Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-199

166 Az országgyűlés képviselőházának ken megint szomorú képet mutatnak. Különösen áll ez a háborús rokkantakra. A háborús rokkantak egy részének a csehek fizettek rokkantsági díjat, 70—80 darab kérés is vàn a táskámban, olyanoktól, akik kérik a rokkantsági díj felemelését. (Egy häng a szélsőbalodalon: Kérhetik azt!) Hetekint egy napot töltök a honvédelmi minisztérium rokkantsági osztályán, de a honvédelmi miniszter úr rendelete pontosan megszabja ezeknek a segélyeknek a folyósításai és új segélyeknek a felvételét. Példának okáért egy 100%-os rokkant ember jön hozzám azzal, hogy 30 pengő havi rokkantjáradékot kap és mutatja az okmányait, hogy már a cseheknél is ilyen rokkant volt, az idő pedig eljár, öregsége folytán még rokkantabb. Ott 492 cseh koronát kapott, ami akkori értékben megfelelt 98 pengőnek, ma pedig a pengő vásárlóértéke sokat csökkent: úgy jellemezhetném, hogy amit azelőtt cseh koronában fizettünk, most ugyanazt kell fizetnünk pengőben. Mondom, azt a 98 pengőt, amelyet idegenek adtak a mi fiainknak, a felszabadulás után itt a 1 lazájukban 30 pengőre csökkentik. Ezek az emberek most 30 pengőt kapnak és az ember mindent elkövet azért, hogy a megélhetésüket valahogyan biztosítsa. (Mozgást a szélsőbaloldalon.) ^ Száz és száz ilyen kérelemmel jönnek hozzám, állandóan a miniszterinmbau vagyok ezekben az ügyekben. (Szöllősi Jenő: Ezeket nem szabad elhallgatni! Ezt meg kell moiv dani! — Ügy van! a szélsőbalodalon.) Oíyan rokkantak is vannak, akik a csehektől kaptak segélyt, de most a magyar törvények szerint, mivel van két hold földjük, megvonták tőlük a hadisegélyt. Amit a csehek megadtak, azt a felszabadulás után megvonták tőlük. Ezek a rokkantak és özvegyek el vannak keseredve,. (Incze Antal: Erdélyben ugyanez van!) Valóban nem merek hazamenni az elkeseredés miatt, mert ha hazamegyek, tíz perc mulya negyven kérelemmel jönnek hozzám, a negyvenből harminc sírva mondja el, hogy ezeken az állapotokon segíteni kell. A másik oldala pedig az a dolognak, hogy a cseheknél, mielőtt ilyen segélyt folyósítottak volna, először megvizsgálták az ember politikai múltját. Ha valaki magyar volt, de nem exponálta magát a politikában, megadták neki a segélyt, de aki hangosan szót mert emelni a fajtája mellett, azt kizárták a ha-disegélyből. Most ezek az emberek a felszabadulás után kérik a hadisegélyt. A törvény kimondja, hogy eredeti okiratokkal kell igazolni a jogosultságot. (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: Ez az unifikáció!) Akik 20 évig idegen uralom alatt éltek, a legtöbb esetben jelentkeztek a cseheknél, de eredeti okmányaikat beszolgáltatták, mert ott sem folyósították a hadisegélyeket csak úgy kérésre, minden igazolás nélkül. Kérek még 15 perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. Pintér Béla: A legtöbb esetben azért utasítják el a kérelmet, mivel a kérelmező nem tudja jogosultságát eredeti okmánnyal igazolni. Ott vannak a község pecsétjével ellátott jegyzőkönyvek, amelyekkel igazolják olyanok, akikkel katona volt vagy kórházban volt az illető, de ezek nem eredeti okmányok, ezért nem kaphat rokkantsági segélyt. Egy másik dolog az, hogy a cseheknél volt egy törvény, amely szerint, ha valaki a 65. évét 199. ülése 19Ul június 24-én, kedden. betöltötte, aggkori segélyt kapott. Ennek a lehetősége most már megszűnt. Ezeknek az embereknek a sorsáról feltétlenül gondoskodni kellene. Csak egy esetet említek meg, egy Lengyel Sándor nevű rokkant esetét. Ez a földhözragadt szegény paraszt olyan vitéz katona volt végig a háborúban, hogy minden vitézségi érmet a mellére rakott az ezredese. A cseheknél nem kérte rokkantságának megállapítását, min dia- avval utasította el hangos szóval ezt a gondolatot, hogy őneki van annyi magyar érdeme, hogy ha felszabadulunk, meg fogna kapni a rokkantsegélyt, nem kell neki a csehek bérenc-pénze. Amikor felszabadultunk, ez az ember gégerákkal összetörten, nyomorékon jelent; kezett és megállapították, hogy ez a mostani baja semmi összefüggésben nincs a háborús bajjal, tehát elutasították kérését. (Zaj és mozgás a szélsőbaloldalon.) Kérem a Ház minden egyes tagját, hogy nagyon fontoljuk meg ezt a kérdést, mert aki életét, vérét adta a hazáért, annak öregségére egy "kicsit másképpen kell az ellátásáról gondoskodni. Evvel fokozzuk az erkölcsi ellenálást, a lelki erőt a magyarban. (Úgy. van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Életünket, vérünket adjuk a hazáért, de minden lehetőt el kell követni arra, hogy jusson azoknak, akik a haza védelmében rokkantakká, nyomorékokká lettek. Különösen felhívom a kormány figyelmét egy nagyon elszomorító eset kapcsán arra. hogy ne engedjen olyan kirívó eseteket közölni az újságoknak, mint ami három héttel ezelőtt történt, hogy az egyik Hatvani-Deutsch báró a család ellen pert indított, mert kévéseit havi 60.000 pengőt. Kérve kérem, ne engedje meg a kormány az ilyen cikkek megjelenését, mert ez a társadalom óriási, züllesztését váltja ki. (Nagy László: De nem a cikkben van a baj, hanem a jövedelemben!) Először is kérem az aránytalanul nagy jövedelmek megszüntetését, meirt 10.000 kommunista sem tud annyit lázítani, az erkölcsökön annyit lazítani az országban, mint egy ilyen tény. (Igaz! Ügy van! a szélsőbalóldalon.) Amikor az ország ilyen súlyos helyzetben van. minden lehetőt el kell követni arra. hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő és ha már megtörténtek, ha már enn^i g^engé^k. ennyi hibánk van. akkor ne Ikerül.ienek publicitásra, mert ha volt valamikor szükségünk erkölcsre, akkor ma a legnagyobb mértékben szükségünk van rá. Az ilyen megtörtént esetek okozzáik, uraim és semmi más, azt, hogy mi itt mint ellenzék beszélünk és nem támogatjuk szívvel-lélekkel a kormánynak minden egyes építő javaslatát. Ha meglátjuk a kormányban a szándékot, hogy az ilyen kirívó eseteket sürgősen orvosolja, akkor mellette leszünk, hiszen nincs más célunk- mint építeni. Nem célunk a rombolás, inkább a halált választanok, mintsem bngv olyan szót ejtsünk., vagy cselkedetet kövessünk el. amely a meglévő állapotot rosszabbítaná. Mi csak javítani akarunk, azért vagvunk ellenzékiek. Mélven t. Ház! Még a tej kérdésre nézve fel .ell említenem, (Zaj. — Elnök csenget.) hogy ni azelőtt is éber szemmel figyeltük Magyarország fejlődését és akkor egy statisztikát olvastán» arról, hogy Magyarországon az állatehyésztés milyen szépen fejlődik, 56 vágón v'ajat visznek ki az országból. Az ország most negnagyobbodott, de sajnos, semmit nem tulunk kivinni, sőt még itt sincs elég. Meg kell ehát vizsgálni, hogy miért nincs. (Gosztonyi <ándor; Le van rongyolódva a mezőgazdaság!) Egyik képviselőtársam a múltkor a kormány