Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-167
80 Az országgyűlés képviselőházának 167. ülése 1940 december 11-én, szerdán. latban is van, el fog következni az, aminek a körvonalai a szegedi egyetemen már is mutatkoznak, ahol például a múlt héten SzentGyörgyi Albert rektor úr. akinek liberális körökkel való kapcsolatai közismertek, a nála megjelent turulista ifjúság veaetőségét bár fogadta, mégis azt mondotta nekik, hogy nincs kedvére az ifjúságnak világnézeti gondolkodása, mert ez csak ezét fogja tagolni az ifjúságot és kifejezést adott abbeli meggyőződésének, hogy olyan ifjúsági egyesületet kell alapítani, amelyben 6%-ig a zsidóságnak is helye van. Ha ez az a szellem, amelv kivetítődik ebből a felügyeletből, ha az egyetemi tanároknak az ifjúságéval meg nem egyező gondolkodása rá fog vetítődni az ifjúság egyesületeire, akkor én azt mondom, t. Ház, hogy ilyen Paragrafusokra nincs szükség. Egy kicsit több szabadságot, t. Ház. Azt az egyetemi ifjúságot, amely mindig lelkes hazafi volt, miért kell mindenképpen öreggé konszolidálni? Én azon a felfogáson vagyok, hogy csak erre lesznek alkalmasak az ilyen paragrafusok és a szegedi példa, amelyre hivatkoztam, amivel különben egyáltalában nem akarom kisebbíteni Szent-Györgyi Albertnak a kémia terén elért eredményeit, (Kabók Lajos: Azt nem is szaJbad!) amit éppen, mint vegyészmérnök magam a legjobban honorálok, azonban éppen Szent-Györgyinek néni volna szabad az ifjúsáp' szervezkedésébe az Ő személyisegénél fogva beavatkoznia. Ne adjunk alkalmat erre, mert lehetetlen, hogy a szegedi gondolat szülőföldjén úgy vezessék az ifjúság egyesületét, hogy amikor már végre ott tartunk, hogy elkülönülünk a zsidóságtól, akkor hivatalos helyről, az egyetemi felügyeletet képviselő rektor részéről hangozzék el olyan kijelentés, hogy a zsidóságnak együtt van helye egy bajtársi vagy ifjúsági egyesületben a keresztény ifjúsággal. Ha ^zt akarja a javaslat elérni, akkor ezt el is fogja érni, dejha azt akarja, hogy szabadság legyen az ifjúság egyesületeiben, úgy, ahogyan azt a szegedi gondolat hirdetői ott megfogalmaztál:, akkor ezt a paragrafust nem volna szabad törvényerőre emelni. Még csak egy megjegyzést. Az imént szó volt a parasztság számarányáról az egyetemeken. A kultuszminiszter úr is foglalkozott ezzel és azt mondta, hogy akár a parasztságból, akár az abból leszármazott vasutas-, csendőr- stb. altisztekből leszármazó elemeket ő ugyanabba a százalékösszegbe vonja, mert az ugyanaz. En mindig azt hangoztattam, igaz magyar lélekkel, hogy én a magyar parasztot tartom a magyar függetlenség megtestesítőjének, a befolyásolhatatlan, önálló magyarnak. Viszont ne vegyék rossz néven, ha azt mondom, hogy az a csendőraltiszt, az a vasutas altiszt, aki egy felső hatalomnak a felügyelete alatt áll vagy azon már keresztülment, nein képviseli azt a független paraszt elemet, amelyet mi mindenütt és az egyetemen is szívesen látunk és nagyobb számban üdvözölni akanuVTöbb szabadságot, nem pedig mindenben korlátozni azokat a független elemeket, amelyek a felfelé törekvésre tényleg jogot szereztek maguknak. Ezért kérem én azt, hogy igenis, nyissunk tágabb kaput az egyetem felé a parasztságnak. T. Ház! Nagyon kérem a túloldalnak és általában a Háznak -minden tagját, gondoskodjék a részletes vita során arról, hogy ezen a 3. §-on, amely mint mondottam, meg fogja fordítani a címert a Turul Szövetség élete felett, változtatás essék. Igenis, adjuk meg az egyetemi ifjúságnak a szervezkedésben azt a szabadságot, amely őt megilleti és anélkül. hogy a politika terére kiengednök, igenis hagyjuk meg a Turul Szövetség számára azt a szabadságot, amelyet eddig élvezett. Ezeknél a szempontoknál fogva, amelyekre csak röviden akartam rámutatni, a javaslatot nem fogadom el. (Helyeslés és taps a szelso baloldalon.) , . _ . , „ , Elnök: T. Ház! Minthogy több szónok feliratkozva nincs, kérdezem, kíván-e meg valaki a javaslathoz hozzászólni? (Nem!) r Ha szólni senki nem kíván, a vitát 'bezárom es a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, meltoztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni!? (laenl) A Ház a javaslatot általánosságban elfogadja. A javaslattal részletesen a közoktatásügyi bizottság fog foglalkozni. T. Ház! A napirend tárgyalására megállapított idő letelt. , Javaslatot teszek arravonatkozqlag, hog* legközelebbi ülésünket holnap deli_ 12 órakor tartsuk és annak napirendjére tuzzuk ki a àb tagú országos bizottság felevi jelentésének tárgyalását. ' , ,.., , . „ , T „ M . > Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? figerai A Ház az elnök napirendi javaslatát magaeva Mielőtt az interpellációkra, áttérnénk, a, két írásbeli miniszteri választ fogom íeolyastatm. Kérem a jegyző urat, hogy először az igazságügyminiszter úrnak Marotny Karoly képviselő úr interpellációjára adott irasbeii válaszát szíveskedjék felolvasni. (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Mocsáry Ödön jegyző (olvassa): »Maróthy Károly országgyűlési képviselőnek a végleges zsidótörvény sürgős benyújtása, illetőleg a Nyilaskeresztes Párt által benyújtott zsidotorvényj avaslat letárgyalása tárgyában 2656/194U, szám alatt előterjesztett interpellációjára — a m. kir, miniszterelnök úrnak 7334/M. E. I. szain alatt hozzám intézett átirata alapján — válaszomat a m. kir. miniszterelnök ur helyett a következőkben van szerencsém megadni: A zsidók jogi helyzetének új, átfogó szabályozására vonatkozóan az előkészítő munkálatok folyamatban vannak. Mihelyt ezek -befejezést nyernek, a törvényjavaslatot az országgyűlés elé fogom terjeszteni. Kérem a válasz tudomásulvételét. Budapest, 1940. évi november 25-én. Kadoesay László s. k.« Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a miniszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a külügyminiszter úrnak Kapcsányi László országgyűlési képviselő úr interpellációjára adott írásbeli válaszát felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (olvassa): »A m. Mr. külügyminiszter válasza Kapcsányi László országgyűlési képviselő úr által, a külügyminisztériumban alkalmazott zsidó vagy zsidó eredetű tisztviselők haladéktalan leváltása tárgyában, 1940. évi november 27-én hozzá intézett interpellációra. Kapcsányi László országgyűlési képviselő úr által, a külügyminisztériumban alkalmazott zsidó vagy zsidó eredetű tisztviselők haladéktalan leváltása tárgyában, 1940. évi november 27-én hozzám intézett interpellációra válaszom a következő:
