Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-200
Az országgyűlés képviselőházának nagyobb mennyiségben és a legjobb minőségben való felemelése, megerősítése. Ennek alapja a takarmány termelés, meg kell állapítanom azonban, hogy a folytonosan ingadozó állatárakra való tekintettel a magyar mezőgazdaság nem úgy karolja fel az állattenyésztést, mint ahogyan kellene, ezért nem kellő minőségben és mennyiségben termelődik a jóminőségű állattakarmány sem. Éppen ezért mint mezőgazdának, fel kell itt hívnom a kormányzat figyelmét arra, hogy mindazokon a teriileteken, ahol a talaj alkalmassága folytán Lormelhetők a pillangós virágú takarmánynövények, minden gazda kötelezve legyen egy bizonyos százalékú területen megfelelő arányban ezeknek a pillangós növénveknek termelésére. Meg kell még említenem a mezőgazdasággal kapcsolatban az iparcikkek árainak megállapítását is. A gazda egészen jogosan hivatkozhatok arra, Jiogy igenis, neJiem jogom van az emelkedő és emelkedett mezőgazdasági terményárakat kérni, mert hiszen naprólnapra, óráról-órára emelkednek az iparcikkek arai is, azoknak az iparcikkeknek áz, árai, amelyek a mezőgazdaságnak fontos termelési tényezői. Ue kérdem az igen t. Házat, vájjon hova fog ez a folytonos emelkedés vezetni, vájjon ha az iparcikkek toronymagasságig felemelt ára következtében még jobban emelik a mezőgazdasági termények árát, az a mostani kereseti összeggel rendelkező mezőgazdasági munkás, ipari munkás és kistisztviselő vájjon meg tudja-e fizetni ezeket az árakat 1 Én ezt tagadom. Sok helyről kaptam panaszokat falusi kisgazdatársaimtól, akik elmondják, hogy ha elmennek a vásárba, egy teljesen lehetetlen helyzettel állanak szemben. Például a legutóbb történt az egyik vásáron, hogy az egyik csizmadia 90 pengőt kért egy pár csizmáért és azután odaadta 70 pengőért. Egy Öltözet ruháért a vásáros 110 pengőt kért és odaadta ugyancsak 70 pengőért. Ha már tehát alkalmazható volt egyes mezőgazdasági termények és cikkek ármaximálása, akkor ezeknél a fontos közszükségleti cikkeknél is szükségesnek tartom a számonkint és nagy ságonkin t változó árak megállapítását, értve ez alatt azt, hogy egy 30-as számú csizmának más legyen az ára, mint egy 40-esnek vagy egy 45-ösnek. Szükségesnek tartom, hogy ugyanígy történjék az ármegállapítás a ruházati cikkeknél is. Ha ugyanis a búzánál fajsúly szerint meg tudta állapítani a kormányzat az eladási árakat, akkor igenis fontosnak és szükségesnek tartom a cipőnél, a csizmánál és a ruházati cikkeknél is az eladási árak számonkint történő megállapítását és szükséges az is, hogy ezek az árak minden vásári üzletben és sátorban ki legyenek függesztve és ellenőrizve legyen, hogy vájjon betartják-e a vásári iparosok ezeket a rendelkezéseket. Addig ugyanis, amíg ebben a kérdésben is nem teremtünk rendet, nem mondhatjuk el azt, hogy ebben az országban a kérdések teljes tökéletességgel meg vannak oldva és a gazdasági élet teljes tökéletességgel működik. T. Képviselőház! Nagy elkeseredéssel vettem tudomásul Lipcsey képviselőtársamnak Incze Antal képviselőtársam beszédével kapcsolatos kirohanását mert visszaemlékezem az 1918—19. évben történt kommunista pusztításokra, zavargásokra és nagyon jól emlékszem arra, hogy most, 1941 tavaszán a Nemzetközi Vásár alkalmával a szociáldemokrata párt, £ÖÖ. ütése 19 Ai június ÈS-ên^ szerdán. 22Ô amely — teljesen meg vagyok győződve róla — egy úton és mesgyén halad az orosz kommuniamussal, a kormány lagymatag eljárása folytán olyan propagandát folytatott, hogy 60,000-nél több jegyet adott el a szovjet pavillon látogatói számára. Kérdezem tehát, mélyen t. Képviselőház, van-e joga a kormányzatnak rendkívüli időkre és helyzetre való hivatkozással ilyen javaslattal idejönni a Ház elé akkor, amikor ezekben a szükséges kérdésekben a legenyhébben jár el és — hogy úgy mondjam — egy helyben való eljárást alkalmaz. Tudomásom van arról, hogy kereskedelmi megegyezés történt annakidején Szovjetoroszországgal és ennek alapján megengedett és megengedhető volt, hogy az a pavillon a vásáron a gazdasági propaganda érdekében helyet foglaljon, tagadom azonban azt, hogy ilyen politikai célzatú eljárások tűrése a kormányzat részéről megengedhető volna, illetőleg lett volna. Csatlakoznom kell Incze képviselőtársamnak ahhoz a határozott követeléséhez, hogy igenis a kormányzat inkább ma, mint holnap, hozza meg a legszigorúbb és legradikálisabb intézkedését, tiltsa be a szociáldemokrata pártot és innen, ebből a képviselőházból tiltsa ki a mandátum megvonásán keresztül a szociáldemokrata képviselőket, (Helyeslés a szélsőbáloldalon.) mert amikor azt látjuk, hogy ma két világnézet, az a világnézet, amely a magántulajdon szentségét akarja elpusztítani és az a világnézet, amely a magántulajdonon keresztül a legjobban kimunkálható emberi szorgalomnak a magasságát akarja az emberiség számára biztosítani, harcban áll egymással, akkor nem kétséges, hogy nekünk, magyaroknak a mellé a világnézet mellé kell állnunk, amely mindenkor a szorgalmas emberi munkának a megmaradásait és a megerősödését akarja előmozdítani. (Ügy van! a szélsőbáloldalon.) Nem tudom megérteni az igen t. kormányzat eljárását, hogy sok követelésünk ellenére még mindig helyet enged itt a szociáldemokrata pártnak és annak a sajtónak, amely mindenkor a szociáldemokrata párt szájaíze szei rint pertraktál bizonyos dolgokat a magyar közvélemény előtt. Nem törődöm azzal, hogy ezt egyesek a magyar társadalomban talán rossz néven veszik, mi a magyar társadalom «me bizonyos rétegének a nézetével nem érthetünk egyet, mert mi ebben a Házban és ebben az országban, igenis, minden erőnkkel, minden becsületünkkel és szorgalmunkkal azon működtünk, hogy ebben az országban, a Kárpát—Duna-medencében a magyarság léte további ezeresztendőre biztosítva legyen. Tehát mindazoknak, akik nem ezen a nézeten vannak, ne legyen módjuk és joguk arra. hogy ebben az orszáerban politikai nézetet valljanak. T. Képviselőház! Utalva az elmondottakra, kijelentem, hogy mivel nem vagyok meggyőződve arról, hogy a kormányzat a szükséges és időszerű feladatokat tökéletesen szolgálná, éppen azért nincs módomban ezt a javaslatot megszavazni. (Helyeslés és taps a szélsőbáloldalon.) Elnök; Szólásra következik 1 ? Megay Károly jegyző: Kunder Antal! Elnök: Kunder Antal képviselő urat illeti a szó. Kunder Antal: T. Képviselőház! Incze Antal t. képviselőtársam felszólalása alkalmával vitéz Lipcsey Márton képviselő úr a túloldalról olyan kijelentést tett, mintha az itt a baloldalon ülő ellenzék e vita folyamán a hadsereg fejlesztése elé bizonyos akadályokat gördített 83*
