Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-202

Az országgyűlés képviselőházának 2ÖÉ. liberális korszak — régi időkben ismert befolyások érvényesüljenek a bíróság felé, ne adjunk módot arra, hogy zsidó ügyvéd igyekezzék a magyar bírót meggyőzni a maga jogi felfogásának igazságáról, hogy a joggyakorlat kifejlődését zsidó ügyvéd irányíthassa. Az ügyvéd természetesen mindig igyekszik a .joggyakorlatot irányítani. Ha megszüntetjük a zsidó ügyvédséget, akkor az igazságszolgáltatást megmentjük attól, hogy zsidó befolyás alá kerülhessen. (Rupert Rezső: Nem elég sértő a bíróságra az, amit mond?) Ez nem sérti a bíróságot, mert nem is sértheti. Távol áll tőlem, hogy a 'bíróságot sértsem, igen t. képviselőtársam azonban nagyon jól tudja, hogy az ügyvédek hogyan tudják jogi felfogásukat a bíróság előtt kifejtve a joggyakorlatot úgy irányítani, hogy az esetleg káros lehet a magyar nemzet érdekeire. (Rassay Károly: Ezt már ne tessék mondani!) Igen t. Ház! Azért látom én nagyon szükségesnek a zsidó ügyvédség megszüntetését, mert ha ez az állam ráment a keresztény vonalra, amelynek alapján más gazdasági téren kirekeszti a zsidóságot, akkor tovább kell mennie ezen a vonalon és a gazdasági érdekek védelméből is ki kell rekeszteni a zsidó ügyvédeket. A keresztény, nemzeti és főleg magyarérzésű ügyvéd jellemvonását Maróthy igen t. képviselőtársam utolsó szavaiban nagyszerűen jellemezte és éppen ezért úgy látom, hogy a magyar ügyvéd csak úgy fog tudni boldogulni, ha elmegy mellőle a konkurreneia, amint Rassay képviselőtársam nagyon jól megemlítette (Rassay Károly: Szeretem, ha őszintén beszélünk!), amely zsidó konkurreneia mesterségesen és sokkal ügyesebben dolgozik, mint a keresztény ügyvéd. (Zaj.) A konkurreneia ilyen módszereihez, az ügyfél-felhajtásnak művészetéhez nem ért a keresztény ügyvéd. Nem ért a keresztény ügyvéd a zsidó korcsmárosoknak — akik most már nem léteznek — nem ért a hordároknak és nem ért a vasútnál lévő ügynökök felhajtásához. Míg az egyszerű parasztember bekerül a városba, addig útközben meggyúrják és megdolgozzák, hogy ne ahhoz az ügyvédhez menjen, akihez akar, hanem ahhoz, aki esetleg jutalékot ad az ügynöknek, — tehát mondom, nem ért a magyar ügyvéd az ügyfél-felhajtásnak ehhez a módjához. (Rassay Károly: De ilyen keresztény ügyvéd is van! — Rupert Rezső: Keresztény is van ilyen! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A zsidó mind ilyen! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. (Rassay Károly: Meg kell nézni a fegyelmi ítéleteket! — Andréka Károly: A zsidó mind ilyen!) Andréka képviselő urat kérem, maradjon csendben. Petro Kálmán: Elvitathatatlan és az ügyvédi kamarák fegyelmi bíróságainak az ítéleteiből is kitűnik, hogy a zsidó ügyvédek a fegyelmet, az ügyvédi fegyelmet, a korrektséget sokkal gyakrabban és sokkal nehezebb esetekben szegik meg, mint a keresztény ügyvédek. Méltóztassanak elhinni, — nyugodtan mondhatom — a keresztény ügyvéd az ügyvédi tisztességnek magasabb fokán áll, mint általában a zsidó ügyvédség. Éppen ezért arra kérem a miniszter urat, hogy most felolvasandó határozati javaslatomat elfogadni szíveskedjék. (Halljuk! Halljuk! — olvassa): »A Képviselőház az ügyvédekre, az ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáütése Í94-1 június 27-én, pénteken. 319 ról szóló törvényjavaslat tárgyalásával kapcsolatban felhívja a kormány figyelmét a keresztény ügyvédek súlyos gazdasági és szociális helyzetére, amely helyzet túlnyomórészt annak következtében állott elő, hogy a zsidó ügyvédség még ma is mértéken felül foglalja el az ügyvédi munkaterületeket. A Képviselőház ezért — de azért is, mert a zsidóságnak az igazságszolgáltatás terén való működését közérdekellenesnek tartja — felhívja a kormányt arra, hogy a zsidó ügyvédek térfoglalásának a mai idők szellemében való haladéktalan korlátozása iránt (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Megszüntetése iránt!) törvényjavaslatot terjesszen be a képviselőház elé. Tisztelettel kérem az igazságügyminiszter urat é's a t. Háaat, hogy fenti határozati javaslatomat elfogadni és azt hozzájárulás céljából a felsőházhoz áttenni méltóztassék.« Legyen szabad nekem még ehhez a javaslathoz hozzátennem, mert erről az oldalról ilyen javaslat és a zsidókérdésnek ilyen agresszív megvilágítása még nem történt meg... (Rupert Rezső: önnek is más voit azelőtt a felfogása!) Elnök: Rupert képviselő urat rendreutasítom. Petro Kálmán: ... hogy amikor a felsőházhoz ez a javaslat fel fog kerülni, a felsőház fel fog figyelni arra, hogy van egy kormánypárti képviselő, aki a zsidókérdésben az állásfoglalását agresszíve fejezi ki (Rassay Károly: Lehet, hogy márványba is vésetik!) és félek attól, hogy a felsőház azt fogja mondani, hogy a demagógia már ráragadt a kormánypárti képviselőkre is. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ne féljen ettől!) Legyen szabad nekem ama igen t. képviselőtársaim figyelmét felhívnom, akik csodálkoznak ezen, hogy éppen én beszélek így, hogy 10 esztendővel, amikor nem volt olyan nyilt és mondjuk, nem volt annyira szokásos a zsidózás, amikor a szeszkartellt támadtuk, amikor Fellneréket, Leipzigeréket, Moskoviesékat támadtuk, — erre biztosan nagyon jól emlékszik Imrédy t. képviselőtársam — és amikor kértem az átállítást, akkor nem a túloldal támogatott engem, hanem inkább a kormánypártban találtam támogatást. (Rajniss Ferenc: Ezért volt olyan az eredmény! — Derültség. — Zaj.) Hogy milyen eredménye volt, képviselőtársam, errenézve legyen szabad rámutatnom a következőkre. Imrédy képviselőtársunk is megemlítette valamelyik nap a szeszkartel kérdését s ezzel kapcsolatosan azt, hogy vannak még kiváló emberek, akiket csak ki kell bányászni és meg kell találni. Ilyen kiváló ember volt annakidején az a Tukats Albert, akire Imrédy BéJa őexcellenciája nagyon jól emlékszik, aki a pénzügyminisztérium egyik keresztfolyosójának egyik kis szobájában ült, mint kis pénzügyi titkár, akinek nem volt szabad államtitkárhoz be sem menni, nem hallgatta meg és mégis ez a kis pénzügyi titkár tudta megoldani a kérdéseket úgy, hogy míg a szesz azelőtt az államnak körülbelül 4 millió pengő jövedelmet hozott, ma ennek legalább a tízszeresét hozza. (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon. — Rassay Károly: De amellett a motalkó ára is emelkedett.) Akkoriban nem volt könynyű dolog a zsidózás, mert amikor azt mertem mondani, hogy ha a Leipziger, a Moskovics és a Felmer család nacionáléját keresem, akkor nem Bécsbe és Kassára, hanem Lembergbe és Tarnopolba kell elmenni, lovagias