Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-189

572 Az országgyűlés képviselőházának 18 9. ülése 1941 április 2-án, szerdán. állami színháznak, a Nemzeti Színháznak mindössze egyetlen egy műsoron levő darab­ját, Herczeg Ferenc »Aranyborjú« című szín­művét kifogásolta a fenti szempontból. Ebből — azt hiszem — joggal következtethetek arra, hogy az állami színházak többi műsoron levő darabjában a képviselő úr sem talált kifogá­solnivalót. Ami a kifogásolt színdarabot illeti, néze­tem szerint az interpelláló képviselő úr azt teljesen félreértette. A képviselő úr ugyanis interpellációjában a magyar hadsereget, a magyar katonaerényeket védelmezi, viszont ennek az évtizedekkel ezelőtt készült s most felújított darabnak az az alakja, akit a kép­viselő úr interpellációjában tehetetlen, pi­pogya, jellemtelen fráternek mondott, egy osztrák hadseregbeli dragonyos tiszt. Ez az osztrák tiszt kétségtelenül nem tölt be a da­rabban rokonszenves szerepet, a magyar had­sereghez, a mi katonai ideálunkhoz azonban tényleg semmi köze sincs. Midőn ugyanezt a darabot annakidején a Vígszínházban adták, senki sem talált benne ilynemű kifogásolni valót. Egyébként hangsúlyozni kívánom, hogy a Nemzeti Színház mindig a legmesszebbmenőén vigyázott a m. kir. honvédség érdekeire s két­ség esetén, ha valamelyik előadandó darab, a honvédség érdekei szempontjából aggályosnak látszott, előzetesen mindig megkereste a hon­védelmi minisztérium illetékes osztályát. Ezt a gyakorlatot a színház természetesen a jövő­ben is^ követni fogja. Kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszo­mat tudomásul venni szíveskedjék. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tisztele­tem nyilvánítását. Budapest, 1941. évi február hó 15-én. Hóman Bálint s. k., m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter.« Elnök: Méltóztatnak a vallás- és közokta­tásügyi miniszter úr válaszát tudómásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. T. Ház! Az írásbeli válaszok felolvasásával végeztünk. Következnek a szóbeli interpellációk. Az első lenne Kövér Gusztáv képviselő úr interpellációja a miniszterelnök és a földmíve­lésügyi miniszter urakhoz, a képviselő úr azonban annak elmondására halasztást kért. Kérdem, méltóztatnak a halasztást meg­adni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következnék Stitz János képviselő úr in­terpellációja a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter úrhoz, a képviselő úr azonban annak elmondására halasztást kért. Kérdem, méltóztatnak a halasztást meg­adni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Maróthy Károly képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz a Ke­reskedelmi Hivatal egyes tisztviselőinek na­gyobbarányú panamái tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpelláció szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpellá­ció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a Kereske­delmi Hivatal egyes tisztviselőinek nagyobb­arányú panamái tárgyában. 1. Van-e tudomása a m. kir. miniszterelnök úrnak arról, hogy a Kereskedelmi Hivatal egyes tisztviselői ellen olvan súlyos gyanú­okok megültek fel, amelyek sorozatos vissza­élések lehetőségére mutatnak? 2. Hajlandó-e a ni- kir. minisztereipök úr "K eddigi »családiae« házi vizsgálatot szigorúb­ban megismételtetni és kiszélesíttetni és végül legsürgősebben lefolytattatni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. • . " . Maróthy Károly: T. Képviselőház! (Hall­juk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Néhány év­vel ezelőtt egyik reggeli napilapunk a követ­kező címmel írt érdekes cikket: »Egy magyar gróf a szovjet szolgálatában«. Később kiderült, hogy ez a magyar gróf sem nem gróf, sem nem magyar, hanem a grófi címet teljesen alaptalanul használja, mert ettől a belügymi­nisztérium megfosztotta; származásával kap­csolatban pedig kiderült, hogy félig osztrák, félig pedig zsidószármazású. Ez az ember a magyar külkereskedelem berlini exponense. Később egyéb dolgok is kiderültek róla egy fegyelmi eljárás során. Tudniillik fegyelmi indult ellene a miatt, hogy egy miniszteri rangban lévő. közfunkcionáriusunk zsidó fele­sége címére havonként 1100 pengőt közvetített Németországba és ezáltal a pengőkiajánlás és a márkakiajánlás bűncselekményét követte el. Annakidején, ezelőtt 13 hónappal felhívtam a miniszter úr figyelmét erre a körülményre és szigorú vizsgálatot kértem annál is inkább, mivel meggyőződésem szerint a magyar köz­tisztviselőnek különösen külföldön, ahol expo­nált helyen van, ahol kirakatban van, kétsze­resen meg kell állania a helyét (Helyeslés ' a szélsőbaloldalon.) és mivel lehetetlennek tartot­tam, hogy tapintatlanul éppen a nemzeti szo­cialista Németországban képviselje egy fél­zsidó a magyar külkereskedelmet akkor, ami­kor a külkereskedelmi hivatal hamburgi expo­nense is hosszú időn keresztül egy Darányi nevű zsidó volt. A miniszter úr azt felelte vá­laszában, hogy megvizsgálja a dolgot és intéz­kedik. Azóta 13 hónap telt el, de sajnos, semi­lyen intézkedésről nem tudunk. Én a masram részéről teljesítettem a kötelességemet: felhív­tam a miniszter úr figyelmét 13 hónappal ez­előtt a Külkereskedelmi Hivatalra, de sajnos, eredménytelenül. Amik azóta bekövetkeztek, azok mindenben alátámasztják és igazolják ak­kori interpellációm jogosultságát. T. Képviselőház! A berlini expozitúra el­len megindult fegyelmi eljárás után most a stockholmi külkereskedelmi expozitúráiik egyik tisztviselője ellen kellett fegyelmi eljá­rást indítani, mégpedig a következő eset kapcsán: A Hangya a nagyböjtre való tekintettel Kárpátalja és Erdély részére 500 hordó herin­get rendelt és a Külkereskedelmi Hivatalhoz fordult. A Külkereskedelmi Hivatal stock­holmi exponensét, valami Pogány urat aján­lotta, hogy ő majd. mint köztisztviselő^ útba fogja igazítani a Hangyát. Az útbaigazítás a következőkben történt. Stockholmban és egész Svédországban egyedül egy cégnek, a Birek­hem-cógnek volt exportképes kivihető he­ringje. Ezt neki tudnia kellett. A helyett azon­ban, hogy ezt a céget egyszerűen összekap­csolta volna a budapesti megrendelővel, a Hangyával, egy harmadik céget kapcsolt a két üzletkötő fél közé és ezáltal a Hangya 13%-kai drágábban tudta megvásárolni az árut % Ezzel egészen jogszerűen azt a meggyőződést kel­tette a puritán svédek között, hogy a magyar külkereskedelem ottani exponense tulajdon­képpen nem önzetlenül kapcsolta be ezt a har­madik céget ebbe az üzletbe és ezáltal illegi­tim jövedelemre tett szert. Egv tekintélyes svéd kereskedő és mások részéről nagyon sú­lvos ' elbírálásban részesült a mi külkereske­delmi exponensünk tevékenysége és kétségtele nül megállapítható, hogy ez az ember külön-

Next

/
Thumbnails
Contents