Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-189

Az országgyűlés képviselőházának 18 mindennél fontosabbnak tartom, ezért utasítottam és felhatalmaztam a helyi hadigondozási bizottságokat, hogy a szükséges intézkedéseket nevemben és képviseletemben a legsürgősebben tegyék meg. Özvegy Balogh Jánosné kérésére pedig elrendeltem, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó H. Pap Lajos által birtokolt haditelek egyelőre 3 évre özvegy Balogh Jánosné használatába kerüljön. Kérem a tisztelt Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1941. évi február hó 22-én. vitéz Bartha Károly s. k., honvédelmi miniszter.« Elnök: Méltóztatnak a honvédelmi miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter ár válasza Baky László képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Baky László országgyűlési képviselő úrnak 1940. évi november hó 13-án »A m. kir. postánál tapasztalható visszásságok tárgyában« elmondott interpellációjára az aláíbbiakban van szerencsém az írásbeli választ megadni. A m. kir. posta Postaiizleti Szabályzatának 11. és 1Í7. §-a szerint a postaküldemények díjának lerovására postabélyeg helyett postai bérmentesítőgép érteklenyomata is használható. A bérmentesítőgépeket nem a posta, hanem a magánipar gyártja és azokat Ibárki megvásárolhatja. A bérmentesítőgép a postai díjak lerovásának jelzésén kívül még azt a célt is szolgálja, hogy az engedélyes által postára adandó küldeményekre a keletbélyegzőt rányomja, ennélfogva a posta e küldeményekre újabb bélyegzőt nem alkalmaz. A Postaüzleti Szabályzat 26, §-a szerint bármelyik feladó jogosult levélpostai küldeményein (azok borítékán) személyes közlemény jellegiével nem bíró üzleti hirdetéseket, bélyegzőlenyomatokat és rajzokat alkalmazni. A Magyarság című napilap múlt évi október hó 16-iki számában megjelent hírlapközleményben, valamint az interpelláló képviselő úr által kifogásolt esetben: 1. A feladó küldeményét a saját tulajdonában lévő Jbérmentesítőgép értéklenyomatával bérmentesítette, azon tehát postai lebélyegzés nincsen. 2. A küldeményeken alkalmazott »Teljesítette-e már kötelességét az Omzsá.-val szemben^« szövegű hirdetés az előbb ismer tett és a Postaüzleti Szabályzat rendelkezései értelmében megengedett üzleti hirdetés. E hirdetést nem a posta, hanem a feladó a saját bérmentesítőgépe lenyomatával alkalmazta saját^ fel adású küldeményekre. 3. Végül megemlítem, hogy a posta az általa fuvarozott küldeményekre hivatalból magánjellegű hirdetéseket sem díjazásért, sem ingyen nem alkalmaz. Arranézve, hogy a 18.328. számú csekkszámla csekknyomtatványán (befizetési lapján) Steiner Ármin a hirdetéseit magyar és héber nyelven nyomatta, előadom, hogy a csekkszámlákra történő befizetések céljait szolgáló befizetési lapokat a pénzügyminiszter úr felügyelete alatt álló m. kir. postatakarékpénztár bocsátotta ki. Végül megjegyzem, miszerint tudomásom van arról, hogy 1937. évben a törtoli postaKÉPVISELŐHAZI NAPLÓ IX. 9. ülése 19hl április 2-án, szerdán. 569 hivatalt kikeresztelkedett zsidó kocsmáros leánya kapta meg, de ezen változtatni nem áll módomban, mert nincsen olyan törvényes rendelkezés, amely lehetővé tenné az állami alkalmazottaknak állásukból ily címen való felmentését. Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Budapest, 1941. évi február hó 18-án. Varga József s. k., a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott m. kir. iparügyi miniszter.« Elnök: Méltóztatnak a választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr válasza Piukovich József képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a választ felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Piukovich József országgyűlési képviselő úrnak a magkereskedelem körül mutatkozó visszásságok tárgyában a képviselőház 1940. évi december hó 11-iki ülésén előterjesztett interpellációjára a következő választ adom: Az interpelláló képviselő úr általánosságban tett kérdésére, hogy tudniillik van-e tudomásom arról, hogy a hazai magkereskedelem terén nemzeti érdekeinket sértő visszásságok vannak és hajlandó vagyok-e azokat orvosolni, mindenekelőtt általánosságiban válaszolok, amidőn kijelentem, hogy a hazai magkereskedelem terén olyan visszásságokról, amelyek nemzeti érdekeinkre sértőek volnának, nincsen tudomásom. A képviselő úr által interpellációjához fűzött szóbeli indokolásból kitűnőleg a képviselő úr a hazai magkereskedelem terén nemzeti érdekeinket sértő visszásságokat abban lát, hogy a magkivitellel foglalkozó zsidó cégek egy része keresztény személyek bekapcsolása útján oly változtatásokat eszközölt, hogy ezentúl az 1939 : IV. törvénycikk szempontjából nem zsidónak minősül, továbbá abban, hogy ezeknek az ekként immár szintén nem zsidónak tekinthető cégeknek beszámításával is a nem zsidó cégek arányszáma a magkivitelben mindössze 64%. Hivatkozott a képviselő úr ezzel kapcsolatban egy kormánylapban megjelent cikkre is, amely azt szerinte a helytelen adatot közölte, hogy a magkivitelt állítólag 90% erejéig keresztény cégek bonyolítják le. A fenti állításokkal kapcsolatban előre kell bocsátanom, hogy mindegyik cégnek saját szabad elhatározásától függ vájjon kíyán-e kebelén belül olyan változtatást végrehajtani, amelyek folytán ezentúl nem esik az 1939. évi IV. törvénycikk alá. Az 1939 : IV. törvénycikk nem nyújt felhatalmazást a kormánynak arra, hogy az ilyen változtatások végrehajtását megakadályozza. Téves a képviselő lír. által közölt az az adat, hogy a magkivitelt egykézszerüen leboT nyolító Magyar Vetőmagkiviteli Részvénytársaság kebelében mindössze 64% a nem zsidó cégek részesedési aránya. Ezzel szemben tény az, hogy ebben a szervezetben a nem zsidó cégek kontingenseinek összege 8575%. Nézetem szerint ez az arányszám pedig nemzeti érdekeinket sértő visszásságnak nem tekinthető. A zsiaó kereskedelem helyébe keresztény magyar cégek juttatása céltudatosan és fokozatosan halad előre. Máról-holnanra azonban 100%-os eredmény nem várható. Ügyelnünk kell arra, hogy az átállítás folytán a termelésben és az 87