Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-200

Ml Ai országgyűlés képviselőházának tént aljbanmaradása óta eltelt negyedszázad a meder állapotát több helyen az eredeti állapothoz képest hátrányosan változtatta meg, amit még az a körülmény is súlyosbbított, hogy a Duna alsó szakasza a trianoni békeparancs következtében idegen kézre került és a jégtorlódások alapokának tekinthető folyamszakasz csak most került ismét magyar fennhatóság alá. Természetesen ez a megállapítás nem jelenti egyúttal azt is, hogy a Duna medrének szabályozását — amelyre az utóbbi két évtizedben a tárcám rendelkezésére bocsátott hitelek szűkös volta miatt nem kerülhetet sor — ne kellene szorgalmaznunk. A Duna szabályozási tervének elkészítésére a rendelkezést hivatali elődöm már az 1940. évi nagy árvíz lefolyása után kiadta és a szervezéshez szükséges helyszíni felvételeket a budapesti és bajai folyammérnöki hivatalok az elmúlt év őszén el is végezték, A felvételek alapján a nagyszabású tervezési munkák meg is indultak, azonban a vízügyi mérnökök csekély létszáma miatt a tervezés ftem történhetik meg olyan gyorsan, ahogyan azt magam is kívánnám. A legsürgősebb munkák építése azonban még a folyó évben megindul és a vízállástól függően az 1941. évi költségvetésben rendelkezésemre álló hitelből mintegy 750.000 pengő erejéig meg fog történni. Intézkedtem már abban az irányban is, hogy szakközegeim a most visszafoglalt Dunaszakasz jégtorlódásos helyeinek szabályozására szolgáló műszaki tervek elkészítését folyamatba tegyék. A Duna általános kotrása annak óriási költsége miatt nem hajható végre, mert a medernek egy méterrel való mélyítése kilométerenkint 500.000 m

3 kotrást és 700.000 pengő költséget jelent. Ha ezt átszámítjuk a Budapest alatti 200 kilométeres Dunaszakaszra, ez 140 millió pengő költséget jelentene. Ettől eltekintve azonban az általános kotrás műszaki szempontból sem^ indokolt, mert az elkövetkező árhullámok ismét iszapolásokat létesítenének és néhány év múlva a meder ismét a jelenlegi állapotban volna. A helyes rendszer olyan szabályozási művek létesítése, amelyek a folyót kényszerítik, hogy hordalékát a maga erejéből továbbítsa. Az árvizek elleni védekezés második része volna az árvédelmi töltések emelése és megerősítése. Ez a munka a fennálló törvényes rendelkezések értelmében nem állami feladatomért ez az Önkormányzattal bíró társulatok kötelessége. Meg kell jegyeznem, hogy ezidoszerint a társulatok, a legutóbbi két év ár- és belvizei következtében anyagi teljesítőképességük határáig ki vannak merülve és így az összes dunai töltések azonnali megemelését a társulatok részéről nem lehet remélni. A kormány részéről kiutalt államsegélyből azonban Sződnél, Szentendrénél, a Csepelsziget mentén, Ercsi, továbbá Apostag alatt a töltésemelési munkák már folyamatban vannak és erre az utóbbira az érdekelt társulat a Dunai Árvízvédelmi Kormánybiztosságtól 300.000 pengő támogatást kapott. Mindenesetre oda fogok hatni, hogy a társulatok ezt a töltésemelést lehetőleg gyorsan hajtsák végre. Arra az eshetőségre számítva, hogy az árvédelem es vízrendezés államosítása megtörténik., a tárcám által, készített munkatervbe a Duna-töltések emelésének költségét már előirányoztam. Az interpelláló képviselő úr meg lehet győződve arról, hogy minden tekintetben gondoskodni kívánok arról, hogy a Duna szabá200. ülése ié&i június 2ő-en, szerdán. lyozásával kapcsolatban hatásklöa-ömbe tartozó kérdések minél gyorsabban kedvező megoldásra jussanak. Ami már most a belvízrendezés kérdését illeti, meg kell jegyeznem, hogy a képviselő úr által említett Duna-szakaszon az érdekelt Dömsödpataji Dunavédgát Társulat alapszabályai értelmében eddig nem foglalkozott n belvízlevezetéssel. Ezt a hiányt látva, rendeletileg utasítottam a társulatot, hogy belvízlevezetésének tervét feltétlenül készítse el, s ezt felülbírálás végett terjessze hozaim fel, egyidejű] eg pedig a belvízrendezés kérdésének megoldására 100.000 P államsegélyt ki is utaltam a budapesti folyammérnöki hivatalba. A tervek elkészítése már folyamatban van, Az árvízvédelem egységes^ irányítását a kormány felvette a megoldandó kérdések közé. Az árvédelemnek egyéb vízügyi r kérdésekkel való Összhangba hozatala és egységesítése természetesen a választandó megoldástól függ, »azt hiszem azonban., hogy sikerülni fog olyan megoldást találni, amelynél az eddigi hátrányok kiküszöbölése mellett az árvízvédelem kiegészítse az eddiginél hatásosabban és gyorsabban lesz keresztülvihető. Befejezésül megemlítem, hogy az árvízkárosultak ügyét — amennyiben az tárcáin hatáskörébe tartozik (mint pl. a vetőmagakció) — minden tekintetben igyekszem a legnagyobb mértékben felkarolni. Hasonlóképpen a rendelkezésemre adott hitelekből a legnagyobb erővel dolgozom azoni, hogy »a most vízzel borított területek még e tavasz folyamán vi» mentesüljenek és az idei termtelés szolgálata! a legyenek állíthatók. -Kérem a t. Házat, hogy Írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1941. évi május hó 8-án. Br. Bánffy s. k.« Elnök: Következik a (határozathozatal. Kérdeni a t. Házat, méitóztatnak-e a Holamívelésügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomás id veszi. Következik a földművelésügyi miniszter úr írásbeli válasza Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselő úr részére. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írásbeli válasz szövegét felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselő úr 1941. évi február hó 5-én interpellációt intézett hozzám a zsidóföldek igénylése körül tapasztalható visszaélések tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: Amenintyiben az interpelláló képviselő úr az igénylés alatt a zsidó birtokokból földhözjuttatás iránti kérelmet ért, közölhetem, hogy az ilyen kérelmekkel kapcsolatos visszaélésekről tudomásom nincsen. Egyébként biztosíthatom az interpelláló képviselő urat, hogv ha bármikor is a felvetett^ kérdéssel kapcsolatban visszaélést állapítanék meg, azt a legszigorúbb megtorlásban fogom részesíteni. Mindeiniesetre köszönettel venném, ha az interpelláló képviselő úr az általa említett állítólagos visszaélésekre vonatkozó adatait — kivizsgálás céljából — rendelkezésemre bocsátaná. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1941 április hó 16-án. Báró Bánffy Dániel s. k. földmívelésügyi miniszter.« Elnök : Következik a határozathozatal. Kér-