Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-200

Az országgyűlés képviselőházának ügyi miniszter űr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr írásbeli válasza Horváth Ferenc ország-gyűlési képviselő úr részére. Kérem a jegyző urat, szí­veskedjék az írásbeli válasz szövegét fel­olvasni. \ Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Horváth Ferenc országgyűlési képviselő úr 1941 február hó 19-én az ország cukorellátásának biztosítása és a cukorrépa termelés fokozása tárgyában a közellátási mi­niszter úrhoz és hozzám interpellációt terjesz­tett elő. Az interpellációban tárcám ügykörét illetőleg felvetett kérdésekre válaszom a kö­vetkező: A cukorrépa ára az 1940. évben 2.20 pengő­ről 2.80 pengőre emelkedett fel és a cukorrépa­termelés a 10.829/1939. M. E. számú rendelettel szabaddá tétetett. Ennek eredményeképpen az 1939. évi 91.350 kat. holdnyi vetésterület 1940. évben 126.780 kat. holdra emelkedett. Ez a vetésterü­let már elegendő az ország cukorszükségleté­nek ellátására. _ Az 1941. évi termésű cukorrépa átvételi árát a pénzügyminiszter úr a Cukorrépater­melők Országos Szövetségének előterjesztésére q-ként 3.80 pengőben állapította meg. Ezenkívül azok a cukorrépatermelők, akik valamely cukorgyár részére 1940. évben ter­meltek cukorrépát és a folyó évben is kötnek termelési szerződést, az 1941. évben leszállí­tandó répamennyiség után még 45 fillért kap­nak métermázsánkint az 1940. évi termelési líöltségek kiegészítéseképpen. Az 1941. évi egységes répatermelési kötle­vél fentieken kívül még a következő kedvez­ményeket is biztosítja a termelőnek: 1. A múlt évi 80.— pengős előleg helyett minden kat. hold után 120.— pengő előleget kívánhat a termelő a cukorgyártól. Ezen kí­vül mindazok a termelők, akiknek a 45 fillé­res költségkiegészítésre igényük van, kat. hol­dankint még 20.— pengős előleget is igényel­hetnek; 2. A termelők részére a múlt évben 100 q cukorrépa után biztosított 5 kg. ingyen cukor­járandóságon felül a termelők még 5 kg. cuk­rot igényelhetnek kedvezményes áron; 3. A régi cukorrépatermelők a cukorgyá­raktól a cukorrépamagot a megállapított 180.— .pengős ár helyett 150.— pengőért, az új ter­*melők pedig 120.— pengőért fogják kapni q­kint. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszo­mat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1941. április hó 23. Báró Bánffy Dániel s. k.« Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a földmí­velésügyi miniszter úr írásbeli válaszát tudo­másul venni? (Igen!) A Ház a választ tudo­másul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr írásbeli válasza Tóth János országgyűlési képviselő úr részére. Kérem a jegyző urat, szí­veskedjék az írásbeli válasz szövegét felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Tóth János országgyűlési kép­viselő úr 1941. évi április hó 2-án, interpellá­ciót intézett hozzám a rézgálic ellátás tárgyá­ban. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: A vörösréz nyersanyag beszerzése körüli nehézségek folytán a rézgálic az idén csak kor­JÍÉ? VISELŐ HÁZI NAPLÓ X. 200. ülése 19Jfl június 25~én, szerdán, 24& . látozott^ mennyiségben fog a gazdák rendelke­zésére állani, ezért a rézgálic-készleteknek a termelők között leendő arányos elosztás végett a kormány a rézgálic-forgalmat rendelettel szabályozta és annak a gazdák részére leendő kiszolgáltatását csak utalvány ellenében enge­délyezte. A szőlősgazdák részére kiszolgáltatható rézgálic mennyiség kat. holdankint 16 kg-ban állapíttatott meg. Jól tudom, hogy ez a meny­nyiség a peronoszpóra elleni védekezésre csak kedvező időjárás esetén lesz elegendő, de ez a mennyiség is — tekintettel arra, hogy a há­borús viszonyok következtében külföldről réz egyáltalában nem volt behozható — csak akként volt biztosítható, hogy a kormány a múlt évben kellő előrelátással olyan mennyi­ségű rézgálic készlet kigyártásáról gondosko­dott, melyből a fblyó évi szükséglet fedezé­sére nagyobb mennyiség volt tartalékolható. Ezenkívül igénybevette a kormány mindazo­kat a hazai nyersanyagkészleteket, amelyek rézgálic gyártására felhasználhatók voltak. Sikerült továbbá nagyobb mennyiségű réz­mészpor kigyártását is biztosítani, ami lehe­tővé fogja tenni kat. holdankint 5 kg. rézmész­por felhasználását. A rézmészpor a rézgálic hbz hasonlóan ugyancsak utalvány ellenében lesz beszerezhető. Egyidejűleg a szőlősgazdák porozókészülékkel való ellátása érdekében gon­doskodás történt arról, hogy a szőlősgazdák között 20.000 drb. megfelelő rendszerű porozó­készülék szétosztassék. A készülékeket megfe­lelő számban a hegyközségek elöljáróságai fogják megkapni, amelyek gondoskodni fog­nak, hogy azokat a hegyközség tagjai fel­váltva használhassák. A rézgálic és a rézmészpor utalványok a hegyközségek, illetőleg a községi elöljáróságok részére már megküldettek a szőlősgazdák kö­zött leendő szétosztás céljából s egyben intéz' kedtem az iránt is, hogy a rézgáliokészletek­uek az ország különböző borvidékeire leendő arányos leszállítása idejében megtörténjék. Gondoskodás történt végül arról is, hogy megfelelő mennyiségű cinkgálic álljon rendel­kezésére azoknak a gazdáknak, akik ezt a vé­dekező szert igénybe kívánják venni. A cink­gálic ugyanis 4%-os oldatban a harmadik és negyedik permetezésnél kielégítő eredménnyel használható és alkalmas a rézgáliehiány pót­lására. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1941. évi április hó 26-án. Báró Bánffy Dániel s. k„ m. kir. földmívelésügyi miniszter.« Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a íöldmive lésügyi miniszter űr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter űr írásbeli válasza Momár Lajos országgyűlési képviselő úr részére. Kévém a jegyző urat, szí­veskedjék az írásbeli válasz szövegét felol­vasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassál: »T. Képvi­selőház! Molnár Lajos országgyűlési képviselő úr 1941. évi április hó 2-án interpellációt inté­zett hozzám az idei dunai árvíz, talajvíz és az árvíz védelem tárgyában. Az interpellációban felvett kérdésekre vá­laszom a következő: A Duna-meder szabályozása annak idején megfelelően történt, kétségtelen azonban az is, hogy a szabályozások befejezése, illetőleg az i914-ben kitört világháború következtében tör­4

Next

/
Thumbnails
Contents