Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-202

312 Az országgyűlés képviselőházának 202. véd. így áll, t. Képviselőház, a budapesti ügyvédi kamaránál a magyar ügyvédek keresete. Ha most azt mondjuk.... (Zaj és mozgás.) Elnök: Csendet kérek! Maróthy Károly: T. Ház! Ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy a magyar ügyvédek közül sokai többen teljesítettek katonai szolgálatot, mint a zsidó ügyvédek, ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy a zsidó ügyvéd jobb anyagi helyzetben van és ennélfogva tarthat helyettest is, nem is egyet, hanem többet, és miég ha netán katonai szolgálatot, illetőleg egyéh szolgálatot teljesít is, odahaza a helyettesei révén nyugodtan kereshet tovább, ezzel szemben a magyar ügyvéd bevonulván, senkit nem tud az irodájában alkalmazni, akkor megállapíthatjuk, hogy a magyar ügyvédek anyagi helyzete az elmúlt egy-két esztendőben éppen a katonai szolgálatok következtében még jobban lezüllött. T. Képviselőház! Nézzünk most már egy másik szektort a budapesti ügyvédi kar anyagi helyzetét illetően. Még szembetűnőbb az aránytalanság akkor, ha a száz leggazdagabb ügyvéd anyagi helyzetét nézzük. A legjobban kereső száz ügyvéd külön statisztikája szerint — amely nem a liberális ügyvédi kamara adatai alapján készült, hanem a kincstár által kivetett jövedelmi és vagyonadó adatai alapján, amelyeket minden évben újra és újra közzétesznek név- és adókiniutatásban — ezek közül fajtiszta magyar mindössze 17, kivételezett — hangsúlyozom, kivételezett — zsidó 48 és fajtiszta zsidó 35 van. A 17 fajtiszta ma- j gyár ügyvédből azonban egyetlenegy sem tagja a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületének, tehát a Müne.-nek. Valamennyi a baloldali ügyvéd politikai pártok, vagyis zsidó pártok tagja, tehát zsidó érdekeket képviselnek. Tehát ez a 17 magyar ügyvéd mind zsidó szolgálatban áll klientúrájánál és egyéb politikai elkötelezettségénél fogva. Csak egy-két nevet akarok felemelíteni: Komarnicki Román, az ügyvédi kannára főtitkára, Kövess Béla, a kamara elnöke, Vekerdy Géza, a kamara főügyésze, aikinek' feleségei )ágy itudom, zsidó, Szalay Zoltán, Káinoki Bedő Sándor, ErődiHarraeh Tihamér és mások. Ezek közül nagyon sokan egyúttal árjásítják is a zsidó vállalatokat. Ez mutatja, amit az előbb mondottam, hogy nem elég a kamara tisztikarát kicserélni, ha ugyanakkor nem változtatjuk meg gyökeresen az ügyvédség anyagi helyzetét is. T. Képviselőház! Van egy átmeneti indítványom az igen t. kormány számára, arra az esetre, ha nem akarja azonnal bevezetni a numerus nullust, aminek minden indoka megvan. Utalok arra, hogy a vállalatok árjásítása nagyon könnyen ment a második zsidótörvény értelmében, mert amint méltóztatnak tudni, hogy egy vállalat tulajdonosainak vagy igazgatósági tagjainak 5.1% -a keresztény és 49%-a zsidó, akkor már fajtiszta keresztény magyar vállalatnak minősül a második zsidó- * törvény értelmében. Eleget küzdöttem ez ellen annakidején, amikor ezt a törvényt hoztuk, elégszer hivatkoztam arra, hogy ez a strónianrendszer bevezetését fogja jelenteni és az árjásítás csak egy-egy napra történő árjásítás lesz, mert ez csak ahhoz a formalitáshoz van kötve, hogy a közgyűlésen be kell mutatni a részvényeket és elég, ha a részvények tulajdonjoga arra az egy napra keresztény kézbe kerül. Természetesein tehát, hogy a vállalatok 99%-a sietett árjásítani magát és erről a biülése 1941 június 27-én, pénteken. zonyítványt kérni — meg is kapta — természetesen azért, hogy a közszállításokban, a közmegrendelésekben része legyen. Az a kérésünk, hogy ha már a kormány egy ilyen technikai kérdésekkel foglalkozó javaslatot hoz ide, akkor tessék azt legalább úgy módosítani, hogy azokat a vállalatokat, amelyek kikérték magukról a bizonyítványt, hogy keresztény és magyar: vállalatok, kötelezzék arra, hogy csak ómagyar ügyvédet alkalmazhassanak. Ez nagyon fontos volna, mert ezzel a magyar ügyvédség egy részének anyagi helyzetét is orvosolnánk, de közszempontok is ezt kívánják. Méltóztassék csak arra gondolni, hányszor kértük imi a (kormánytól a vállalatok hatékonyabb ellenőrzését. Erre vonatkozott a Müne.-nek az az indítványa is, hogy a közkereseti társaságok s általában a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok csak keresztény magyar ügyvédet alkalmazhassanak. Ez a megoldás tehát nemcsak az ügyvédek anyagi helyzetét változtatná meg lényegesen, hanem egyúttal automatikusan megoldana egy másik, évtizedek óta húzódó ím agyar problémát is. Mi ez a probléma? A részvényjog reformját harminc év óta követelik az illetékesek. 1911-ben a jogászgyűlésen megállapították, — az államtitkár úr ismeri az idevonatkozó anyagot — hogy a részvényjog reformjára sürgős szükség van és megállapították azt is, hogy a vállalatok hatékonyabb ellenőrzés céljából van erre szükség. A háború óta az egyes országgyűlési ciklusokat megnyitó kormányzói beszédekben benne van a részvény jog reformja (Kajniss Ferenc: Meg is tapsolták érte!), meg is tapsoíták érte. Amikor... (Rajniss Ferenc: Szélhámosság, ami folyik ebben az országban! — Zaj.) Elnök: Rajniss képviselő urat rendreutasítom. Maróthy Károly: Nem volt olyan igazságügyminiszter 1920 óta, aki a részvényjog rofoirimját ne ígérte volna be programmjában, lehet, hogy egyedül a jelenlevő igazságügyminiszter úr,.. (Radccsay László igazságügyminiszter: Téved: nem ígértem, de bejelentet tem!) Annál jobb. (Radocsay László igazságügyminiszter: Nem ígértem, de bejelentettem, hogy csinálom. — Mozgás.) Szóval a miniszter úr. sem kivétel. (Zaj.) Méltóztatnak látni, hogy ennek ellenére a többi miniszter urak épp úgy felháborodtak, amikor követelték tőlük, hogy csinálják meg ezt a reformot, de 22 év óta háborognak és 22 év óta nem npzzák a javaslatot. Kísérleteztünk azóta a hites könyvszakértők bevezetésével. Ez bizonyos vonatkozásokban jelentett is némi javulást, azonban a Tébe mindig hősiesen ellenállt olyankor, amikor ezt a kérdést a m. kir. kormány elő akarta venni. Mondjuk meg őszintén, a Télbe.nek az volt az álláspontja, hogy: idegent pe dig a vállalatba nem engedünk be s idegen természetesen a magyar. Ha azonban mi eze ket a vállalatokat magyar ügyvédek felvételére! kötelezzük, akkor a keresztény magyai ügyvéd erkölcsi szűrője lesz a vállalatok minden gesztiójának, akkor ezt á magyar ügyvédlet nem tudják közellenes, nemzetelle nes és erkölcsellenes tevékenységre rabírni, akkor a kartelszerződé'seket az a magyar ügyvéd a köz érdekében fogja elbírálni, ez a magyar ügyvéd nem lesz hajlandó adóeltitko-