Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-167
Az országgyűlés képviselőházának 167. A magyar királyi külügyminisztérium a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásaaak korlátozásáról szóló 1939 :IV. törvénycikk rendelkezéseinek mindenben eleget tett. Gróf Csáky István s. k„ m. kir. külügyminiszter.« Elnök: Méltóztatnak a miniszter úr írásbeli f válaszát tudomásul venni? (Igent) A Ház a választ tudomásul veszi. Következnek az interpellációk. Az első interpellációt vitéz Roszner István báró képviselő úr jegyezte be a kormányhoz. A képviselő úr interpellációjának elmondására halasztást kért. Méltóztatnak a kért Halasztást megadni (Igten!) A Ház a halasztást megadja. Következik Matolcsy Mátyás képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (olvassa): »Interpelláció a magyar királyi miniszterelnök úrhoz a hadbavonultak ellátatlan családjainak megsegítése tárgyában. Hajlandó-e a miniszterelnök úr sürgősen intézkedni a kenyér nélkül maradt leszerelt katonák megsegítéséről ?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Matolcsy Mátyás: T. Ház! A nyáron végbement mozgósítás során a magyar falu népének nagyrésze hadbavonult és ennek következtében nemcsak attól a munkaalkalomtól, attól a keresettől esett el, amely a nyári napok, a nyári hónapok létfenntartásához szükséges, hanem elesett attól a nyári keresettől is, amely a téli kenyerét is jelenti. Mi nagyon jól tudjuk, — hiszen mi hirdetjük legtöbbször — hogy a magyar parasztság, munkásság, a magyar falu népe, amely a légnagyobhszámú és a legjobb katonaanyagot szolgáltatja, mindig megtette, megteszi és meg fogja tenni hazafias kötelességét, amikor a haza szólítja. Az a meggyőződésünk, hogy amikor hazafias kötelességüket, katonai kötelezettségüket teljesítik, a magyar államnak gondoskodnia kell arról, hogy ezeknek az embereknek és családjuknak megélhetésében katasztrófák elő ne forduljanak. (Úgg van! Ügy van! a szélsőbaloldalon") Mi már a nyár folyamán, a mozgósítás idején, amikor láttuk, hog-y az aratási szerződéssel elszegődött magyar munkásság kenyérkeresetében beáll a nagy zavar, felhívtuk a kormányzat figyelmét arra a sötét árnyékra, amelyet ez a körülmény már előrevetett. Mi nagyon jól tudtuk azt, hogy a magyar falu dolgos népét nagyon komoly és nehéz megpróbáltatások fogják érni a tél folyamán. Ezzel a súlyos kérdéssel kapcsolatban a kormány intézkedett is, de — mint rendesen — csak papíron maradtak az intézkedések. Legyen szabad itt ezt a nagyon fontos kérdést ismertetnem. Az első intézkedés az volt, hogy a hadbavonult aratómunkások megkapják az aratórész 50%-át és ezt máris kifogásoltuk és hibáztattuk, nem a nagyuradalmaktól, hanem munkástársaiktól, aratótársaiktól. Megkapták volna, a valóság azonban az, hogy számtalan aratásból kimaradt magyar ember keresett fel, akik arról panaszkodtak, hogy .amikor hazajöttek és keresték az őket megillető 50%-os részt, az uradalom minden további nélkül elutasította őket azzal, hogy ő miár kimérte az aratóbandának a teljes részt. (Zaj é jobboldalon ) T. képviselőtársaim, ezek csupa konkrétumok, amelyekről ülése 19W december 11-én, szerdán. SÍ beszélek. A többi szegény nincstelen munkástestvéreik természetesen ahelyett, hogy egy rettenetesen komplikált osztási müveletet hajtottak volna végre, egyszerűen felélték azt a kicsiny többletrészt, amit kaptak, s tették ezt annál is inkább, mert hiszen Ők a többletmunkát tlényleg el is végezték. T. Ház! Ez volt az első intézkedés. A másik pedig az volt, hogy mind a hadseregnél, mind később az elöljáróságoknál a 165.000/940. számú rendelet alapján, amely a Belügyi Közlöny 44. számában jelent meg, kiadták az utasítást arra, hogy írassanak Össze mindazok, akik az aratómunkából vagy általában a nyári munkáiból kimaradtak, kereset nélkül maradtak; sőt tovább ment ez a rendelet és azt mondta, meg kell állapítani továbbá, hogy a törvényhatóságon belül mekkora gabonamenynyiség volna szükséges ahhoz, hogy az aratási keresetükben megrövidült aratómunkások keresményét támogatás révén kártalanítás formájában négymázsás vagy vagylagos ötmázsás színvonalra felemeljék. T. Képviselőház! Az történt, hogy a hadseregben a vezetőség részéről összeírást végeztek ezen utasítás alapján ezekről a magyar emberekről és megígérték nekik a kártalanítást. Ugyanakkor az elöljáróságokon ugyancsak a Belügyi Közlönyben megjelent rendelkezés folytán az összeírást lefolytatták, ott is megnyugtatták őket, hogy kártalanítást, kenyérkiegészítést, biztosítékot fognak kapni és a vége az lett, hogy ezek a magyarok várvavárt ák a falat kenyeret. Közben jöttek a további intézkedések olyan formában, hogy a költségvetés során a pénzügyminiszter úr 40 millió pengőnek közmunkákra való fordítását helyezte kilátásba, hogy ezeket a munka, kereset nélkül maradt embereket kenyérhez juttassák, később ugyancsak a költségvetés során a 'belügyminiszter úr is szólt arról, hogy a népes családvédelmi alapból, abból a 60 millióból sokat, talán 18—20 milliót ugyanerre a célra utalványoznak. Megvolt és megvan tehát ennek a kérdésnek pénzügyi fedezete, egy 50—60 millió pengős összeg, de (nem tudom megérteni, hogyan lehet ilyen felelőtlen és lelkiismeretlen munkát végezni, hog*y amit a nyáron a hadseregben a magyaroknak megígértek, az elöljáróságokon megerősítették, azt most nem kapják meg. Elkövetkezik karácsony adventje és mindezideig egyetlen mázsát, egyetlen kilogrammot ki nem adtak, sőt visszafordították a kormánynak ezt-az ígéretét és most közmunka formájában kívánják biztosítani a segítséget. (Mozoás a jobboldalon.) Mi sem vagyunk hívei az ingyenes juttatásnak, ez nagyon természetes, de gondolja meg a kormány, mit csinál. Tessék beleélni magukat azoknak az embereknek, a lelki világába, akiknek a hadseregben megígérték ezt a juttatást, (Zaj. — Elnök; csenget.) az elöljáróságon szintén és most teljesen ellátatlanul ott állanak. A továbbiakban rá fogok térni arra, amit a uénzügyminiszter úr és belügyminiszter ^ úr ígérete alapján várhatunk. Megvan a pénz, utalványozható, diszponábilis pénz, sok pénz, 50—60 millió pengő. Most vasárnap is, a múltkor is, tömegesen kerestek fel küldöttségek, munkások: kereset- és kenyér nélkül vannak. Nehogy tévedjek, ma délben 12 órakor telefonon felhívtam kerületem, Pest megye, Közéopest megye tíz községét: mi a helyzet a közmunkák terén? Hát legyen szabad elmondanom a következőket. A közmunkák terén a gyakor12*