Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-189

572 Az országgyűlés képviselőházának 18 9. ülése 1941 április 2-án, szerdán. állami színháznak, a Nemzeti Színháznak mindössze egyetlen egy műsoron levő darabját, Herczeg Ferenc »Aranyborjú« című színművét kifogásolta a fenti szempontból. Ebből — azt hiszem — joggal következtethetek arra, hogy az állami színházak többi műsoron levő darabjában a képviselő úr sem talált kifogásolnivalót. Ami a kifogásolt színdarabot illeti, nézetem szerint az interpelláló képviselő úr azt teljesen félreértette. A képviselő úr ugyanis interpellációjában a magyar hadsereget, a magyar katonaerényeket védelmezi, viszont ennek az évtizedekkel ezelőtt készült s most felújított darabnak az az alakja, akit a képviselő úr interpellációjában tehetetlen, pipogya, jellemtelen fráternek mondott, egy osztrák hadseregbeli dragonyos tiszt. Ez az osztrák tiszt kétségtelenül nem tölt be a darabban rokonszenves szerepet, a magyar hadsereghez, a mi katonai ideálunkhoz azonban tényleg semmi köze sincs. Midőn ugyanezt a darabot annakidején a Vígszínházban adták, senki sem talált benne ilynemű kifogásolni valót. Egyébként hangsúlyozni kívánom, hogy a Nemzeti Színház mindig a legmesszebbmenőén vigyázott a m. kir. honvédség érdekeire s kétség esetén, ha valamelyik előadandó darab, a honvédség érdekei szempontjából aggályosnak látszott, előzetesen mindig megkereste a honvédelmi minisztérium illetékes osztályát. Ezt a gyakorlatot a színház természetesen a jövőben is^ követni fogja. Kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1941. évi február hó 15-én. Hóman Bálint s. k., m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter.« Elnök: Méltóztatnak a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr válaszát tudómásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. T. Ház! Az írásbeli válaszok felolvasásával végeztünk. Következnek a szóbeli interpellációk. Az első lenne Kövér Gusztáv képviselő úr interpellációja a miniszterelnök és a földmívelésügyi miniszter urakhoz, a képviselő úr azonban annak elmondására halasztást kért. Kérdem, méltóztatnak a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következnék Stitz János képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz, a képviselő úr azonban annak elmondására halasztást kért. Kérdem, méltóztatnak a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Maróthy Károly képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz a Kereskedelmi Hivatal egyes tisztviselőinek nagyobbarányú panamái tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a Kereskedelmi Hivatal egyes tisztviselőinek nagyobbarányú panamái tárgyában. 1. Van-e tudomása a m. kir. miniszterelnök úrnak arról, hogy a Kereskedelmi Hivatal egyes tisztviselői ellen olvan súlyos gyanúokok megültek fel, amelyek sorozatos visszaélések lehetőségére mutatnak? 2. Hajlandó-e a ni- kir. minisztereipök úr "K eddigi »családiae« házi vizsgálatot szigorúbban megismételtetni és kiszélesíttetni és végül legsürgősebben lefolytattatni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. • . " . Maróthy Károly: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Néhány évvel ezelőtt egyik reggeli napilapunk a következő címmel írt érdekes cikket: »Egy magyar gróf a szovjet szolgálatában«. Később kiderült, hogy ez a magyar gróf sem nem gróf, sem nem magyar, hanem a grófi címet teljesen alaptalanul használja, mert ettől a belügyminisztérium megfosztotta; származásával kapcsolatban pedig kiderült, hogy félig osztrák, félig pedig zsidószármazású. Ez az ember a magyar külkereskedelem berlini exponense. Később egyéb dolgok is kiderültek róla egy fegyelmi eljárás során. Tudniillik fegyelmi indult ellene a miatt, hogy egy miniszteri rangban lévő. közfunkcionáriusunk zsidó felesége címére havonként 1100 pengőt közvetített Németországba és ezáltal a pengőkiajánlás és a márkakiajánlás bűncselekményét követte el. Annakidején, ezelőtt 13 hónappal felhívtam a miniszter úr figyelmét erre a körülményre és szigorú vizsgálatot kértem annál is inkább, mivel meggyőződésem szerint a magyar köztisztviselőnek különösen külföldön, ahol exponált helyen van, ahol kirakatban van, kétszeresen meg kell állania a helyét (Helyeslés ' a szélsőbaloldalon.) és mivel lehetetlennek tartottam, hogy tapintatlanul éppen a nemzeti szocialista Németországban képviselje egy félzsidó a magyar külkereskedelmet akkor, amikor a külkereskedelmi hivatal hamburgi exponense is hosszú időn keresztül egy Darányi nevű zsidó volt. A miniszter úr azt felelte válaszában, hogy megvizsgálja a dolgot és intézkedik. Azóta 13 hónap telt el, de sajnos, semilyen intézkedésről nem tudunk. Én a masram részéről teljesítettem a kötelességemet: felhívtam a miniszter úr figyelmét 13 hónappal ezelőtt a Külkereskedelmi Hivatalra, de sajnos, eredménytelenül. Amik azóta bekövetkeztek, azok mindenben alátámasztják és igazolják akkori interpellációm jogosultságát. T. Képviselőház! A berlini expozitúra ellen megindult fegyelmi eljárás után most a stockholmi külkereskedelmi expozitúráiik egyik tisztviselője ellen kellett fegyelmi eljárást indítani, mégpedig a következő eset kapcsán: A Hangya a nagyböjtre való tekintettel Kárpátalja és Erdély részére 500 hordó heringet rendelt és a Külkereskedelmi Hivatalhoz fordult. A Külkereskedelmi Hivatal stockholmi exponensét, valami Pogány urat ajánlotta, hogy ő majd. mint köztisztviselő^ útba fogja igazítani a Hangyát. Az útbaigazítás a következőkben történt. Stockholmban és egész Svédországban egyedül egy cégnek, a Birekhem-cógnek volt exportképes kivihető heringje. Ezt neki tudnia kellett. A helyett azonban, hogy ezt a céget egyszerűen összekapcsolta volna a budapesti megrendelővel, a Hangyával, egy harmadik céget kapcsolt a két üzletkötő fél közé és ezáltal a Hangya 13%-kai drágábban tudta megvásárolni az árut

% Ezzel egészen jogszerűen azt a meggyőződést keltette a puritán svédek között, hogy a magyar külkereskedelem ottani exponense tulajdonképpen nem önzetlenül kapcsolta be ezt a harmadik céget ebbe az üzletbe és ezáltal illegitim jövedelemre tett szert. Egv tekintélyes svéd kereskedő és mások részéről nagyon súlvos ' elbírálásban részesült a mi külkereskedelmi exponensünk tevékenysége és kétségtele nül megállapítható, hogy ez az ember külön-