Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-202

318 Àz országgyűlés képviselőházának is lesz majd alkalma hozzászólnia ehhez a kérdéshez, éppen úgy, mint nekem. Amit a következőkben fogok mondani, az még jobban nem. fog önnek tetszeni, ez egészen biztos. Akkor, amikor Maróthy képviselőtársamnak igaza van abban, hogy ma az úgynevezett árjásított rész vény társaságtokban árja lelt a részvénytársasáig igazgatósága, a zsidó igazgatósági tagoknak keresztényekké^ való felcserélése következtében, akkor, amifeor azt látjuk, hogy mágnások, nyugalmazott köztisztviselők és katonatisztek vonultak be a részvénytársaságokhoz, csak egy nem változfott, a részvénytársaság tőkéje — mert az zsidó kézben maradt — és még egy, a részvénytársaság jogtanácsosa. Amint Maróthy képviselőtársam elmondotta, a részvénytársaság jogtanácsosa a nagyobb részvénytársaságoknál vagy zsidó, vagy kikeresztelkedett zsidó, és még van egy körülmény, az, hogy a mi magyar középosz tályunk és a mi magyar mágnásaink és hitíbizomány-tulajdobosaink sem emelkedtek fel a helyzeitnek arra a magaslatára, hogy ma már nem lehet zsidó jogtanácsost fogadni, a keresztény embereiket, ügyvédeket kell támo gatni. (Ügy van! Ügy van!) De ezt nemcsak ezeknél a vállalatoknál látjuk, hanem látjuk az államhoz egészen közelálló társaságoknál is. Én egészen őszintén megmondom, a t. Ház előtt, hogy én nem vagyok megelégedve a Pénzintézeiti Központ ügyvezetésével, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) mert hogyan történhetik meg a mai keresztény vonalon, hogy a Pénzintézeti Köz ' pont jogtanácsosa zsidó legyen, hogy a Pénz intézeti Központ jogügyi osztályának vezetőjo kikeresztelikedeitt zsidó és hogyan történne tik meg — és ezt nekem innen kell elmonda nom — hogy a keresztény részvénytársaságok és alakulatok felügyeletére rendelt szervezet, a revíziós osztály, — ahol a keresztény vállalatokat revidiálják, — igazgatója kiikeresztelkedett zsidó legyen. (Rajniss Ferenc: Pfuj!) Amikor én a földmívelésügyi minisztérium és a pénzügyminisztérium által segített szövetkezetek reviziójánál ilyen revizorokkal, főrevizorokkal, vagy igazgatókkal találkozom, akkor azt mondom, hogy a kormányzat részéről is intézkedni kell, hogy ezek az állapotok megszűnjenek és hiszem — mi nyíltan beszélünk és nem azért vagyunk itt, hogy elhallgassuk a dolgokat, hanem, hogy birálat tár gyáva tegyük az adatokat — hogy ezek az állapotok meg fognak változni. (Bodor Márton közbeszól.) Elnök: Bodor képviselő urat kérem, hog> ne szóljon közbe. A képviselő úrnak mód,ia lesz feliratkozni és hozzászólni a javaslathoz, de ne tessék a szónokot zavarni. Petro Kálmán: Ez a törvény nem ennek a megszüntetését célozza, mint ahogyan mou dottam, az igazságügyminiszter úr nem is ezt akarta csinálni. Később rá fogok térni arra, hogy ha ilyen intézkedésekről lesz szó, akkoi mit kérünk az igazságügy miniszter úrtól. Amikor röviden vázolni voltam bátor a zsidó ügyvédek helyzetét és azt, hogy miért vais meg még mindig ez a helyzet, akkor legyen szabad ismertetneim a keresztény ügyvédek helyzetét. Amikor mi harminc esztendővel ezelőtt ügyvédek * lettünk és megnyitottuk az Ügyvédi irodát, a gazdasági helyzet olyan volt, hogy az ügyvédi diplomat nyugodtan lehetett olyan értéktárgynak tekinteni, amiből meg lehet élni. Ma azonban, amikor a fiatal ügyvéd megnyitja az irodát, nem tudja, hogy meg fog-e tudni abból éveken i-erosztü! élni, '• ülése 1941 juniíis 27-én, pénteken bármilyen kiváló, képzett legyen is. Ha an nak a fiatal ügyvédnek, aki megnyitotta az irodát, félesztendőnkint ket-három hónapra katonának kell mennie és ez két-három éven belül négyszer-ötször megismétlődik, a jól megindult ügyvédi iroda feltétlenül tönkre megy és alkalmuik van az otthonmaradt zsidó ügyvédeknek kihasználni azt az előnyt, amitől a fiatal keresztény ügyvédi generáció elesett. A fiatal ügyvéd elhelyezkedíhet a közigazgatásiban, a bíróságnál. Köszönetet kell mondanom az igazságügyminiszter úrnak, hogy különösen az utóbbi időben nagyon sok ügy védet nevezett ki, de ha megvizsgáljuk jobban a kérdést, hogy miért hagyja ott az az ügy véd az ügyvédi pályát, akkor arra a megállapításra jutunk, hogy a mai viszonyok között nincs reményei reá, hogy éveken helül ahhíoz az anyagi standardhoz jusson, amelyet netfci a bírósági, jegyzői, titkári, vagy bírói állás biztosít. Elmegy a nyomorból, megfut a súlyos életlehetőségek elől, mert nem látja jövőjét biztosítva és éppen azért kell sürgősen intézkedni, mert ilyen rettenetes súlyos nelyaetben vannak a fiatal ügyvédek. Sokan felvetik azt a kérdést, hogy ha a zsidó ügyvédek működésének lehetősége meg fog szűnni, miből fognak megélni, (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ki törődik velük! — Gr. Festetics Domonkos: Kapálni elmehetnek!) mi lesz azokkal a zsidó ügyvédekkel, akiknek eddig nagyszerű irodájuk volt és most egyszerre vége lesz az irodájuknak. Ez az aggodalom érthető a zsidó ügyvédek szempontjából, (Zaj. — Elnök csenget.) ha azonban a magyar társadalom nem törődött azzal, hogy miből él az a sok keresztény magyar ügyvéd, CZaj és felkiáltások: Ez az!) — s ezt az ügyvédellenes hangulatot bizonyos mértékben a zsidó ügyvédek fejlesztették ki, mert az ügyvédi kamarák fegyelmi arányszáma ezt bizonyítja — akkor azt hiszem, jogosan nézhetünk el ennek a dilemmának megvizsgálása elől (Egy hang a szélsőbaloldalon: Természetes!) és én azt hiszem, még sem lesz zsidó proletár-ügyvéd, mert a zsidó ügyvédek nagyrésze jól nősült és majdnem minden zsidó ügyvédnek olyan családja van, amely segíteni fog rajta. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Menjenek el Palesztinába!) Én még ahhoz az átmeneti megoldáshoz sem járulnék hozzá, amelyet Maróthy képviselőtársam" mondott, hogy a 40 esztendős és azon aluli zsidó ügyvédet tanácsoljuk el más pályára és a 40 esztendőn felüli zsidó ügyvéd maradhasson meg. Én a magam nevében és pártom részéről azt kérem és kívánom az igázságügyminiszter úrtól, hogy minél hamarabb terjesszen be egy olyan törvényjavaslatot, amely a numerus nullus alapján a zsidó ügyvédek működését megszünteti. (Élénk helyeslés és taps. -~ Zaj. — Elnök csenget) Miért mondom ezt? Azért, mert a legfontosabb elv, amelyet ezen keresztül elérni kívánok, az, hogy a zsidóknak az igazságszolgáltatás köréből való kizárása feltétlenül fontos nemzeti érdek. (Helyeslés.) Nemzeti érdek ez, mert az ügyvéd az igazságszolgáltatásnak legalább olyan fontos tényezője, mint a bírók, a bírói fogalmazói karban lévő tisztviselők és a királyi ügyészek, tehát fontos, hogy az igazságszolgáltatásban csak keresztény ügyvéd működhessék. Ne adjunk módot arra, hogy a — 1 nem szeretem azt a kifejezést használni, hogy