Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-189
Az y országgyűlés képviselőházának 189. szellemi szükségmunkást. A darab igen tiszte- , Ietreméltó beállításban állítja elénk a falu tiszteletteljes bíráját és annak feleségét és még a kazárok áldozatául esett mellékfigurában, Kása Mátyásban is felcsillan a magyar becsületnek egy-egy szép vonása. Bizony, t. Ház, ebben a darabban sokkal» de sokkal több erkölcsi tartalom és több erkölcsi mag van, mint sok olyan darabban, amelyet ma a rendőrhatóság engedélyével pesti 'színpadon nap-nap úitán játszanak. (Ügy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.} De még továbbmegyek: az »Ártatlanok?« pestkörnyéki előadását is mindenütt polgármesterek, főjegyzők, tanácsnokok vezették be és mindenütt előadást tartottak a függöny előtt arról, hogy ez a darab a magyar fajvédelemnek úttörő darabja és arról, hogy a közönség egészen új, eddig a színpadon nem, ismert beállításban fogja megismerni benne a zsidóságot. T. Ház! Kérdem, hogy ha ezt a darabot Pest környékén hetvenegyszer engedélyezték, miért nem szabad ezt behozni a fővárosba? Talán itt a fővárosban megoldottuk a zsidókérdést, talán itt már nincs szükség az Öutudatosodásnak arra a folyamatára, amit a darab előadása szolgál? Talán mi, fővárosi magyarok nem vagyunk kíváncsiak a zsidókérdésnek erre az egészen, újszerű, bátor beállítására amely a Barth a Miklós és a Milotay István szemléletét tükrözi vissza, végre először a magyar színpadon és nem operett-zsidiókat és bohózat! zsidókat hoz elénk? Az elmúlt hetekben maga a kormánypárt sajtója követelte sürgetőleg egymásután, hogy ezt a darabot Pestre hozzák. Cikkekeket tudnék idézni, ha az időm megengedné, hogy kormánypárti lapok hogyan ujjongtak, amikor kijelentették, hogy végre Pestre hozzák a darabot, hogy végre sikerül áttörni a zsidó szinházi frontot. Hiszen jellemző a budapesti szellemre, hogy ennek a darabnak mindeddig- nem jutott színpad Budapesten, sőt tovább megyek: a belügyminisztériumnak egyik tanácsosa írt le a darabnak Budapestre hozatala előtt Pestvármegyéhez, hogy a darab színrehozatalát támogatja és hogy mozdítsák elő, hogy ez á darab végre Budapestre kerülhessen. Végre megtörtént a darabnak Budapestre hozatala. A. színtársuí at nagyon szegényes eszközökkel, borzsztóan kicsiny anyagi eszközökkel felérkezett, átalakította a színpadot, elhozatta a rendőrségi engedélyt, a tűzreudészeti engedélyt, a főváros polgármestere is megadta az engedélyt a darab színrebozatalára és a bemutató előtt 26 órával érkezett mes* egészen váratlanul! egy rendőrhatósági végzés, amely nemcsak Budapesten, hanem az ország egés'£ területén megtiltotta az »Ártatlanok?« bemutatását és a Falu-Színpadnak nem adta meg Budapesten a játszási engedélyt. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások: Ez a tájvédelem! Szomorú!) Nem akarom, idom sincs rá, hogy a betiltás jogszerűségévali foglalkozzam, csak megkérdezem a belügyminiszter urat: ha a fővárosnál sokkal gyúlékonyabb talajon, a marxista izgatástól átizzott Pestkörnyókén ezt a darabot hetvenegyszer adhatták úgy, hogy mindig ott volt a rendőrhatóság képviselője, rendőrtisztviselők és belügyi nyomozók is jelen voltak és végighallgatták és soha kifogás nem volt ellene, ha tehát ez a darabot hetvenegyszer úgy adhatták, hogy a hatósági képviselők, sőt magas kormányfunkcionáriusok is végignézhették és soha semmi kifogás nem volt ellene, akkor miért lett ez a darab az egyik KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IX. ülése 19 H április É-án, szerdán. (301 napról a másikra szörnyű izgató, felforgató színdarab és hogy vált egyszerre ez a darab a fővárosban veszélyessé, holott egy heti tanulással teljesen lefaragták az élét, holott — gépírási adatokkal tudom igazolni ™ a darab kényes részeit, körülbelül a felét kiiktatták. Milyen különös bűnt követett el tehát a társulat, íVitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Nem a társulatról van szó!) ez az egyetlenegy színtiszta árja társulat, az egyetlen társulat, amoly ilyen úttörő munkára vállalkozott, ilyen felvilágosító munkára, hogy Pestről egyszerűen kitiltották? A miniszterelnök úr sokat hirdeti itt a nemzet nevelésének szükségességét. Ez a társulat, a Falu-Színpad pedig nemzetnevelést végzett. Kérdem a kormányt: milyen összefüggés van a jugoszláv feszültség és a magyarországi zsidókérdés között? Ha az ennél sokkal izgatóbb német Jud Süss című filmet engedélyezték, miért nem engedélyezik ezt a teljesen magyar földből vott, mindnyájunk által ismert problémát tárgyaló darabot? Nálunk talán a zsidókérdés meg van oldva, viszont Németországban nincs megoldva? És hogy stílszerűen színpadi képpel fejezzem be ezt a felszólalásomat, méltóztatik talán emlékezni egy régi békebeli operettnek, a Nebámtsvirágnak egyik hősére, egy zenetanárra, akit hol Florddornak, hol Celesztinnek hívtak. Mint Celesztin ott ült a zárda falai között és szemforgatóan, kegyesen zsoltárokat énekelt, viszont kint, a zárda falain kívül ő volt a legnagyobb pernahajder, a legnagyobb botránycsináló. Én, amikor a kormánynak erre a gesztiójára gondolok, mindig azt érzem, hogy itt a falak között a Celesztin-korrnány ül, (Derültség és taps a szélsőbaloldalon. — vitéz KcresztesFischer Ferenc belügyminiszter: Olcsó vicc! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon! De jó!) egy kormány, amely a zsidókérdés megoldásában eljutott itt a harmadik zsidótörvény Ígérgetéséig, viszont ilyenkor, e<?y ilyen váratlanul, a bemutató előtt 26 órával érkezett intézkedésnél, amikor pedig az összes hatóságok támogatták ennek a színpadnak a működését, tűnik ki egyszerre, hogy ennek a Celesztin-kormánynak van kívül valami mása, Floridor-mása, amely beienyúl ezekbe az intézkedésekbe.. (Derültség a szélsőbaloldalon. — Mozgás.) Én arra kérem a belügyminiszter urat, hogy legyen ebben a kérdésben csak Celesztin, (Derültség.) én arra kérem a belügyminiszter urat. hogy adjon helyt a fellebbezésnek és ha ezek a feszült napok elmúlnak, adja meg a Faluszínpadnak^ az ő hazafias, nemzetnevelő munkájának végzéséhez az engedélyt. (Helyeslés és taps a szélső^ baloldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon; Ösztöndíjakat!) Elnök: A belügyminiszter úr kíván nyilatkozni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! A felvetett kérdésre legyen szabad egy kicsit hosszasabban válaszolnom (Halljuk! Halljuk! j°bbfelől) és alaposan megmagyaráznom azt az álláspontot, amely engem saját személyemben ennek a darabnak a betiltására vezetett, mert kijelentem, hogy semmiféle hatóság nekem ebben própoziciót nem tett. A darab tudomásomra jutott, azt elolvastam és arra a meggyőződésire jutottam, hogy azt közérdekből be kell tiltani. (Mozgása szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Előrebocsátom, hogy engem a betiltásnál semmiféle zsidó érdeknek, vagy zsidó érzékenységnek a támogatása* vagy hgyelembevétele nem 91
