Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-202

Az országgyűlés képviselőházának 202. illése 19 Ul június 27-én, pénteken. 313 lásokra, mini ahogyan a zsidó ügyvéd r hajlandó reá. Kérdezem, vajon nein magától értetődően csinálja-e az a zsidó ügyvéd mindezeket a közellenes tevékenységeiket"? Magától értetődően csinálja. Tudja Jól kijelentésekből és látja a történelem forgásából, hogy egykét évnél tovább nem marad Magyarországon, tudja jól tehát, hogy neki most mohón gazdagodnia kell és kimentenie innen a vagyonát az ő új hazájába. Követelhetjük-e mi ettől a zsidó ügyvédtől, hogy az. erkölcs, a magyar nemzet érdekeinek megvédése szempontjából mérlegelje a vállalat intencióit? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem!) Nem követelhetjük, csak mi vagyunk annyira balgák, hogy ne mondjam: esztelenek, hogy látjuk ezt a dolgot és mégsem intézkedünk, mégsem tesszük meg a magyar érdek szempontjából a keresztülvihető intézkedéseket sem. Azt hiszem, az, igen t. miniszter lir számára nem hiába mondom el mindezeket; ha tudta is ezeket az adatokat, bizonyára nem ennyire exponálva ismerte s én ismerem és gondolom töt annyira igazi; magyar embernek, hogy lei fogja vonni ezeknek a konzekvenciáit. Ha nem is tudom, mi ennek a módja, bizonyára megvan a módja annak, hogy ezt a javaslatot — amely technikai kérdésekkel foglalkozik, amely pl. azzal is foglalkozik, hogy az angol rádió szpíkerének kikézbesíthetjük-ct a törlést vagy sem és kitörölhetjük-c az ügyvédi kamara tagjainak sorából, — módosíthassa s e helyett egy komoly intézkedésekkeil teli új javaslatot terjesszen a Ház elé vagy pedig ezt a javaslatot már most meg fejelje. (Rajniss Ferenc: A szára már meg van!) E^y másik adat: 30.000 részvénytársaság, illetőleg nyilvános ellenőrzés alatt álló társaság van Magyarországon, ezekből 300 a nagyvállalat s ez a 300 nagyvállalat^ 5 nagybankunknak a befolyása alatt áll. Méltóztatnak tudni, hogy melyik ez az 5 nagybankunk. Nem en nek Ikövetkeztében, de nem tud|om miért, ' a helyzet az, hogy ez a 300 nagyvállalat 60l» ügyvédet alkalmaz és ebből a 600-ból a hozzám beérkezett statisztika szerint mindössze 12 fajmagyar. (Mozgás és zaj.) T. Képviselőház! Kérdezem, szabad-e nekünk akkor ilyen javaslattal foglalkoznunk! Nem az volna-e a legelső kötelesség, hogy kitisztogassuk azt az (ügyvédet onnét arról a helyről, ahoi most bent ül? (Rajniss Ferenc: Ügy élnek, mint Marci Hevesen.) Nem kell azonban nekünk azt kérnünk az igen t. miniszter úrtól, hogy a mi ellenzéki szavainkra változtassa meg a javaslatban elfoglalt álláspontját. Erre mód van akkor is, ha a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületének memorandumait megtekinti. A Müne. ragaszkodván ezúttal teljes mértékben ennek a törvényjavaslatnak kereteihez, még ezen a törvényjavaslaton belül is tud bizonyos megoldásokat javasolni, így elsősorban kéri, hogy a zsidó fogalmát, változtassák meg; ha már egyszer úgyis eltérünk a következő javaslatban, a házassági vérkeveredést meggátló javaslatban a második zsidótörvény meghatározásától, nézzünk előre ma pénteken hétfőre vagy keddre, amikor amúgyis tárgyaljuk a második javaslatot és méltóztassék már ebbe a javaslatba belevenni azt a zsidó fogalom-meghatározást, amelv valamivel szigorúbb, mint a második zsidótörvényé. Javasolja azután a Müne, hogy ha már ezt .a százalékot hatra lenyomjuk, akkor ne az KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ X, egész ügyvédi kar létszámát vegyék alapul. ÍZehery Lajos igazságügyminisztériumi osztályfőnök; Erre vonatkozólag lesz javaslat!) Ebben az esetben nem is beszélek erről, hanem örömmel tudomásul veszem. Ez azonban azt jelenti, hogy nem 15 vagy 12%, hanem 6% lesz a zsidók arányszáma az ügyvédi kamarai tisztségek viselői között. A zsidóság azonban sohasem mutatta annak tanújelét, hogy túlságosan tudná a közületek érdekét képviselni. A maga hasznát tudja képviselni. Az volna helyesebb, ha a tisztségviselésből most még az átmeneti időre is kizárnók a zsidókat. Nehezményezi azután a Müne., hogy a zsidók közmegbízásban részesíttetnek még ez után a javaslat után is. Valóban megbotránkoztató az a gondolat, hogy keresztény vállalat csődtömeggondnoka, vagyonfelügyelője zsidó legyen, keresztény házasfelek házassági perében zsidó legyen az ügyvéd, vagy pedig fennálljon ciZi cl lehetőség, hogy zsidó hitfelekezet elleni izgatásért vád alá helyezett embert esetleg* zsidó képviseljen mint kirendelt közvédő. Éppen ezért, hogy a 'bíróságok ne essenek bele olyan hibába, hogy zsidó ügyvédet rendeljenek ki zsidó hitfelekezet elleni izgatásért vád alá helyezett magyar ember védőjének, méltóztassék elrendelni — hiszen egyébként is szükség van arra, hogy a bíróság, amikor kirendeli az ügyvédeket, tudja, hogy a^6%-ot miképpen mérje ki, s hogy ki a keresztény, ki a zsidó ügyvéd — hogy minden zsidó ügyvéd blankettájáu, peesétnyomójáu tüntesse fel, hogy ő zsidó származású (Egjj hang a szélsőbaloldalon: A sárga foltot rendszeresítsék!), mert máskülönben hogyan tudja az a bíró a törvényt végrehajtani'? Nem méltóztatik gondoskoni arról, hogy a törvény keresztülvihető legyen. Most megint csinálunk egy törvényjavaslatot, amely ezúttal kilenc szakaszból áll és fél év múlva kell egy új törvényjavaslatot idehozni, amely ismét hat szakaszból áll, azzal a céllal, hogy kiegészítsük azt a kilenc szakaszos javaslatot. Méltóztassék legalább ezeket az indítványokat elfogadni, amelyek logikusak és amelyek a törvényjavnslat végrehajtásához szükségesek. Ez, azt hiszem, a Müne. javaslatában nincs benne, de ez feltétlenül szükséges, ezért hoztam fel. Azt mondja azután a Müne. a javaslatálban: Van valami megszégyenítő abban, hogy a magyar ügyvédi karról még a legilletékesebb tényezők sem tételezik fel, hogy a zsidók közreműködése nélkül el tudja látni az önkormányzati intézkedéseket. Ebben van valami és abban is, hogy például az adókivető bizottságba, amely a kamarán belül működik,- ne kelljen bevenni zsidó ügyvédet és ne az vesse' ki a magyar ügyvéd számára a kamarai illetéket. A helyzet még ma is a következő. Szégyenemben, hogy a kamarában még ennyi zsidó van, ki is iratkoztam az ügyvédi kamarából két vagy három hónappal ezelőtt, mert nem akartam azt'az ódiumot viselni, hogy én mint ügyvéd ilyen ügyvédi kamarába tartozzam. Az utolsó ténykedésem az volt, hogy elmentem a- kamarába, rendezni az adókérdésemet. Mikor oda bementeni, — zöld ingben mentem be, mert azt gondoltam, hogy olyankor kell leginkább mutatni az emfiber pártállását, amikor ilyen helyre megy be, persze nem rongyos ruhát vettem fal. ami régi trükk, amikor az emberek adóját kivetik, hanem provokálóan z"ld inget vettem fel —,; méltóztassék elképzelni: pontosan mind a három ügyvéd, aki ott 45