Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-167

60 Az országgyűlés képviselőházának 167, tették azt, hogy boldoguljon, de ha már meg­halt, akkor már nem nehezítik meg többé és ennélfogva teljesen céltalan, volna, hogy örö­köseinek, házastársának és lemenőinek is meg­adjuk a kérelmezés jogát. Reibel Mihály t. képviselőtársainnak a 19. §-ra vonatkozó megjegyzésére már reflektál­tam és azt hiszem, méltóztatott is tudomásul venni, hogy mást kell ott érteni a jogosítvány adása alatt, mint amit eredetileg méltóztattak gondolni. Kifogásolja azonban azt, hogy az okozott 'kár jóvátétele is egyik feltótele a re­habilitációnak. Ha rigorózusan és ridegen így volna, hogy a feltétel az, hogy a kárt jóvátette légyen, akkor igazat adnék a képviselő úrnak, azonban az van benne ebben a javaslatban, hogy »tőle telhetően« jóvátette, azt pedig, úgy hiszem, nem lehet kifogásolni, sőt én meg va­gyok győződve arról, hogy helyeselni méltóz­tatnak, hogy amikor valaki azt kívánja, hogy őt újból fogadja be a társadalom úgy, mint­hogyha nem követte volna el annakidején azt a bűncselekményt, akkor legalábbis mutasson jószándékot arra, hogy akinek kárt okozott, anna'k a kárát meg is akarja téríteni. (Felkiál­tások a jobboldalon: Természetes! — Reibel Mihály: De ha nem tudott keresni?) Ha már most nem tud keresni, akkor is megmutat­hatja a jószándékát, felajánl valamit és ha el­megy hozzá, azt mondja neki: jóvá akarom tenni a kárt, de miután hetenkint nem tudok csak 14 pengőt keresni, nem tudok ebből töb­bet adni, mint hetenkint 20 fillért és ha a bí­róság- lelőtt igazolja, hogy ő ilyen ajánlatot tett és meg is kezdte a 20 fillérek fizetését, akkor nincs olyan bíró, aki meg ne állapítaná, hogy ez az ember ennek a feltételnek eleget tett. (Ügy van! ügy van!) Ezt elejteni semmi körülmények között nem akarnám, mert hi­szen — amint nagyon jól méltóztattak megje­gyezni többen is, a felszólaló urak közül — ennek a javaslatnak és ha törvény lesz, a tör­vénynek nemzetnevelő hatása kell, hogy le­gyen. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobbol­dalon.) Tauffer Gábor t. képviselőtársam is kifo­gíásolta a 19. §-nak az iparűzésre való feljogo­sításra vonatkozó részét, de erre megfeleltem, hogy ez csak egészen speciális szakmabeli megbízhatóságot igénylő iparokra vonatkozik. Ugyancsak kifogásolta a 17. §-t, különösen an­nak a katonákra vonatkozó rendelkezéseit Ismétlem, hogy ezeknek a fenntartása honvé­delmi szempontból, katonai érdekeik szempont­jából okvetlenül szükséges és kérem is, hogy méltóztassanak eltekinteni attól, hogy ezen a szakaszon változtassak. Ami végül Tauffer Gábor t. képviselőtár­samnak a fegyelmi büntetésekre vonatkozó megjegyzését illeti, erre is válaszoltam már az imént és azt hiszem, be méltóztatik látni, hogy az nem ebbe a javaslatba, hanem egy egészen külön javaslatba fog tartozni. Igen t. Képviselőház! Amikor uiégegyszer hálásan köszönöm azt a nagy érdeklődési, amelyet tanúsítani méltóztattak és örömömnek adok kifejezést a felett, hogy ilyen nagy egyetértésben tárgyaltuk ezt ' a javaslatot, amely tárgyánál fogva valóban megérdemli azt, hogy szeretettel fogadjuk, (Ügy van! ügy van!) akkor nagyon kérem, hogy az előadott okok alapján méltóztassanak a Mosonyi Kál­mán igen t. képviselőtársunk által benyújtott határozati javaslatot elvetni és ezt a javalla­tot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobbolda­lon, a középen és a baloldalon,) ülése 19W december 11-én, szerdán.-. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Az általános vita 'során Mosonyi Kálmán képviselő úr határozati javaslatot nyújtott be, amelyben utasíttatni kívánja a kormányt, hogy a tárgyalás alatt álló javaslatot vonja vissza és helyette három hónapon belül másik javas­latot^ terjesszen elő, amely kizárólag a törvé­nyi és kegyelmi rehabilitáció elve alapján áll, vagy pedig az általa indítványként bejegyzett rehabilitációs javaslatot vegye a Ház tárgya­lás alá. A képviselő úrnak ez a határozati javas­lata halasztó természetű, ezért ezt a javaslat­nak általánosságban való elfogadása előtt kell szavazásra bocsátanom. Kérdem tehát, méltóztatnak-e Mosonyi Kálmán képviselő úr határozati javaslatát magukévá tenni? (Nem!) A Ház a határozati javaslatot elveti. Ezek után kérdem, méltóztatnak-e »a tár­gyalás alatt álló törvényjavaslatot általános­ságban elfogadni? (Igen!) A Ház a törvény­javaslatot általánosságban elfogadja. A javas­lattal részleteiben az igazságügyi bízottsás: fog foglalkozni. Napirend szerint következik az egyes kiil­államokkal való 'kereskedelmi és forgalmi vi­szonyaink rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 413. sz.) "Kölcsey István előadó urat illeti a szó. Kölcsey István előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az ország gazdasági érde­kei megkívánják, hogy a kormány egyes kiil­államokkal való kereskedelmi és forgalmi vi­szonyaink ideiglenes szabályozása céljából megállapodásokat létesíthessen és azokat ren­deleti úton életbeléptethesse. Minthogy a leg­utóbbi, az 1938 : XXXV. tc.-kel adott ilyen ér­telmű felhatalmazás folyó hó 31. napjáva] ha­tályát veszti, viszont a fennálló gazdasági vi­szonyok továbbra is indokolttá teszik, hogy a kormány részére újból olyértelmű felhatal­mazás adassék, mint amilyent az 1938 : XXXV, te. tartalmaz, ezért szükséges ennek a törvény­javaslatnak az előterjesztése. Az ezzel a törvényjavaslattal kért felhatal­mazás, mint az előzőek, ugyancsak ideiglenes­nek tekinthető, ideiglenesnek terveztetik és ha­tálya 3941 január elsejétől 1942 végéig terjed. A kormány a javaslatban foglalt felhatalma­zás alapján életbeléptetendő megállapodásokat, az országgyűlésnek köteles lesz bejelenteni, amely alkalommal az országgyűlésnek módja lesz a megállapodások, illetve a kormány eme politikája felett bírálatot gyakorolni. Ezért tisztelettel javaslom az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló törvényjavaslatnak általá­nosságban és részleteiben való elfogadását. (Helyeslés és éljenzés.) Elnök: Kíván valaki a javaslathoz hozzá­szólni? (Nem!) Há szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a tör­vényjavaslatot általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általános­ságban elfogadja. A javaslattal részleteiben a külügyi, valamint a közgazdasági és közleke­désügyi bizottság fog foglalkozni. Napirend szerint következik az etryetemi és főiskolai hallgatók felvételének szabályozá­sáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 398. sz.) Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy az egyes

Next

/
Thumbnails
Contents