Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-200

224 Az országgyűlés képviselőházának pótot immár tíz éve és Isten tudja meddig, ez a mai kormányon levőktől függ, még hány száz esztendeig is, fenntartani. Tessék egy kicsit elgondolkozni azon, nem vezet-e ez az állapot olyan rendszerbeli kétarcúsághoz, amely néha, különösen kifelé, sok belső titkot tud takarni, mert ha akarom, diktatúra, ha akarom, parlamentarizmus, de bocsássanak meg, kétségtelenül politikai hermafroditizmus. (Ügy van a szélsőbaloldalon. —- Egy hang jobbfelől: Na! Na!) Másodszor gondolják meg, hogy egy ilyen hosszú átmenetben való ímegkövesedés nem vezet-e vájjon olyan belső eszmei tisztázatlansághoz, amely tragikus következményekkel járhat, mert ez az állandó kötélhúzó erőlködés kóros feszültséget tart fenn a magyarságban és túl sok energiát köt le T. Ház! Nagy divat ma Lin Yu Tangót olvasni és különösen szeretik ezt liberális berkekben, — mert sok mindenre felhasználható — úgy emlegetni, mint egy gyönyörű nagy, igazán művészi hitvallást a liberális életstílus mellett. De azt mondom, amit ez a Lin Yu Tang is mond: négyezer évet Kína nem birt voiha ki állandó közéleti magas vérnyomás mellett. Ha itt is, ott is, amott is állandóan hirdetjük, hogy igenis új világ jön, s már ezt a szót használjuk, hogy új európai rend van kialakulóban, akkor évtizedeken, esetleg, »ram bocsásd meg, évszázadokon keresztül tartsuk fenn tovább ezt a magas vérnyomást ebben a szerencsétlen nemzetben? Ennek a kötélhúzó versenynek el kell dőlnie. Tisztelettel kérek félóra meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a meghosszabbításhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a kért meghoszszabbítást megadja. Incze Antal: T. Ház! Itt van egy érv, amelyet nagyon gyakran ^hallunk és amelyre Albrecht Dezső képviselőtársam is célzott. Őszintén megvallva, nem emlékszem a szavakra, de valami efélét mondott. Ez az érv úgy hangzik, hogy a kis nemzetek ne kísérletezzenek, hanem vegyék át a készet. (Albrecht Dezső; Rosszul mondta! — Egy hang a középen: Az ellenkezőjét mondta!) Valami efélét hallottam, azért mondtam, hogy nem emlékszem rá egészen határozottan. Bocsánatot kérek, testemlelkem minden erejével harcolok ez ellen a destruktív gondolat ellen. (Felkiáltások a középen: Mi is!) Először is egy nemzet nagyságát, — ezt ezren elmondották nálam okosabb emberek spk esztendőn keresztül — nem erejének biológiai összessége dönti el. Egy nemzet nagyságát elsősorban annak a nemzetnek a népek között való természetes küldetése méri meg. (Ügy van! Ügy van!) Hányszor elmondottuk, hogy a magyar küldetés nem olyan egyszerű, mint pl. a német. Mert hiába van a magyarnak négy gyermeke, hiába teljesíti az a magyar a kötelességét — és mi itt két esztendőn keresztül tagadtuk ezt a tételt. Nem igaz. hogy kimerült a magyar hivatásteljesítés azzal, hogy jól elvégzem a hivatali munkámat. Ez nem igaz. A magyarságnak, ha meg akar maradni, — méltóztassék ezt eldönteni akár igaz, akár nem igaz — igenis az is a küldetése, hogy más közösségeket vezessen. Ha ez így van, akkor ez nem kis népnek a küldetése, hanem nagy népnek a küldetése. Ez az egyik válaszom erre az érvre, (vitéz Lipcsey Márton: Nagyon jól van! A miniszter elnök is ezt mondta!) Nekünk ki kell alaposan vívnunk, harcolnunk bizonyos belső kérdések 200. ülése 19

Al június 25-én, szerdán, megoldását. Ne várjuk, hogy melyik fél győz a nagy háborúban és azután mi is valahogyan alkalmazkodunk hozzá. (Ügy van! Ügy van! a szélsobalodalon.) Akár kicsi egy nép; akár nagy, át kell mennie a saját tisztítótüzén annak a népnek. (Vitéz Lipcsey Márton: A sajátján!) A magyarnak is át kell mennie a saját tisztítótüzén. Finnország is kis nemzet és megtalálta a maga életstílusát. Anglia szintén kicsi népként kezdte és amikor megtalálta a maga életformáját, akkor lett belőle világhatalom. (Jandl Lajos: Most megint kicsi lesz.) É belső nagy kérdések elintézésének nem az a módja, mint amilyenre egészen röviden utalok. Amit most felolvasok, az talán humoros lesz. Itt van előttem Somogy megye egyik tiszteletbeli főszolgabírójának ítélete, amelyben ez az illető tiszteletbeli főszolgabíró elítél egy nyilast, azért, mert tiltott gyűlést tartott, tehát kihágást követett el. Meg is indokolja, hogy miért. Ez mind rendben van, de hogy egy aránylag ilyen jelentős pozícióban levő magyar köztisztviselő mennyire nem tudja magát ideológiailag kifejezni, annak illusztrálására méltóztassanak megengedni ennek a csizmadia és kéjgáznak a felolvasását. (Derültség. — Olvassa): »Súlyosbító körülménynek vettem azonkívül, hogy terhelt az államfelforgató eszméktől teljesen távolálló, a Szent István adományaiban, a szentistváni gondolatban, e gondolat emlékeiben és hagyományaiban élő falusi néprétegek előtt a nemzet egyetemes érdekei ellen helyrehozhatatlan károkat okozott« — méltóztassanak most figyelni, risum temeatis — »és a terhelt eljárása alkalmas volt arra, hogy hatalmas szövetségesünk, fegyvertársunk, a német nép előtt oly színiben tüntesse fel a magyar nemzetet, mintha az hajlamos volna a szentistváni állameszme megtagadására«. (Derültség.) Ha ezt valaki megérti, ha ezt az indokolást el tudja valaki súlyosbító körülménynek fogadni, akkor én hajlandó vagyok magamat becsukatni a Lipótmezőre. (Derültség.) T. Ház! Amint rámutattam, ez a felhatalmazási javaslat hozzájárul továbbra is ennek a felemás, átmeneti állapotnak a fenntartásához. Méltóztassanak megengedni, hogy néhány tényre rámutassak annak igazolásául, hogy valóban átmeneti állapotban vagyunk., A legbrilliánsabb, a legmodernebb törvények állnak nálunk készen. Itt van elsősorban a honvédelmi törvény, ez a remek törvény. Itt van a közegészségügyi törvény. Nem azért mondom, mert én voltam az előadója, amikor odaát ültem, de kitűnő, brilliáns, modern törvény. Itt van a szociális alapról szóló törvény. Nagyszerű törvény. Itt van a földbirtokpolitikai törvény. Ez úgy, ahogyan ma készen van, "bár még nincs kiadva a végrehajtási utasítása, egészen tűrhető. Itt van azután a zsidótörvény is. Ha végrhajtanák úgy, ahogy van, azzal a rengeteg szerencsétlen kivételezéssel, definíció kerülgetéssel, modern törvénynek bizonyulna, de nem tudjuk végrehajtani. Miért? Azért, mert ez a Ház minden modern törvényt készséggel megszavaz, viszont ezeket a törvényeket egy liberális módon tökéletesen szétorganizált társadalomban kellene végrehajtani. (Ügy van! a szélsőhaloldalon.) Ezt sohase felejtsük el, t. képviselőtársaim. Modern törvényhez kell egy