményeken keresztül. Támadta a színházban, támadta az irodalomban, a filmen és minden téren, ahol lehetséges volt. Nagyon furcsállom tehát, amikor egy zsidó beül 203. ülése 19 Ul június 30-án, hétfőn. 343 oda a tárgyalásra, a keresztényeik legbensőbb életét, a családi életet figyeli és úgysem tesz semmit. Megkérdezett az egyik ügyfelem, hogy az a zsidó mit keres ott a tárgyaláson. (Budinszky László: Pénzt keres!) Megmagyaráztam, hogy az ott nem fog felszólalni, nem csinál semmit, csak tárgyalásonként 15 pengőben fog részesülni. Tessék elképzelni azt, hogy az én ügyfelem, akinek megmondottam az igazságot, mennyire el volt ragadtatva ettől az intézménytől. Tehát, t. Ház, ennek a 6. <§>-nak a megváltoztatására is szükség volna. Két megoldás volna. Az első és leghelyesebb megoldás az lenne, hogy zsidó egyáltalán ne teljesíthessen közmegbizatást, ha azonban mégis teljesíthet, — ez volna a másik megoldás — akikor csupán zsidók érdekélben teljesíthessen. Nem akarok kitérni itt a házasságjog egyes kérdéseire, azonban tisztelettel megjegyzem* azt, hogy a házasságvédőnek semmi szava sincsen, egyetlenegy házasságot sem védett meg, úgyhogy én a magtam részéről ezt az intézményt feleslegesnek is tartom és amikor a keresztény ügyvédnek lehetne kenyeret adni a zsidókérdés megodásával, akkor én nem tar torn szükségesnek azt, hogy zsidó ügyvéd munkanélküli keresethez jusson. Minthogy ezeknél a felhozott szempontoknál fogva a javaslat nem oldja meg a kérdést, én a javaslatot nem fogadhatom el. (Taps a szélsőbaloldalon. A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Árvay Árpád jegyző: Szögi Géza! Elnök: Szögi Géza képviselő urat illeti a szó. " Szögi Géza: T. Ház! Őszintén szólva, el akartam már állni a szólás jogától, mert ez a kis javaslat — lígy gondoltam — talán nem is érdemli meg azt, hogy ilyen nagyszámú szónok vegyen részt a vitában. Az igazságügy miniszter úrnak az imént adott válasza azon ban eltérített ettől a szándékomtól, eltérített azért, mert az az érzésem, — és úgy gondolom, az egész nyilaskeresztespártnak ez az érzése — hogy egyáltalában nem elégíthet ki bennünket az a miniszteri válasz, amelyet az imént hallottunk. (Maróthy Károly: Nem! Ez biztos!) Annál kevésbbé sem elégíthet ki, mert mindössze arra szorítkozott, hogy Maróthy Károly igen t. képviselőtársamnak egyik kijelentését veszi kiindulási pontul — nem tudom, hogy az a kijelentés hogyan hangzott el, Maróthy Károly képviselő űr azt mondja, hogy nem úgy hanerzott el, ahogyan a miniszter űr idézte — és többízben kijelenti a miniszter úr, hogy ezt a kijelentést pedig visszautasítja. T. Képviselőház! Azok a súlyos aggályok, amelyeket a mi pártunk részéről, azonkívül a magyar megújulás pártja részéről hangoztattak ezzel a javaslattal szemben, a nemzeti közvélemény egészének a súlyos aggályai. Ezeket a súlyos aggályokat és azokat a súlyos adatokat, amelyeket felhoztunk, azokat a fontos statisztikai adatokat, amelyekkel ostoroztuk ezt a iavaslatot és az eddigi törvényes intézkedéseket az ügyvédkérdésnek abban a részében, amely a zsidóság visszaszorítását célozná. mindezeket a dolgokat nem szabad egyszerű visszautasítással elintézni. Nem szabad egyszerű visszautasítással elintézni annál kevésbbé sem. mert ha szerény is ez a javaslat, — amint a miniszter űr mondotta — ha SZPrény intézkpdé«eket is tartnlmaz és ha szerényen hoz+ák is a t. Ház elé. a m^i idők nem szerénv idők. a mai Vövetelménypk nem szerény követélmények. (Ügy van! Ügy van! a
