Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-201
29é Az országgyűlés képviselőházának 201. ülése 19 Ul június 26-án, csütörtökön. a javaslatban és főleg ha bennej lenne a kibocsátandó rendeletben. Hunyadi-Buzás igen t. képviselőtársam beszélt előbb a jogszabályok gordiusi csomójának keresztülvágasarói. Az ilyen huszáros jogszabály - gordiusi csomó keresztül vágása nagyon sokszor jogsérelmet, törvénysérelmet, alkotmánysérelmet jelent. Ezzel szemben csak egy, jogorvoslati lehetőségünk van, a közigazgatási bírósági panaszjog. Ehhez a közigazgatási bírósági panaszjoghoz, amíg ez a rendszer fennáll, feltétlenül ragaszkodnunk kell. Kagaszkodnunk kell, mert az előadó úr is azt mondja: forradalmi újítást lát ebben az egyszerűnek látszó javaslatban. Ilyen kijelentések után tehát feltétlenül indokolt a közigazgatási panaszjognak mint alkotmánybiz'tosítéknak bizosítása a tókvényjavaslatban is. T. Ház! Még egy hiányosságot látok fennforogni a javaslatban, még pedig azt a hiányosságot, hogy a legfelsőbb közoktatás igazgatása szintén reformra szorulna, értem alatta az egyetemi igazgatás kérdését. Ezt is szabályozni lehetne ezzel a javaslattal. Szabályozni lehetne, bár m talán kevésbbé sürgős, miniez a kérdés, de hiszen ez sem olyan túlságosan sürgős, mint ahogyan beszédem elején rá is mutattam. Ezzel kapcsolatban kell rámutatnom arra, hogy amikor ezt mellőzi a törvényjavaslat, talán azért mellőzi, mert a miniszter úrnak ígérete van egy várossal, Szeged városával szemben, annak a Horthy Miklós Tudományegyetem címet viselő intézményével szemben az egyetem jogi karának visszaállítására. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyig miniszter: Nincs ígéretem!) Elég szomorú, ha a miniszter úr nem emlékszik a közoktatásügyi bizottság előtt gyorsírói jegyzeteken kívül tett ama ígéretére... (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nincs ígéretem a mai területre vonatkozólag!) Ezt a szót használta, hogy »átmenetileg szüneteltetni fogom a jogi-kart«. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ez még nem jelent ígéretet!) A mi kívánságunkat konciliánsan belevette a törvényjavaslat szövegébe, azt mondta, hogy a bácskai kérdés megoldása után nyomban napirendre fogja tűzni és el fogja intézni ezt a kérdést. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nem mondottam!) Tagadni csak való tényeket lehet. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nem mondottam! Területi tévedésben van a képviselő úr! — Derültség.) Az lehetséges, hogy én, mint szegedi ember, kétségtelenül különösen szívemen viselem ennek az egyetemnek a sorsát és azért ragadom meg ezt ax alkalmat most is, hogy Szegednek ezt a súlyos «érelmét, ezt a súlyos panaszát ismét felhozzam a t. Ház előtt, hogy a i Ház lássa azt, mennyi erkölcsi indokoltsága van a mi kívánságunknak. Szeged város annakidején 10 millió pengős adósságba verte magát a Speyerkölcsönök miatt, amelyeknek kamatait hihetetlen nehézséggel tudja csak fizetni. Ezt azért tette, hogv a száműzött kolozsvári tudományegyetemnek helyet tudjon biztosítani Szegeden, ho^y annak az egyetemnek jogfolytonosságát Szegeden meg tudja tartani és azt tovább is tudja fejleszteni. Abban az ígéretben, amelyet Klebelsberg gróf, az akkori kultuszminiszter tett, biztosította Szeged városát, hogy ez az egyetem, vagy ha annak vissza kell térnie, ea-y új egyetem lesz az ellenszolgáltatása Szeged város tíz millió pengős áldozathozatalának. Mégis azt látjuk, hogy a miniszter halála iután az újabb miniszter úr nem aKarja magáévá tenni nagynevű elődjének ezt az intézkedését, mert abban a helytelen elgondolásban vau a kultuszminiszter úr, hogy egy egyetem akkor is teljes egyetem, ha annak nincs jogi és államtudományi kara. Lehet, hogy tudományosan a miniszter úrnak van ebben igaza, de a 145.000 szegedi magyar polgár sohasem fogja megérteni tudni azt, hogy teljes legyen a Horthy Miklós Tudományegyetem jog- és államtudományi fakultás nélkül és nem tudja ezt megérteni akkor, ha a népi nevelés gondolatát, a faji kérdések felismerésének és kiművelésének a gondolatát tartja szeme előtt. Hiszem sok száz és száz egyéni tragédia bizonyítja a Szegeden és a szegedvidéki mezőgazdasági városokban, hogy a kis gazdasági erejű joghallgatók kénytele nek voltak tanulmányaikat abbahagyni, mert az egyetem jog- és államtudományi karát elvitték Szegedről és nem áll módjukban Ko-'ozsvárra menni nagyon szűk anyagi lehetőségeik miatt. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Internátus is van.) Szeged és vidéke nem tartozik a gazdag vidékek közé és ezeknek a jó magyar vérű, születésű és gondolkozású embereknek az érdekében a népi kiválasztódás, a komoly faji érték felismerése és kifejlesztése érdekében is szólalok fel, ha egyéb érveimet a miniszter úr nem tudja elfogadni, hogy ezen a színmagyar vidéken legyen egy jog- és államtudományi kar, mégpedig mielőbb és lehetőség szerint már szeptemberben, hogy megindulhassanak az előadások. Hiszen a mostani helyzet súlyos károkat okoz sok fiatalember lelkében, ami helyrehozhatatlan lesz pedig nagyon kis anyagi áldozattal el lehetne ezt intézni. Ezzel szemben nem lehet indokolás az sem,^ amit a miniszter úr korábban mondott, hogy nincs megfelelő egyetemi tanári kar a jogi- és államtudományi kar részére. Még ez sem olyan súlyos indok, mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy mezei jogászok is vannak és mégis el tudják végezni az egyetemet, bár ezek sohasem lesznek olyan jogászok, akiket igazán jogásznak lehetne minősíteni, mezei jogászok maradnak szegények örök életükben, de épen a mezei jogászság intézményét segítik ezzel elő, mert elviszik az anyagi lehetőségeket Szegedről s a szegényebb fiatalemberek nem bírnak anyagi okok miatt a jog- és államtudományi kar után menni. Nagyon szépen kérem a miniszter urat, arra a közmondásra való hivatkozással, hogy elhatározásunkat egy jobb elhatározásért megváltoztatni bölcs dolog, méltóztassék revízió alá venni a szegedi jogi- és államtudományi kar visszaállításának kérdését, mél; tóztassék ezeknek a hangoknak teret nyitni lelkében és szívében egy magyar vidék iránt, különösképen most, amikor a visszatért Bácska Újvidéktől, Zentáni, Zomboron Szabadkán és Magyarkanizsán keresztül Szegeden egy nagygyűlésen,^ egy hatalmas megnyilvánulásban egyhangúlag kötelte vissza a szegedi egyetem jogi- és államtudományi karát. Méltóztassék ezt figyelembe venni s Békéscsabától Makóig és Bajáig a további részek kívánságait is és méltóztassék intézkedni az iránt, igen t. Ház és igen t. kultuszminiszter úr, hogy Szegednek ez a súlyos sérelme orvosolta s sék. A szegedi székesegyházban, a dómtéri
