Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-203

Az országgyűlés képviselőházának 208. ülése 19Ul június 30-án, hétfőn. 339 vannak olyan dolgok, amelyek adininisztrative szükségesek, az 5. § a lényeg szempontjából azonuan nem elegendő. Miután pedig ez a javaslat későn került a törvényhozás elé, mert ennek már évekkel ezelőtt ide kellett volna jönnie és ez a tegnap javaslata, mi pedig állítjuk és valljuk, hogy a mának, a holnapnak, a jövő nemzedéknek élünk, azért ezt a javaslatot nem tudjuk elfogadni. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Matolesy Tamás! Matolcsy Tamás: T. Ház! Amikor én mint orvos az ügyvédi kamarát szabályozó törvényjavaslathoz hozzá kívánok szólni, ennek oka abban az igazságtalanságban rejlik, amely az orvosi kamarát érte akkor, amikor bennünket, orvosokat ebből a törvényjavaslatból teljesen kihagytak. Értetlenül állunk ez előtt a törvényjavaslat előtt: miért csak az ügyvédi kamarát óhajtja az, igazságügyminiszter úr ebjben a minimális előnyben részesíteni és miért nem szándékozik ezt kiterjeszteni az orvosi, a színészi s a sajtókamarára is, ahol ezek a panaszok éppen úgy, vagy talán még fokozottabb mértékben fennállanak, mint az ügyvédi kamaránál. Ha véletlenül van is Magyarországon olyan kamara, ahol a zsidók száma 6%-nál kevesebb volna, az ilyen kamarára annál inkább ki lehetne terjeszteni ezt a törvényjavaslatot, mert ott nagyobb lelki megrázkódtatást nem okozna, de tudomásom szerint ilyen kamara egy sincs Magyarországon. ; Kü

1 önösen sérelmesnek tartjuk magunkra ezt az intézkedést mi orvosok, mert éppen az orvosi társadalom volt az, amely régi időkben Bársony János professzor vezetésevei harcot indított a zsidóság- ellen, aminek következménye volt azután, hogy csak 6% zsidót vettek fel az egyetemen. Ennek a kitartó küzdelemnek volt a következménye a numerus clausus törvény. Igaz. hogy a bethleni konszolidációs korszakban több egyetem nem tartotta be pontosan ezt a törvényt, de az orvosi társadalom továbbküzdött és annak legfőbb keresztény szervezete, a Moue. (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) a sajtóban és minden megnyilatkozásában sürgette a harmadik zsidótörvény gyökeres és minden társadalmi rétegre kiterjedő intézkedését. Éppen az orvosi társadalom volt az, amely biológiai alapon arra az álláspontra helyezkedett, hogy a zsidóság elbírálásánál nem a vallás, hanem a faj a döntő. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Értetlenül állunk tehát itt, hogy bennünket, az orvosi társadalmat, amely ennek a gondolatnak első harcosa volt, miért büntet az igazságügyminiszter úr azzal, hogy kihagyott bennünket ebből az áldásos, de minimális rendelkezésből. A javaslat indokolásában azt olvashatjuk: »Mellőzhetetlenül szükség van ezeknél fogva olyan értelmű törvényi rendelkezésre, amely addig is, amíg az ügyvédi ka

: mára zsidó tagjainak szarnia az összes kamarai tagok hat százalékának megfelelő számra nem csökken, kamarai választási jogot csak a kamarai tagok hat százalékának megfelelő számú zsidó kamarai tagnak biztosit...« Az orvosi kamarának is nagy szüksége van erre az intézkedésre. Az indokolás további részében azt olvashatjuk, hogy ez azért olyan fontos az ügyvédeknél, mert például a budapesti ügyvédi karaara tagjainak 50.6 százaléka zsidó, az ország összes ügyvédeinek pedig 46%-a. T. Ház! Ugylátszik, elfelejtettek utánanézni annak, hogy az orvosi kamara tagjainak hány százaléka zsidó. A budapesti orvosi kamara tagjainak 45 százaléka, az egész ország összes orvoskamarái tagjainak pedig a 34.4 százaléka zsidó. Azt hiszem teüát, nagyon kevéssé maradunk alul ebben a kérdésben az ügyvédi kamarával szemben, fokozott mértekben fontos tehát ennek a törvényjavaslatnak a ránk való kiterjesztése is. T. Ház ! Külön fel kell még hívnom a (mélyen t. miniszter úr figyelmét, hogy az orvosi kamara országos elnökének, néhai Verebély Tibornak, világhírű professzoromnak halálával éppen most üresedett meg az országos orvosi kamara elnöki pozíciója és ha nem szorítjuk addig vissza a zsidókat, előfordulhat, hogy ennél a választásnál nem odavaló ember, zsidóbarát, vagy esetleg zsidó kerül a kamara élére akkor, amikor az egész világon a nemzeti szocializmus diadalrajutásának előestéjén állunk. (Úgy van! a szelsobalodalon.) De mi, orvosok nem elégedhetünk meg azzal, hogy a zsidókat csak a kamara életében szorítsuk vissza, hanem olyan komoly intézkedéseket kérünk a kormánytól, amelyek a gyakorlati életből is viszszaszorítják őket. Követeljük tehát, hogy oly módon intézkedjék a kormány, hogy például zsidó orvos csak zsidó betegeket gyógyíthasson (Helyeslés a szélsőbaloldalon.), táblájukon és receptpapírjaikon tüntessék fel. hosry zsidók. T. Ház! Amíg a zsidókat csak a kamarai választásból zárjuk ki, addig ez az intézkedés nem fog nekik fájni, hanem még nagyobb faji gyűlölettel fognak hozzáfogni a vagyonszerzés és a szegény betegek kiuzsorázásához. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Sokkal gyökeresebb intézkedéseket kérünk tehát. El kell őket a praxisból távolítani, össze kell gyűjteni őket egy internáló táborba, vagy legalábbis gettóba, hogy amikor eljön az a boldog- pillanat, hogy a tengelyhatalmak kiszállítják őket esetleg Madagaszkárba, vagy más szigetre, akkor ez a dolog itt elő legyen készítve és egy helyről könnyelbb legyen az exportjuk. Minthogy a törvényjavaslat a legminimálisabb követelményeknek sem felel meg és határozottan állíthatjuk, hogy ránk, orvosokra nézve megalázó, hogy kihagytak bennünket ebből a javaslatból, éppen ezért az egész magyar keresztény orvostársadalom nevében es pártunk nevében tiltakozom ez ellen, amikor ezt a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Élénk éljenzés és taps a szélsőbaloldalon, — A szónokot: üdvözlik.) Elnök: Az igazságügyminiszter úr kivan szólni. Radocsay László igazságügy miniszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Őszinte sajnálkozással láttam a múlt ülésen, hogy ez a szerény javaslat egészen szenvedélyes jelenetekre és kifakadásokra adott okot. Azt hiszem, mindenki meg van győződve arról, hogy a javaslat benyújtásával nem ezt céloztam, örömmel látom azonban, hogy ma már nyugodtabb atmoszférában tárgyaljuk a javaslatot és azt hiszem a javaslat célját jobban mérlegelték a ma felszólalt szónok urak, mint a múlt alkalommal történt. Hogy ennek a javaslatnak mi a célja, azt az előadó úr volt szíves nagyon világosan, nagyon tisztán kifejteni. Nekem az ő szavaihoz hozzáadni valóm nincs. Az pedig, hogy a javaslat tartalma egészében és részleteiben is fedi azt a célt. amelyet szolgálni kíván, azt hiszem bizonyításra nem szorul. Felszólalt t. képviselőtársaimnak túlnyomó része nem is a javaslat tartalma ellen szólalt 48*