Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-200

iiltî Az országgyűlés képviselőházának lekkel záros határidőn belül történő eladására köteleztünk zsidó tulajdonosokat és ezeknek az elad âsokûak egy része már meg is történt. A zsidó tulajdonosoknak a kir. ítélőtáblák­nál tett panaszai a müsaaki munkák végzésé­nél érezhető mérnökhiány személyzetünk ka­tonai szolgálata a közigazgatási hatóságok túl­terheltsége és a kedvezőtlen időjárás miatt, ­amely különösen a víz alá került területeken a szakértői munkát nagymértékben akadályozta — sok nehézséggel kellett megküzdenünk. Arra törekszem, hogy a zsidó birtokok átvételét lé­nyegesen meggyorsítsam és ezért a birtokpo­litikai személyzet létszámának szaporítását is elrendeltem. A birtókszerzők kijelölésénél ter­mészetesen tekintettel kell lennem arra is, hogy a katonai szolgálatra behívottak is ingatlan­hoz jussanak és emiatt egyes esetekben az el­járás lefolytatását el kell halasztanom. Ha a t. képviselőtársam interpellációjá­ban említett országok helyzetét a miénkkel Összehasonlítjuk, az elért eredmény, az ismer­teit nehézségek és akadályok ellenére arány­lagosan meg is haladja a t. képviselőtársam által felhozott példákat. ad 2. A zsidó-ingatlanok felhasználásánál a sajtóban előfordulnak rossaul értelmezett és téves adatok. Erre való tekintettel is a Magyar Élet Párt Értesítője 1941 május 15-i számában cikket tettem közzé földbirtokpolitikai tevé­kenységünkről. Ezt a cikket a sajtó egy része ismertette, egyébként pedig minden lapnak módjában állt a cikkemben közölteikről tudo­mást szereznie. ad 3. A zsidótörvény alapján felhasznált ingatlanok ellenértékét a törvényben meghatá­rozott módon kell megállapítani. Mindaddig, amíg új jogszabály az ellenrétéknek más mó­don való meghatározását nem teszi lehetővé, nem áll módomban az ellenértéket a javasolt módon az ingatlan kataszteri tiszta jövedelmé­nek 25-szörös szorzatában megállapítani. Egyébként biztosíthatom t. képviselőtársa­mat, hogy a zsidó ingatlanokat magam is a le­hető legrövidebb idő alatt kívánom az érde­mes földmívesek birtokába juttatni. ad 4. T. képviselőtársam interpellációjá­ban egyebek között nagyfontosságú agrárpro­blémák megoldása tekintetében is nyilatkoza tot vár tőlem. Nem tudom, hogy agrártársa­dalraunkat érintő számos probléma közül kép­viselőtársam melyikre gondol. A magam részé­ről adott viszonyaink között — az általam is kitűnő fontosságúnak és megoldandónak tar­tott " birtok- és agrárszociális problémák mel­lett — közellátásunk érdekében a termelés foly­tonosságának és eredményességének biztosítá­sát tartom ezidőszerint a legfontosabb agrár­politikai feladatnak. Ez irányban előerjeszté­semre számos kormányintézkedés történt, így többek között javaslatomra adatott ki az egyes ingatlanok állandó mezőgazdasági megművelé­sének biztosításáról szóló 1690/1941. M. E. számú rendelet. ad 5.—L Az 1940 : IV. te. — amelyet t. kép­viselőtársam interpellációjában »földtörvényé­nek nevez --szoros kapcsolatban áll előbbi földbirtokpolitikai jogszabályainkkal, e tör­vény végrehajtási utasításának elkészítésénél különös figyelmet kell fordítanunk tehát az idevonatkozó joganyag összhangjára, ami mun­kánkat kétségkívül hosszadalmassá teszi. A törvény végrehajtási rendeletének előadói ter­vezete munkában van. A tervezet letárgyalása 200. ülése 19hl június 2o-én, szerdán. és a végleges szöveg elkészítése azonban „időt vesz igénybe. Egyébként már hivatalbalépésem után intézkedést tettem arra, hogy megfelelő jogszabály alapján a falusi lakosság széles ré­tegei családi otthonok létesítésére alkalnias házhelyekhez juthassanak a házhelyszerzések előmozdítására irányuló rendeletet soronkívül előkészítettem és ez f. évi május hó 18-án 99.000/1941. F. M. szám alatt megjelent. ad 5.— II. Az interpelláló képviselő úr nem mondja meg határozottan hogy mire gondol a nagybirtokok szigorú ellenőrzésének bevezetése alatt. Az érvényben levő törvényes rendelke­zések szerint a nagybirtokok nem állanak kü­lönleges ellenőrzés alatt és ennek folytán azok is ugyanabban az elbánásban részesülnek, mint az ország kisebb mezőgazdasági üzemei. A ^rézgálic ellátását a jelenlegi viszonyok­hoz képest különböző intézkedésekkel igyekez­tem biztosítani. Minthogy a vörösréznyers­anyag beszerzése körüli nehéségek folytán a rézgálic a folyó évben ismét csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, a kormány a rézgálicforgalmat ebben az évben is rendelettel szabályozta és annak a gazdák részére való kiszolgáltatását utalvány ellenében engedé­lyezte. A szőlősgazdák részére kiszolgáltatható rézgálicmennyiséget kat. holdankint 16 kg-ban állapította meg a rendelet. Jól tudom, hogy ez a mennyiség a peronoszpóra elleni védekezésre csak kedvező időjárás esetén lesz elegendő, de ez a mennyiség is, tekintettel a külföldi beho­zatal nehézségeire, csak akként volt biztosít­ható, hogy a kormány már a múlt évben kellő előrelátással olyan mennyiségű rézgáliekészlet kigyártásáról gondoskodott, amelyből a folyó évi szükségletek fedezésére nagyobb mennyiség volt tartalékolható. Ezenkívül igénybe vette a kormány mind­azokat a hazai nyersanyagkészleteket, melyek rézgálicgyártásra felhasználhatók voltak. Sike rült továbbá nagyobb mennyiségű rézmészpor kigyártását is biztosítani és ennek folytán a szőlősgazdák kat. holdankint 5 kg. rézmészpor­hoz juthatnak. Gondoskodásom tárgyát képezte az is, hogy megfelelő mennyiségű einkgálic is álljon a gaz­dák rendelkezésére, akik ezt a védekezőszert a szőlők^ harmadik és negyedik permetezésénél kielégítő eredménnyel használhatják és ezáltal némiképpen ellensúlyozhatják a rézgálic hiányát. Végül a takarmányellátást illetően rámu­tatni kívánok a következőkre: Az elmúlt évi elemi csapások, a rendkívül rossz időjárási viszonyok, valamint a világ­politikai helyzetben beállott változások követ­keztében nemcsak az ipari nyersanyagokban és emberi táplálkozásra alkalmas mezőgazdasági termékekben, hanem az állatok tartásához szük­séges takarmányokban is hiány állott be. Ezért a földmívelésüigyi tárca már az 1940. év YCgén megtette a szükséges előkészületeket a rendel­kezésre álló takarmányok egyenletes és a« ország érdekeit szem előtt tartó igazságos és célszerű elosztására. Ennek alapján adta ki a kormány 1941. évi január hó 3-án az erőtakarmányok forgalmá­nak szabályozásáról szóló 8560/1940. M. E. számú rendeletét, amelynek végrehajtásairól már a m. kir. közellátási miniszter gondoskodik. A trianoni Csonka-Magyarország takar­mányszükségletének biztosítására évente kö­rülbelül 3000 vágón abraktakarmány külföld-

Next

/
Thumbnails
Contents