Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-200

Az országgyűlés képviselőházának gos Társadalombiztosító Intézet alapszabá­lyára, melynek rendelkezése szerint a munka­adó köteles a járulékot — függetlenül a ré­szére kézbesítendő kimutatásról (fizetési meg­hagyásról) — a tárgyhónapot követő hónap­iján minden felszólítás bevárása nélkül kifi­zetni. Budapest. 1941. évi május hó 6-án. Ke­resztes-Fisoher Ferenc s. k.« Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügy­miniszter úr írásbeli válaszát tudomásul vehní! (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter ár válasza Pintér Béla képviselő úr részére. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék 'a választ felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Pintér Béla országgyűlési képviselő által az országgyűlés 1941. évi április hó 2-án tar­tott ülésében a felvidéki mezőgazdasági cselé­dek aggkori és rokkantsági járadéka ügyében elmondott interpellációjára vonatkozólag van szerencsém Nagyméltóságodat tisztelettel érte­síteni, hogy a 300-1941. M. E. számú rendelet a Magyar Szent Koronához visszacsatolt fel; vidéki és kárpátaljai területeken a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításá­ról szóló 1938 : XII. törvénycikket, valamint e törvénycikk alapján biztosítottak özvegyeinek járadékban részesítéséről szóló 1939 : XVI, tör­vénycikket az 1941. évi január hó 1-ével ha­tályba léptette. A hivatkozott rendelet tartal­mazza azokat a szabályokat is, amelyek a gaz­dasági munkavállalóknak az 1941. évi január hó 1. napja előtt bekövetkezett biztosítási ese­mény alapján megnyílt igényei kielégítésénél alkalmazni kell. Minthogy az idézett rendeletnek a' mező­gazdasági munkavállalókra vonatkozó rendel­kezéseit a földmívelésügyi miniszter úr hajtja végre, s maga az interpelláció is a földmíve­lésügyi tárca körébe tartozó kérdésre vonat­kozik, az interpelláció érdemi, megválaszolása a földmívelésügyi miniszter úr hatáskörébe tartozik. Fogadja Naaryméltóságod tiszteletem őszin­te megnyilvánulását. Budapest, 1941. évi május hó 5-én. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k.« Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügy­miniszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Ifi en!) Á Ház a választ tudomásul veszi. Következik a honvédelmi miniszter úr vá­lasza Gál Csaba képviselő úr részére. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Gál Csaba országgyűlési képviselőnek a t. Képviselőház 1941. évi ápri­lis hó 2-án tartott ülésén a »Jud Süss« című filmmel kapcsolatban kiadott parancs tárgyá­ban hozzám intézett interpellációjára vála­szom a következőkben adom meg: A képviselő úr interpellációjában kifogá­solta azt a parancsot, amely megtiltotta; a honvédlegénységnek a »Jud Süss« című film megtekintésére való kivezénylését. Abban a kérdésben, hogy a honvédlegény­ség milyen ismeretterjesztő' előadásokra vezé­nyeltessék ki, kizárólag a honvédség illetékes szervei hivatottak határozni. A szóbanforgó parancs különben csak a kivezénylést tiltotta el és nem korlátozta a honvédlegénységet abban, hogy a filmet szol­gálaton kívül, szabad elhatározásukból meg­nézhessék. •* KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ X. 200. ülése 1041 június 25-én, szerdán, 251 Ez a való tényállás és ha a képviselő úr ezt a tényállást vette volna alapul, nem gya­korolhatott volna ilyen kritikát a honvédség illetékes szervei által kiadott olyan rendelke : zés felett, amely a honvédség belső élete kö­rébe tartozó kérdést parnesnoki jogkörben szabályoz. Kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszo­mat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1941 április hó ( 21-én. vitéz Bartha Károly s. k., honvédelmi miniszter.« Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a honvé­delmi miniszter úr írásbeli válaszát tudomá­sul venni Ï (Igen!) A Ház. a választ tudomásul veszi. Következik a pénzügyminiszter úr válasza gróf Festetics Domonkos képviselő úr részére. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Gróf Festetics Domonkos országgyűlési képviselő úr egyik korábbi in­terpellációjában a Somogymegy ei Takarék­pénztár felszámolásával kapcsolatban bizonyos sérelmeket már szóvátett. Annakidején írás­ban adott válaszomban kifejtettem, hogy az interpelláló képviselő úr által ismertetett konkrét esetek egyáltalában nem szolgáltak a bukott pénzintézet kishitelezőinek kárára, ha­nem ellenkezőleg, azok érdekeit szolgálták. Ugyanakkor választ adtam arra is, hogy mi az oka a Somogymegyei Takarékpénztár felszá­molására vonatkozó eljárás elhúzódásának. Ezt az utóbbi válaszomat az interpelláló képviselő úr, úgylátszik, úgy értelmezte, mintha a Somogymegyei Takarékpénztár bu­kásának okait a gazdavédelmi jogszabályok behajtási korlátaira vezetnénk vissza. Erről nem volt szó, mert a Somogymegyei Takarék­pénztár bukásával kapcsolatban csak arról tet­tem említést, hogy az említett pénzintézet az 1931. évben súlyos fizetési nehézségekbe került és ezt elsősorban az idézte elő, hogy követelé­sei főként mezőgazdáknál voltak kihelyezve, kiknek jelentős része a mezőgazdasági válság folytán kötelezettségeinek nem tudott eleget tenni. A gazdavédelmi jogszabályoknak behajtási korlátozásaira, csak mint a felszámolási eljá­rás befejezését gátló körülményekre hivatkoz­tam. Hogy ez a gátló körülmény fennforog, az kitűnik abból, hogy a felszámolás alatt álló pénzintézetnek ezidŐszerint még kereken 2*2 millió pengőben fennálló váltóállományban mintegy 1'3 millió pengőre rúg a védett gazda­adósok tartozása, akikkel szemben behajtási le­hetőség nincs. Ebben, a gazdákkal szemben fennálló váltóanyagban már természetesen nem szerepelnek azok a követelések, amelyek a 20 holdon aluli védett birtokosok érdekében a kincstár részéről kifizetést nyertek. Egyébként az interpelláló képviselő úr ez alkalommal konkrét ügyekkel kapcsolatos r pa­naszokat már nem említ meg, hanem csak álta­lánosságban ismertet bizonyos körülményeket. amelyeket az érdekeltek szempontjából sérel­mesnek tart. így a, képviselő úr felteszi azt a kérdést, hogy miért gyakorol a Pénzintézeti Központ több jogot, mint a betétesek, akiknek azt sem engedik meg, hogy saját bizalmi férfiaikat vá­lasszák be a bizottságba. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban meg kell állapítanom, hogy a múlt év folyamán meg 36

Next

/
Thumbnails
Contents