Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-198

14f) Az országgyűlés képviselőházának és amikor Nagyina j ténynál akadtak olyan labancok, akik azelőtt az ö leghűségesebb emberei voltak, de nem találkozott egy ruszinnal sem, aki ott lett volna, mert azok mind vele mentek Lengyelország felé, mind elbujdostak és egyik sem várt a császáriaktól koncot azért, mert árulója, volt a magyar szabadságharcnak. De ott van az 1848-as szabadságharc is, amikor a ruszin kispapok ott hagyták a reverendát Ungváron és mind bevonultak a vörössapkások közé s ott van a világháború, ahol minden ruszin becsületesen harcolt és ott van a 20 éves cseh elnyomatás ideje, amikor a ruszin nép meg volt szervezve annak a gondolatnak jegyében, hogy a magyar államisághoz minél előbb visszatérjen. Ez a nép tehát nem azért kívánja népi életének szabad kifejlődését, mintha szeparatista gondolatokkal foglalkoznék, hanem éppen ellenkezőleg azért, hogy megerősítse ia magyar államiság gondolatát, hogy népi életének sajátságaival beleilleszkedjék abba a gondolatba, amelyet az előttem szólott Közi Horváth képviselő úr mondott, Hungária gondolatába, ami olyan színes, mint egy rózsacsokor a*z itt élő népekből összeállítva. Szent István királyunk mondotta fmre herceghez intézett intelmeiben, bogy az a?, ország boldog, amelynek soknyelvű népe van s ennek az országnak minden népét a maga sajátságai szerint kell kormányozni, mert akkor lesz boldog és erős ez az ország. Az Önkormányzat megvalósítása még egyéb vonatkozásban is fontos. Amint a törvényhozás tagjai talán tudják is. külföldön, különösen pedig Amerikában, Angliában és Németországban is népes ruszin emigráció él. Ezek részben még a háború előtt, részben pedig az impériumváltozás idején azért, mert féltek és bűnösöknek érezték magukat, emigráltak és most Magyarországellenes propagandát fejtenek ki külföldön. Ez a propaganda a mai körülmények között nem veszélyes, véleményem szerint azonban minden eszközt fel kell használnunk ennek ellensúlyozására. Ellensúlyozni pedig csak akkor tudjuk megfelelő módon, ha megszüntetjük azokat a körülményeket és ezzel kivesszük az emigránsok kezéből azokat a fegyvereket, amelyekkel ők a magyar kormányzat és a magyar állam ellen agitálnak. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha az itteni, Kárpátalján élő ruszin nép lelkét is megreformáljuk és olyan helyzetbe hozzuk ezt a népet, hogy igenis ő maga vegye fel a harcot minden ilyen agitációval szemben és ő maga cáfoljon meg az országról terjesztett minden rosszhiszemű állítást. Ennek pedig első és legfőbb feltétele az, hogy a ruszin nép fiai is belegyenek vonva a politikai kormányzásba, hogy ők maguk is exponálva legyenek ezekben a kérdésekben és ők maguk is irányítsanak a területen. A ruszin népet ugyanis nem lehet tartósan vezetni anélkül, hogy ne az ő emberei, az ő saját vezetői iránvítanák. Ezzel kapcsolatban felmerült az a kérdés is, hogy railven legyen Kárpátalja helyzete a magyar parlamentben. Megindult itt a Politikai pártok életéneik a zajlása és megkezdődtek a különféle pártcsoportosulások. Mi foglalkoztunk ezzel a kérdéssel és arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy a pártok élete^ múlandó, a pártok egyik nap itt ülnek, a másik nap ott üJhetneitj viszont onnan idekerülhetnek. Nekünk, mint kis népnek, csak egy a célunk: mi., csak egy helyen foglalhatunk helyet a parlamentben is és az országban is éspedig a magyar nemzet mellett. A magyar nemzet mellett van ,a helyünk; minden időben és azt hisszük, 198. ülése 1941 június 23-án, hétfőn. . akkor folytatjuk a legjobb belpolitikát az országban, amikor ezt az utat követjük. Kárpátalján Kozma Miklós ko rmányzata alatt a helyzet általában erősen javult. Ma, araikor hallom, hogy itt az anyaország egyes részein, termő vidékeken is egyes városaink éheznek és nem kapnak kenyeret, nálunk ez a kérdés ma ismeretien. Nincs olyan vidéke Kárpátaljának, ahol a szükséges mennyiségű kenyeret és élelmiszereket meg ne lehetne kapni. Ebből is az tűnik ki, hogy nem a rendszer, nem a törvények és item: az elosztás, hanem mindig az emberek a felelősek, akik vagy jól dolgoznak, vagy rosszul dolgoznak. Amikor Kárpátalján, amely neim termőföld, gondoskodni tudnak arról, hogy a darab kenyér idejében ott legyen és mindenki megkaphassa, akkor itt is csak az embereken múlik ez a probléma, azokon az embereken, akik nem tudják megérteni és nem tudják megszervezni ezt a kérdést. Kárpátaljának gazdasági téren volnának kívánságai, amelyek éppen az erdélyi és fel- : vidéki gazdasági kérdésekkel vannak kapcsolatban. Kárpátalján épúgy, mint a Felvidéken, a Hansa-szövetkezetek, Erdélyben pedig az erdélyi (Szövetkezetek, külön életet éltek és kifejlődtek a húsz év alatt és összefüggő gazdasági egységet alkottak, A felvidéki Hansa-szövetkezetek megmaradtak, önállóan dolgozhatnak tovább, az erdélyi szövetkezetek ugyanígy megmaradtak, azonban a kárpátaljaiakat beolvasztották centrális gazdasági alakulatokba, aminek igen sok kellemetlen következménye van; s ez a huza-vona tart a mai napig is, amiből gazdasági hátrányok származnak. A nyelvhasználat Kárpátalján úgy a postánál, mint a katonaságnáil és a pénzügyi igazgatásnál a legnagyobb rendben megy, ezt a törvénynek megfelelően hajtják végre. Panaszok merülnek azonban fel a közigazgatási nyelvhasználat tekintetében, ahol megint nem a törvény a hibás, mert hiszen a posta, a vasút, a pénzügyi igazgatás és a hadsereg* ugyanezt a törvényt megfelelően tudja alkalmazni, hanem inkább a tisztviselők hibásak, akik a saját szempontjukból, a saját munkájuk megkönnyítése végett hátráltatják ennek a kérdésnek megoldását, mert nehéz nekik két nyelven kiállítani és kézbesíteni a félnek az aktát. Megcsinálják magyarul és azt mondják, jó lesz az magyarul is és a saját személyi könnyebbségük szempontjából azt mondják, minek csináljuk azt meg ruszinul is. Ezért azután a kormányzatnak kell viselnie a kritikát és az ódiumotMár két éve annak, hogy a földreformot nem fblytatják tovább Kárpátalja területén. A cseh földreform véget ért az impéiriumváitozássial és azóta még nem jutottunk el odáig, hogy ezt kérdést likvidálnák. A cseh földreform hátramaradt ügyeit még mindig nem intézték el, pedig ez újabb lökést adna a magyar földreform- és házhelyakcióriak. Ez a legégetőbb kérdése az ottani népnek, a parasztságnak, főképp azért, mert ezen a téren is folyik az agitáció, hogy a magyar kormányzat a ioldhirtokreform tekintetében nem akar és nem fog semmit sem tetnni Kárpátalján. Vannak ott visszamaradt cseh Iföldek, t sőt olyan eset is van, hogy cseh nemzetiségű telepes is ott van két év multán, (Füssy Kálmán: A Csallóközben is van elég!) holott ház helyekre, földre volna szükség. Egy igen fontos körülményre óhajtom még felhívni az igazságügyi kormányzat figyelmét és pedig az eladósodott parasztok házainak éa.] földjeinek ^árverezésére, A . gazdasági krízis