Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-189
6Ö0 Az országgyűlés képviselőházának 18 9. ülésé 19J/l ápritis 2'án, szerdán. Pált a Magyar Labdarúgók Szövetsége elnökévé megválasztotta, (Éljenzés a jobboldalon és a szélsőbaloldalon.) ennélfogva ma ő már tényleg nem kormánybiztos. Formailag azért nincs még felmentve, mert az ezirányú megkeresést a kultuszminiszter úrtól még nem kaptam meg. Mihelyt ezt megkapom, fel fogom menteni. Kormánybiztosi vonatkozásában tehát vele szemben ma mar semmiféle vizsgálatot nem .indíthatok. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Becsületesen mentette kötelesség éti) Ami az elhangzott vádat illeti, különösen a sikkasztásnak nevezhető vádat, ezt én hallottam röviddel azután, hogy Gidófalvy Pált kormánybiztossá kineveztem és a vádat vizsgálat tárgyává tétettem. Az a vizsgálat negatív eredménnyel végződött. (Élénk felkiáltások a jobboldalon és a szélsőbaloldálon: Nahát!) Ha a képviselő úrnak olyan adatai vagy bizonyítékai vannak, amelyek ennek a vizsgálatnak során nem produkáltattak, akkor készséggel alkalmat fogok koresni arra, hogy ezek a vádak és bizonyítékok is megfelelő vizsgálat tárgyává tétessenek, addig azonban nem mondhatok mást, mint hogy az eddigi vizsgálati adatok szerint Gidófalvy Pált semmiféle ilyen cselekmény nem terheli. (Éljenzés.) Kérem válaszom tudomásulvételét. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a szélsőbaloldalon. — Palló Imre: Milyen hívei lettünk a belügyminiszter úrnak! De csak erre az esetre! — Derültség a szélsőbaloldalon.) Elnök: Méltóztatnak a belügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Oláh György képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a belügyminiszter úrhoz az »Ártatlanok?« című színdarab betiltása tárgyában: Van-e tudomása a belügyminiszter lírnak arról, hogy az »Ártatlanok?« című zsidótárgyú drámát, miután az ország területén hetvenegyszer előadták, a rendőrhatóság betiltotta? Hajlandó-e a belügyminiszter úr az érthetetlen és indokolatlan tilalmat a fellebbezés során feloldani? Oláh György s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Folytonos zaj. — Mokcsay Dezső: Ne zavarják! — Palló Imre: Ez már nehezebb eset!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Oláh György: T. Ház! Azt hiszem, a t. Ház, valamennyi tagja egyetért velem abban, hogy a mai feszült, nehéz külpolitikai időkben minden felesleges szenzációt és izgalomkeltést kerülni kell. (Ügy van! Úgy van!) Amikor itt a Dunavölgyében, tőlünk délre a volt kisantautnak egyes népei olyan őrjöngő túlzásokba esnek, akkor nekünk meg kell mutatnunk azt, hogy ez az ország vezetésre képes, hogy mi itt a Duna völgyében vezető nép vadunk, hogy bennünk megvan a belső fegyelem és a teljes belső biztonságérzet. (Élénk helyeslés.) Hogy én ilyen feszült légkörben mégis idehozok egy interpellációt, amely egy darab betiltásáról szól, ezt azért teszem, mert az »Ártatlanok?« című darabnak betiltása, különösen a darab betiltásának körülményei nem alkalmasak a mai Magyarországon arra, hogy megnyugvást keltsenek (Igaz! Ügy van! a szélsőbaloldalon.), nem alkalmasak ezek a körülmények főleg arra, hogy a közmegnyugvást fokozzák, hiszen ma már elmondhatjuk, hogy ez a nemzeti társadalom jobboldali gondolkozású, tele van fajvédő eszmékkel és ezeknek a fajvédő eszméknek szabadságot, szót kér a pódiumokon is. Deiiem okozhat közinegnyngvást és biztonságérzetet ez a hetiltási rendelkezés már . azért sem, mert ugyanakkor, amikor Kádár Lajosnak és Solymossy Istvánnak ezt a zsidótárgyú darabját betiltották, a rendőrhatóság engedélyével tovább működhetnek olyan zsidó fajvédő eszméket szolgáló színpadok, mint például (Felkiáltások a szélmbaloldalon: Békésiek!) a Pódium Kabaré, ahol nap-nap után olvashatjuk a szövegekből a jobboldali Magyarország ellen készített zsidó allegóriákat, a jobboldali Magyarország, a tengely politika ellen ügyes burkolásban készített különböző allegóriákat. (Palló Imre: És a rádióban a Barátság színdarabot!) Joggal állunk érthetetlenül, t. Ház, ez előtt a betiltó végzés előtt márcsak azért is, mert azt a színpadot, amelyet ezzel a betiltással tönkretettek, azt a színtársulatot, amelyet ezzel a betiltással kitiltottak Budapestről, a kultuszminisztérium segítségével alapították. Ott voltam — és a t. Ház túloldali tagjai közül is többen ott voltak —azon a vármegyeliázi ünnepélyen, amelyen vitéz Haász Aladár kultuszminiszteri osztályfőnök vezetésévei a kultuszminisztérium egész vezető tisztviselői kara ott volt és rast hiszem, Antalfia miniszteri tanácsos úr tartotta a bevezető beszédet, amelyben ennek a színpadnak célkitűzéseit ismertette és a színpadnak az útravalót megadta. A társulatnak, amelyet ezzel a rendelkezéssel kitiltottak Budapestről, volt egy úttörő teljesítménye és ezt a színészkamara igazolhatja: ez volt az első társulat Magyarországon, amelynél még a segédszemélyzetbe sem vettek fel még tanusítványos vagy kivételnek számító zsidót sem és a személyzet között még olyan sem volt senki, akinek a felesége zsidó lett volna. Ezt a színészkamara igazolhatja. Ez volt tehát az egyetlen teljesen tiszta árja színtársulat Magyarországon. (Zaj.) Ez a FaluSzínpad — és ezt akkor Antalfia tanácsos úr de mások is kifejtették — azért alakult meg, hogy a nagyvárosi zsidószellemű ( operettek helyett, a nagyvárosi légkört árasztó, a »Színházi Életből« vett mindenféléi műkedvelő darabok helyett a magyar falunak, a magyar fajvédelemnek, a magyar népnek legnagyobb problémáit vigye el a legeldugottabb alföldi, duna-tiszaközi faluba is. Hogy ez a társulat hogyan teljesítette eddig hivatását, azt igazolja műsora. Legtöbbször adták a Földiádulást, amely az egyke szörnyű problémája ellen küzd a színpadról és az Elnémult harangokat. Ez a darai) a magyar társadalom tragédiájának, a magyarság pusztulásának egy másik szektorát vizsgálja meg — a nemzetiségi kérdés szempontjából. Természetes, hogy ebben a szellemben logikusan vettek fel a műsorra egy olyan darabot, amely a fajvédő eszményeket szolgálja, amely megmutatja, hogy mi lesz a sorsa a falusi kis zsidó kezébe került parasztnak, amely megmutatja, hogyan kerül a falusi kis zsidó hálójába váltóján, pálinkatartozásán keresztül az a kisember és logikus volt, hogy ezt a darabot ők megíratták és előadatták. De továbbmegyek. Nem tudom, elolvasta-e a belügyminiszter úr ezt a darabot, de el kell mondanom, hogy a darabban a főszolgabírót heroizálják. Heroizálják a megbizottját, a zsidó ügyek kivizsgálására a községházára küldött
