Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-200
À'z országgyűlés képviselőházának az állandó igazoló -bizottság előadója kíván jelentést tenm". Makkái János: T. Képviselőház Î Az állandó igazoló bizottság részéről van szerencsém tisztelettel bejelenteni, hogy a bizottság a mezőcsáti .választókerületben időközi választáson megválasztott vitéz Lukács Endre, a soproni választókerületben időközi választáson megválasztott Varga József, továbbá a lajstromos választólkerületekben üresedés folytán behívott Andréka Ödön, Gajzágó István, Haala Róbert, Peták Nándor, Kosta Lajos és Koltai József képviselő urak megbízólevelét megvizsgálta, azokat mint alakilag kifogástalanokat a házszabályok 12. §-a (1) bekezdésének a) pontja alá sorozta. Tisztelettel kérem bejelentésem tudomásul vételét. Elnök: Az állandó igazoló bizottság jelentése alapján nevezett képviselő urakat, minthogy megválasztásuk óta 30 nap már eltelt és megválasztásuk ellen sem kifogást nem emeltek, sem panaszt nem nyújtottak be, végleg igazolt képviselőknek jelentem ki. Szólásra következik a napirenden lévő törvényjavaslat ellen? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Ifj, Tatár Imre! Elnök; Ifj. Tatár Imre képviselő urat illeti a szó. * Ifj. Tatár Imire: T. Képviselőház! Előttünk fekszik egy javaslat, amely, hogy ágy mondjam, alkotmányellenesen a magyar kormányzatnak lehetőséget biztosít arra, hogy a 36-os bizottság működését egy további időre meghosszabbítsa. A közügyeknek ilyenformán való intézését igenis alkotmányellenesnek kell neveznem annál is inkább, mert ez közérdekellenes. Ha pedig közérdekellenes, akkor alkotmányellenes is, mert ez a kettő szorosan összefügg. A rendkívüli időkre és helyzetre való tekintettel kéri a kormány ezt a felhatalmazást és éppen azért, mert a kormányzat is elismeri, hogy rendkívüli időket élünk, kelleiié a kormányzatnak a rendkívüli idők és helyzet parancsoló szavára rendkívüli intézkedésekot is (hoznia, olyan rendkívüli intézkedéseket, amelyekből az egyetemes magyarságnak további fejlődése volna biztosítva. Azonban látva azokat az alkotmányosság keretében hozott intézkedésekeit, amelyeket nagyrészben a 36-os» bizottság tárgyal le, határozottan kimondhatom, hogy ez igenis közérdek el lenes, úgyannyira közérdekellenes, hogy ezt az eljárást már a magyar közvélemény is megelégelte, megsokallta. Úgyannyira megelégelte, hogy már erősen sóvárog egy jobb magyar .jövendőért. •'"'•'.-'•; T. Képviselőiház! Az Összes magyar kérdések között a legfontosabbak a mezőgazdasági kérdések és olyan mértékben egészséges vagy beteg inalunk az ország helyzete, amilyen egészséges vagy beteg a mezőgazdaság. Én, mint gazda, ismerve mezőgazdaságunk helyzetét, azt látom, hogy az teljesen beteg. Amikor a kormányzat a 36-os bizottság további működésére felhatalmazást kér a rendkívüli helyzetre és időre való tekintettel, ugyanakkor láltnia kellene azt, hogy mennyire beteg itt Magyarországon a mezőgazdaság. T, Képiviselőház! Egy állam közellátását csak akkor lehet biztosítani, ha a közellátás alapjának, a mezőgazdaságnak termelési tényezői mindig kellő időben és keïlO áron jutnak el minden kis- ésnagygazdához, akinek arra szüksége.van.: Állítom és tudom; hogy ŐZKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ X. 200. Ülése 19 11 június 25 '-en, szer déri,. â2f nálunk, Magyarországon nincs így, mert itt a zsidó kapitalizmus, a bankokrácia és a zsidó nagykereskedelem még mindig olyan erővel hallatja szavát, hogy a mezőgazdasági kérdések mindig háttérbe szorulnak. Hogyan tudhatnánk tehát mi, akik a magyar életet szeretve féltjük, a felhatalmazást megadni a kormányzatnak, amikor azt látjuk, hogy a kormányzat minden cselekedetével egyhelyben topog és olyan lagymatag elintézési módot követ, amely nem alkalmas a mai rohanó időkben a kérdések megoldására. Állítom és ten dorn, hogy a mind sűrűbben előforduló közellátási zavarok a kormányzat gyengesége miatt következniek be, mert a szabotáló zsidó kereskedőknek, iparosoknak és bankosoknak, stb. nem tud kellő eréllyel és kellő időben odacsapni, úgy, ahogy megérdemelnék. T. Képviselőház! Nem kell messze menni ennek a kérdésnek taglalásában, hogy teljes világosságot nyújtsak az igen tisztelt Háznak arról, hogy az itt begyökeresedett zsidóság ténykedése miatt milyen betegek a magyar közállapotok. Járva a falvakat, tanyákat és városokat, mindenhol a legnagyobb panaszokat halljuk a közellátás tekintetében: nincs cipő, nincs liszt, nincs ez, nincs az, ezzel együtt azonban azt is megjegyzik félve, hogy meg lehet ugyan szerezni mindent, de az 54—56 filléres lisztet 76—80 fillérért, az 1.24 pengős réz-, gálicot 2.5—3 pengőért, a talpbőrt és a ruhát pedig 100—150%rOs felárral. Tehát igenis, felelősségem teljes tudatában ki kell jelentenem, hogy amikor ilyen jelenségek tapasztalhatók, akkor a kormányzat nincs felelősségtudatának magaslatán, mert elmulasztja ezeknek a magyarságot pusztítani akaró személyeknek az eljárásaival szemben azokat a szigorú intézkedéseket, amelyeket mindenkor a legszigorúbban kellene alkalmazni. A közelmúltban tárgyalás volt it't a képviselőházban a közellátás érdekeinek biztosításáról szóló törvényjavaslatról. Bizonyos szigorú büntető szankciókalt vettek beile ebbe a törvényjavaslatba. Itt is nagyot tévedett a kormányzat, mert hiszen csak akkor volna reális és volna becsületesen joga cselekedni^ a szábotálókkal szemben, ha egyúttal, igenis, biztosítaná a szükséges termelési feltételeket, szemben azokkal, akik ellen ezt a törvényjavaslatot 'hozni kívánta, Amíg azonban ez a termelési' alap és ezek a termelési tényezők biztosítva nincsenek, addig nincs erkölcsi alapja a kormányzatnak ilyen törvényjavaslatot hozni. ; Mint előbb is említettem, nálunk Magyarországon — tekintettel arra, hogy agrárállam vagyunk — az ország népességének a sorsa attól függ, hogy ebben az országban milyen eredményesen, vagy milyen eredménytelenül termel a magyar mezőgazdaság. A rohanó idők intő szavára a kormányzat már ? hozott egy pár félmegoldásszerű tervezetet és törvényt, azonban azt kell mondanom, ezek nem sokkal érnek itöbbet a semminél, mert a félmegoldások köpenye alá mindenkor bevonultak az Aladárok és a strómanok, akik — határozottan tudom — keresztény mivoltukkal legalább olyan nagy veszélyt jelentenek a közre, a magyar ügyre, mint azelőtt az ilyen strómanok és Aladárok nélkül működő zsidóság. Annál kevésbbé van módomban azonosítani magam ezen törvényjavaslat intencióival, mert még- ezideig nem látjuk a szükséges, korszerű, a mezőgazdaságot megerősítő g l azdáságpoliti' 33
