Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-189

Az országgyűlés képviselőházának 18 úr a válasz megadására engem kért fel. Az interpellációra adott írásbeli válaszomat további szíves eljárás végett van szerencsém Nagyméltóságoddal tisztelettel az alábbiakban közölni: »A képviselő úr interpellációjában azt állította, hogy a magyarországi cserkészszervezetekben számos vezetőhelyet zsidószármazású egyének töltöttek be és niég ma is találunk zsidó exponenseket a cserkészmozgalomban. Ebből az állításból kiindulva, kívánja a képviselő úr a magyarországi cserkészszervezet életéből minden zsidó vonatkozás kikapcsolását és kívánja ezenfelül az ifjúság nevelésének nemzetközi minták helyett tiszta magyar irányba való átállítását. Annak bizonyítására, hogy a magyar cserkészvezetésben zsidó vonatkozások vannak, a képviselő úr kiragad a félszázezernél több tagot számláló mozgalom múltjából három nevet. Egyet ezek közül azóta már viszszavont, mert meggyőződött róla, hogy tévedett. A másik már több, mint harmadéve nincs a szövetségben, sőt harmadik éve egy más világrészben él. Maradt tehát a felhozott példák közül égy, az egyik tiszteletbeli elnöke, a cserkészszövetségnek, egy római katolikus pap, egyetemi tanár, a legkatolikusabb írók és költők egyike, kiváló pedagógus, egyik legelső cserkészparancsnoka a magyar cserkészetnek. Egyébként a cser készfiuk közvetlen vezetésében ma már aktív szerepet ő sem visz. Meg kell említenem itt még azt is, hogy a Cserkész Szövetség mint egyesíüilet adminisztratív alkalmazottai szempontjából is ellenőrzés alatt áll és személyzetét az illetékes kormánybiztos a félévenként bemutatott kimutatások alapján százszázalékosan kereszténynek találta. De eltekintve ezektől a tényektől, szükségesnek tartom hangsúlyozni azt, hogy a magyar cserkészmozgalom megalakulásának pillanatától kezdve a kereszténység jegyében indult el. Midőn később a szövetség zsidó csapatok alakulását és csatlakozását is megengedte, ebben is a magyar nemzeti érdek vezette. Ilymódon lehetett ugyanis a zsidó tcsapatok szervezkedését és különösen külföldi szereplését megfelelő ellenőrzés alá vonni. Azonban a Cserkész Szövetség már 1936-ban kimondta a zsidó csapatok teljes szétválasztását és alakulásukat csak olyan feltétellel engedélyezte, hogy a csapatok nevéből azoknak zsidó jellege kitűnjék. Legutóbb pedig a Cserkész Szövetség alapszabálymódosítással a magyar cserkészmozgalinat kifejezetten kereszténynek mondta ki és a zsidó csapatokat értesítette, hogy az alapszabálymódosítás jóváhagyása után felszámolásukat rövidesen keresztül viszi. Nyilvánvaló tehát, hogy a eserkészszervezet életéből a zsidóvonatkozások kikapcsolására már nincs szükség, mert a zsidókérdést a^ cserkészek a maga teljességében, saját elhatározásukból megoldották. Nem szorul kioktatásra vagy felsőbb utasításra a magyar cserkészet a képviselő úr által említett nemzetközi vonatkozásokban sem. Téved az interpelláló képviselő úr, midőn azt állítja, hogy a magyar cserkészet az internacionális világmozgaliomtól csak később, fejlődése folyamán távolodott el s ezért az angolok meg is vádolták. A magyar cserkészet mögött már tízéves múlt állott a világháború és az azt követő forradalmak ideje alatt teljesített hazafias szolgálatokkal, amikor 1920-bam csatlakozott a világmozgalomhoz. Nemzeti élete K ülése 19J/-1 április 2-án, szerdán. 571 !| és hazafiassága már a csatlakozás előtt is vitán feliül úllt és azóta sem változott. Ezért a jellemvonásért soha támadásban nem részesült. Kétségtelen tehát, hogy cserkészetünk ínind szervezetében, mind felfogásában és életében minden ízében magyar, tehát teljesen megfelel annak a követelménynek, amelyet a képviselő úr interpellációjában felállított. Szólott még a képviselő úr arról is. hogy a felnőtteket ki kell zárni a fiatalság mozgalmából. Erre csak azt válaszolhatom, hogy egy bizonyos számú felnőtt vezetőre az ifjúságnak pedagógiai szempontból szüksége van. Ezek a cserkészvezetők azonban a cserkészifjúságöt csak egyetlen világnézetre, a krisztusi világnézetre nevelik és politikai kérdéseket az ifjúsággal nem tárgyalnak. Ami a vogelzaangi Jámborén a magyar cserkésztáborban tett látogatást illeti, arról annakidején hiteles jegyzőkönyv készült, amit a Cserkészszövetség vezetői kötelességszerűen be is^ mutattak. Ebből a jegyzőkönyből megállapíthatólag ez a látogatás egyáltalán nem úgy folyt le, ahogyan azt a képviselő úr előadta. A magyar tálbor kettészakadásáról például semmit sem tudnak azok, akik ott jelen voltak. Kétségtelenül megállapítható a jegyzőkönyvből, hogy a tábor vezetői a látogatással kapcsolatban a legkorrektebben jártak el s szó sem »volt ott, de nem is lehetett, az ifjúság politikai befolyásolásáról. A cserkészet a m. kir. vallás- és közoktatásügyi r miniszter állandó ellenőrzése alatt áll. Nem általános jellegű intézmény,, mert az általános kötelezettségeken felül mást is, többet is akar. Kapui azonban nyitva állnak minden tisztességes keresztény ifjúnak, aki a cserkészet szellemében és törvényei szerint kíván élni és dolgozni. Nem politizál és életképességét kiváló pedagógiai módszere biztosítja. A cserkészmozgalom javára volt az országnak , a múltban is és fenn fog maradni mindaddig, amíg ennek a''nemzetnek hasznos szolgálatokat tehet a jövőben. Kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék.* Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1941 március hó 7-én. Hóman s. k.« Elnök: Méltóztatnak a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igent) A Ház a Választ tudomásul veszi. .'>.' Következik a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr válasza Piukovich József képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Nagyméltóságú Elnök Űr! Piukovich József országgyűlési képviselőnek a képviselőház 1940. évi november hó 27-én tartott 161. ülésén a színművészet terén mutatkozó visszásságok tárgyában hozzám intézett interpellációjára adbtt íráslbeli válaszomat további szíves eljárás végett van szerencsém Nagyméltóságoddal tisztelettel az alábbiakban közölni: »A képviselő úr interpellációjának írásbeli szövege szerint egyes állami színházakban & magyar katonaerényeket sértő és a mai európai felfogással össze nem egyeztethető szellemű színdarabok kerülnek bemutatásra. Ezzel szemben a képviselő úr interpellációjának - szóbeli megindokolása során csupán az egyik 87*