Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-201

Az országgyűlés képviselőházának £01 tölti-e be hivatását. Azt hiszem, ez megnyugtathatja a t. Házat. Miután mindezeket elmondottam, kérem a javaslat elfogadását. (Helyeslés és taps a jobboldalon. — Szögi Géza: A szegedi jogi karról nem szólt.) Képviselő úr nem volt itt! Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja s azt részletes tárgyalás céljából átteszi a közoktatásügyi bizottsághoz. T. Ház! A tegnapi ülésről készült gyorsírói feljegyzésekből kitűnőleg ifj. Tatár Imre képviselő úr interpellációja alatt vitéz Lipcsey Márton képviselő úr ifj. Tatár Imre képviselő úr személyét sértő közbeszólást tett, amit nem hallottam, vitéz Lipcsey képviselő urat ezért a sértő közbeszólásáért utólag rendreutasítom. Napirend szerint következik a szellemi együttműködés tárgyában Szófiában az 1941. évi február hó 18. napján kelt magyar-bolgár egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 521. szám.) Makkai János előadó urat illeti a szó. Makkai János előadó: T. Képviselőház! A kultúrpolitikának egyik fontos feladata a mai időkben a nemzetek közötti kulturális kapcsolatok felvétele, megalapozása és ezeknek a kulturális kapcsolatoknak továbbfejlesztése. (Zaj.) . . Elnök: Csendet kérek a Ház minden oldalán. Makkai János előadó: Különös fontossággal bír ez Magyarországon a magyar kultúrát illetőleg, amikor nyelvi nehézségek, továbbá egyéb régi okok miatt a magyar kultúra megfelelő produkcióit, a magyar irodalmat és a magyar tudományt nemzetközi téren világszerte nem ismerték meg úgy

7 ahogy azt meg kellett volna ismerni. Az utóbbi tíz esztendő alatt a különböző kormányok felismerve annak fontosságát, hogy Magyarország kulturális viszonyait a külfölddel megismertessük, továbbá, hogy a külföldi nagy kultúrállamokból megfelelő tanulságokat meríthessünk, a tanárok és tanulók cseréjét elősegíthessük, továbbá, hogy kulturális intézményeket létesíthessünk, — mindezekből a célokból sorozatosan a külföldi nagy államokkal kulturális megegyezéseket, nemzetközi egyezményeket kötöttünk. így 1935-ben Olaszországgal, 1936-ban Németországgal, amelybe beleolvadt az előbb kötött magyar—osztrák kulturális egyezmény, 1936ban Lengyelországgal, 1937-ben Észtországgal és Finnországgal, 1939-ben Japánnal kötöttünk és most 1941-ben Bulgáriával kötünk ilyen kulturális nemzetközi egyezményt. Ennek a legutóbbi, magyar—bolgár kulturális egyezménynek a feladata többek között abban rejlik, hogy a két közös származású nép ifjúsága egymáshoz közelebb kerüljön; de közös feladataink vauinak az őstörténetkutatás, a népvándorlás-tudomány és a magyarság-tudomány körében, ezenkívül Magyarország kulturális pozícióját nemcsak azzal biztosítjuk, hogy a nyugati nagy nemzetekkel kötünk kulturális kapcsolatokat, hanem azzal is, hogy a Közel-Kelet számára Magyarországot ilyen kulturális gócponttá tesszük. -ii A törvényjavaslat részletesen, felsorolja, ülése 194-1 június 26-án, csütörtökön. 301 hogy milyen intézmények fognak megvalósulni ezzel a Szófiában 1941 február hó 18. napján kelt megegyezéssel kapcsolatban. A megegyezés részleteiből megemlítem, hogy a budapesti és a szófiai egyetemeken nyelvi, irodalmi és történelmi tanfolyamokat, illetőleg tudományos intézeteket fogunk létesíteni. Ugyanezt a célt fogják szolgálni a különböző hivatalos kiadványok és a tudományos intézmények közleményeinek cseréje. Az egyezmény meg fogja könnyíteni a bolgár főiskolai hallgatók magyarországi főiskolai tanulmányait. Csere-ösztöndíjakat létesítünk. Általában az egész nemzetközi egyezmény ugyanazon módszer szerint készült, mint az általam előbb felsorolt nemzetközi egyezményekTi sztelettel kérem, méltóztassék az európai jólétért és az^ új viláig rendjéért küzdő rokon bolgár nép iránti szimpátia érzetével ezt a törvényjavaslatot elfogadni. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik

1

? Nagy Ferenc jegyző: Mosonyi Kálmán! Elnök: Mosonyi Kálmán képviselő urat illeti a szó. Mosonyi Kálmán: T. Képviselőház! Én is az előadó úr szavaival kezdem felszólalásomat. A bolgár nép iránti szimpátiából ezt a javaslatot Örömmel üdvözlöm és fogadom el pártom nevében. Erre a javaslatra már régen igen nagy szükség volt, nagy szükség volt azért, hogy — mint az előadó úr említette — Magyarország tényleg szellemi, kulturális gócpontja legyen a tőle délre fekvő, a Balkán-félszigeten lévő államoknak. Ezt a bolgár-magyar szellemi együttműködésről szóló javaslatot annál nagyobb örömmel kell üdvözölnünk, mert hiszen a bolgár nép történelme a magyar nép történelmével hasonlatos, a bolgár nép eredete a magyar nép eredetével egyezik. A bolgárok — mint méltóztatnak tudni — 680-ban jöttek a mai területre. A bolgár egy finn-ugor törzs volt, amely elfoglalta azt a területet. Sajnos, nem sokáig tudott rajta önállóan uralkodni. A bolgár nép — éppúgy, mint a magyar nép, de valamivel korábban — felvette a kereszténységet Boris khán uralkodása alatt és a kereszténység felvétele után tényleg balkáni nagyhatalommá fejlődött. Ez a nagyhatalmi mivolta egészen a XI. század elejéig tartott, amikor azután, sajnos, hanyatlásnak indult és volt egy olyan időpont is, amikor a magyar királyok felvették a címeik közé a bolgár király címét, így például IV. Béla királyunk, aki Bulgáriát magyar fennhatóság alá helyezte. A bolgár nép éppúgy szenvedett a török . megszállástól, mint a magyar nép. Hosszabb ideig, 454 évig volt török megszállás alatt és végül a berlini kongresszus volt az, amely azután Bulgáriát minden irányban f eszabadította, önálló, szuverén állammá tette. Azóta valamennyien nagyon jól ismerjük Bulgária történetét: Bulgária megerősödött és ma a tengely mellett Magyarországgal együtt halad a kapitalizmus ellen. Ez a hasonlóság, a történelmi hasonlóság és a rokonság teszi szükségessé azt, hogy ezeket a kulturális kapcsolatokat felvegyük. Annál is inkább szükséges ez, mert eddig Magyarországon a Balkán-félszigeten lévő országokat a magyar kulturális politika, de a magyar kereskedelmi és ipari politika is igen nagy mértékben elhanyagolta. Én beszereztem egyetemeink tanrendjét és meglepetéssel láttam, hogy-például, a. gazdaságtudományi egyetem-