Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-200

iiltî Az országgyűlés képviselőházának lekkel záros határidőn belül történő eladására köteleztünk zsidó tulajdonosokat és ezeknek az elad âsokûak egy része már meg is történt. A zsidó tulajdonosoknak a kir. ítélőtábláknál tett panaszai a müsaaki munkák végzésénél érezhető mérnökhiány személyzetünk katonai szolgálata a közigazgatási hatóságok túlterheltsége és a kedvezőtlen időjárás miatt, amely különösen a víz alá került területeken a szakértői munkát nagymértékben akadályozta — sok nehézséggel kellett megküzdenünk. Arra törekszem, hogy a zsidó birtokok átvételét lényegesen meggyorsítsam és ezért a birtokpolitikai személyzet létszámának szaporítását is elrendeltem. A birtókszerzők kijelölésénél természetesen tekintettel kell lennem arra is, hogy a katonai szolgálatra behívottak is ingatlanhoz jussanak és emiatt egyes esetekben az eljárás lefolytatását el kell halasztanom. Ha a t. képviselőtársam interpellációjában említett országok helyzetét a miénkkel Összehasonlítjuk, az elért eredmény, az ismerteit nehézségek és akadályok ellenére aránylagosan meg is haladja a t. képviselőtársam által felhozott példákat. ad 2. A zsidó-ingatlanok felhasználásánál a sajtóban előfordulnak rossaul értelmezett és téves adatok. Erre való tekintettel is a Magyar Élet Párt Értesítője 1941 május 15-i számában cikket tettem közzé földbirtokpolitikai tevékenységünkről. Ezt a cikket a sajtó egy része ismertette, egyébként pedig minden lapnak módjában állt a cikkemben közölteikről tudomást szereznie. ad 3. A zsidótörvény alapján felhasznált ingatlanok ellenértékét a törvényben meghatározott módon kell megállapítani. Mindaddig, amíg új jogszabály az ellenrétéknek más módon való meghatározását nem teszi lehetővé, nem áll módomban az ellenértéket a javasolt módon az ingatlan kataszteri tiszta jövedelmének 25-szörös szorzatában megállapítani. Egyébként biztosíthatom t. képviselőtársamat, hogy a zsidó ingatlanokat magam is a lehető legrövidebb idő alatt kívánom az érdemes földmívesek birtokába juttatni. ad 4. T. képviselőtársam interpellációjában egyebek között nagyfontosságú agrárproblémák megoldása tekintetében is nyilatkoza tot vár tőlem. Nem tudom, hogy agrártársadalraunkat érintő számos probléma közül képviselőtársam melyikre gondol. A magam részéről adott viszonyaink között — az általam is kitűnő fontosságúnak és megoldandónak tartott " birtok- és agrárszociális problémák mellett — közellátásunk érdekében a termelés folytonosságának és eredményességének biztosítását tartom ezidőszerint a legfontosabb agrárpolitikai feladatnak. Ez irányban előerjesztésemre számos kormányintézkedés történt, így többek között javaslatomra adatott ki az egyes ingatlanok állandó mezőgazdasági megművelésének biztosításáról szóló 1690/1941. M. E. számú rendelet. ad 5.—L Az 1940 : IV. te. — amelyet t. képviselőtársam interpellációjában »földtörvényének nevez --szoros kapcsolatban áll előbbi földbirtokpolitikai jogszabályainkkal, e törvény végrehajtási utasításának elkészítésénél különös figyelmet kell fordítanunk tehát az idevonatkozó joganyag összhangjára, ami munkánkat kétségkívül hosszadalmassá teszi. A törvény végrehajtási rendeletének előadói tervezete munkában van. A tervezet letárgyalása 200. ülése 19hl június 2o-én, szerdán. és a végleges szöveg elkészítése azonban „időt vesz igénybe. Egyébként már hivatalbalépésem után intézkedést tettem arra, hogy megfelelő jogszabály alapján a falusi lakosság széles rétegei családi otthonok létesítésére alkalnias házhelyekhez juthassanak a házhelyszerzések előmozdítására irányuló rendeletet soronkívül előkészítettem és ez f. évi május hó 18-án 99.000/1941. F. M. szám alatt megjelent. ad 5.—

II. Az interpelláló képviselő úr nem mondja meg határozottan hogy mire gondol a nagybirtokok szigorú ellenőrzésének bevezetése alatt. Az érvényben levő törvényes rendelkezések szerint a nagybirtokok nem állanak különleges ellenőrzés alatt és ennek folytán azok is ugyanabban az elbánásban részesülnek, mint az ország kisebb mezőgazdasági üzemei. A ^rézgálic ellátását a jelenlegi viszonyokhoz képest különböző intézkedésekkel igyekeztem biztosítani. Minthogy a vörösréznyersanyag beszerzése körüli nehéségek folytán a rézgálic a folyó évben ismét csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, a kormány a rézgálicforgalmat ebben az évben is rendelettel szabályozta és annak a gazdák részére való kiszolgáltatását utalvány ellenében engedélyezte. A szőlősgazdák részére kiszolgáltatható rézgálicmennyiséget kat. holdankint 16 kg-ban állapította meg a rendelet. Jól tudom, hogy ez a mennyiség a peronoszpóra elleni védekezésre csak kedvező időjárás esetén lesz elegendő, de ez a mennyiség is, tekintettel a külföldi behozatal nehézségeire, csak akként volt biztosítható, hogy a kormány már a múlt évben kellő előrelátással olyan mennyiségű rézgáliekészlet kigyártásáról gondoskodott, amelyből a folyó évi szükségletek fedezésére nagyobb mennyiség volt tartalékolható. Ezenkívül igénybe vette a kormány mindazokat a hazai nyersanyagkészleteket, melyek rézgálicgyártásra felhasználhatók voltak. Sike rült továbbá nagyobb mennyiségű rézmészpor kigyártását is biztosítani és ennek folytán a szőlősgazdák kat. holdankint 5 kg. rézmészporhoz juthatnak. Gondoskodásom tárgyát képezte az is, hogy megfelelő mennyiségű einkgálic is álljon a gazdák rendelkezésére, akik ezt a védekezőszert a szőlők^ harmadik és negyedik permetezésénél kielégítő eredménnyel használhatják és ezáltal némiképpen ellensúlyozhatják a rézgálic hiányát. Végül a takarmányellátást illetően rámutatni kívánok a következőkre: Az elmúlt évi elemi csapások, a rendkívül rossz időjárási viszonyok, valamint a világpolitikai helyzetben beállott változások következtében nemcsak az ipari nyersanyagokban és emberi táplálkozásra alkalmas mezőgazdasági termékekben, hanem az állatok tartásához szükséges takarmányokban is hiány állott be. Ezért a földmívelésüigyi tárca már az 1940. év YCgén megtette a szükséges előkészületeket a rendelkezésre álló takarmányok egyenletes és a« ország érdekeit szem előtt tartó igazságos és célszerű elosztására. Ennek alapján adta ki a kormány 1941. évi január hó 3-án az erőtakarmányok forgalmának szabályozásáról szóló 8560/1940. M. E. számú rendeletét, amelynek végrehajtásairól már a m. kir. közellátási miniszter gondoskodik. A trianoni Csonka-Magyarország takarmányszükségletének biztosítására évente körülbelül 3000 vágón abraktakarmány külföld-