Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-189

558 Az országgyűlés képviselőházának 18 9. ülése Í941 április 2-án, szerdán. tud felelni. De lekötelezne akkor is, ha elmondaná, mikor ráncigálták elő ötvenedszer, sőt csak másodszor is ezeket a rendelkezéseket? Egyáltalán nem ráncigálták elő, hiszen most hozzuk őket először. (Palló Imre: Ne ráncigálna tovább!) Azt hiszem, az ilyen kifelé irányuló hatásokra törekvő szólani okkal még sem lehet egy javaslatot lekritizálni és annak értékét leszállítani óhajtani, feltéve, hogy azt az értéket egyáltalán le lehet szállítani! (Palló Imre: Miért is van még itt a szociáldemokratapárt?) Azt mondja továbbá

1 igen t. képviselőtársunk, hogy a törvényjavaslat 1. ^-ának 4. pontja ellentétben áll a pont indokolásával. Ez a 4. pont úgy szól, hogy (olvassa): »terménynek vagy terméknek készletét a hatóság által elrendelt bejelentés elmulasztásával, hamis vagy hiányos bejelentéssel eltitkolja;. Amint mondta, ő csodálkozással látta, hogy az indokolás a megnyugtatás szándékával rosszhiszeműséget tételez fel. Azt mondja, ez nagyon szép és jó_ lenne, ha benne volna a javaslat illető pontjában is, de diadalmasan megállapítja, hogy a 4. pontban nincs benne. Legyen szíves Kéthly Anna t. képviselőtársam jobban megnézni azt a 4. pontot, esetleg, hasaját magának nem tudná megmagyarázni, jogászi segítséget hívni és meg fog róla győződni, hogy ez igenis benne van. Aki olvasni és érteni tud, az ebből a kifejezésből »a bejelentés elmulasztásával«, ami már önmagában ís valami deliktuózus cselekményre utal, vagy a »hamis vagy hiányos bejelentéssel eltitkolja« kifejezésből, esetleg a hamisság a hiányosság, az eltitkolás fogalmából könnyen megállapíthatja a rosszhiszeműség fogalmának jelenlétét. (Nagy László: Ez nem biztos!) Ezeknek összessége az a rosszhiszeműség, amelyet a dolog lényegébe behatolni nem tudó képviselőtársaim nagy diadalmasan le akarnak tagadni, holott ez a 4. pont szövegezésében benne van. De nem is kellene erről beszélnünk, hiszen a jayasfat 1. §-ának 1. pontja magában véve is feltételezi a rosszhiszeműséget, amikor vétséggé deklarálja és fogházzal bünteti ezeket a deliktumokat. Ilyesmit pedig csak rosszhiszeműen lehet elkövetni. Itt tehát sem kisiklásokról, sem belemagyarázásoikról nem lehet szó, mint ahogy nem lehet szói 1 és 2 filléres dolgokról és nagyon sok más mindenről sem. ÍAz elnöki széket Tasnádi Nagy András fofflalja el.) Kéthly Anna képviselőtársunk beszélt a továbbiakban a jegyrendszerről, az árucsomagolásról, a cipőrendeletről, a. szappanról és egyéb problémákról. Megjegyzem, szociális szempontból nagyon sok figyelemreméltó dolgot mondott, amelyek ha nem ennél a javaslatnál, hanem más, ahhoz vágó javaslatoknál hangzottak volna el, mindnyájunk által bizonvos fokig figyelembe vehetők lennének, sőt figyelembe is kellene vennünk azokat, hiszen ő legjobb hite szerint nyilván a szegény emberek érdekeit kívánta védeni. Mégis annak ellenére, hogy ő nagy szeretettel és sok tekintetben szakértelemmel is beszélt erről a kérdésről, felszólalásaiból az jött ki, amit más képviselőtársaimmal együtt maga is sokat emlegetett, tudniillik a zűrzavar. A zűrzavart minduntalan a javaslatnak inszinuálják. Bocsánatot kérek, csakugyan van zűrzavar, de nem a javaslatban, hanem annak értelmezésében és azokban a hozzászólásokban, amelyek nem kellő tárgyi vagy jogászi előkészület után hangzottak el. (Palló Imre: Miért? Csak jogászokra van szükség? — Horváth Géza: Jól vau, Szilárd!) Kéthly Anna képviselőtársam a közvélemény niegriadását véli felfedezni a javaslattal kapcsolatban és azt mondja, hogy e javaslatra két ok miatt nines szükség először azért, mert ha ezek az állapotok rövid ideig tartanak, akkor minek a törvényjavaslat, másodszor pedig, ha hosszú ideig tartanak, akkor nem részletintézkedéssel, hanem átfogó és egyetemes intézkedéssel kell megoldanunk a gazdasági és közellátási problémákat. Igen t. képviselőtársam rettenetesen téved. Én is ugyanúgy állítom fel a tételt, ahogyan ő, elé más következtetést vonok le. Erre a javaslatra mindenképpen szükség van, akár rövid ideig, akár hosszú ideig tartanak a mai állapotok. Ha rövid ideig tartanak, akkor nem szabad elfelejtenünk azt, hogy egy jó gazdának, ha állandóan tolvajok és rablók settenkednek a háza táján, a rövid ideig tartó éjszaka alatt is kezében kell tartania fütykösét és meg kell védenie háza táját; ha pedig hosszú ideig tartanak ezek az állapotok, akkor viszont nem képzelhető, hogy még csak az első lépéseket és az előkészületi cselekményeket sem tesszük meg egy jól átgondolt tervgazdálkodáshoz. De talán nem képzeli. azt sem, hogy Deus ex machinaként egyszerre majd előrántjuk a tervgazdálkodást? Ahhoz szervesen kell haladni, ehhez a szerves előrehaladáshoz pedig ez az első lépés. Tehát akkor is — és még inkább! — szükség van erre, ha a mai állapotok hosszabb ideig tartanak. Azt hiszem, ezzel Kéthly Anna képviselőtársaim aggályait vagy eloszlattam vagy pedig abba a helyzetbe hoztam, hogy aligha tudja ezt megcáfolni. (Palló Imre: De ha mindent elloptak, akkor már hiába veszik elő a fütyköst! — Elnök csenget.) Azt is mondotta továbbá Kéthly Anna képviselőtársam, hogy, a közösségi szellem alapja a beleegyezés és a többség akarata. Ha ez a tétel áll, akkor az általa képviselt pártnak a kommunizmus idején sem volt semmiféle létjogosultsága, (Palló Imre: Igaza van! Ma sincs!) mert sem a beleegyezés nem volt meg programmjukhoz, sem pedig a többség akarata. (Palló Imre: Most sincs létjogosultságuk!) Ezért ne hivatkozzanak itt sem beleegyezésre, sem a többség akaratára, amikor a közösség szelleméről van szó, mert a közösség szellemét a közösség érdekében és nem a közösség érdeke ellen gondolkozó csoport-Vk, egyének, vagy pártok fogják kialakítani. A magam részéről ezzel a témával végeztem is. Ami Közi Horváth József igen t. képviselőtársam első megjegyzését illeti, ez rendkívül emelkedett szellemről tesz tanúságot és mindnyájan pontosan így gondolkozunk: a javaslatot nem a napi aktualitás és nem egy, pár!; szűkreszabott, idejétmúlt szemüvegén keresztül kell nézni, hanem egyetemes szempontból. Nagy csodálkozásomra azonban Közi Horváth József képviselőtársam is ellenmondást lát a javaslat 1. §-ában, mert szerinte (Közi Horváth József: Sokan látnak!) megtörténhetik az, hogy miniszteri rendelettel, — ő miniszteri rendeletnek mondotta, de korrigálom őt: minisztériumi rendeletről van szó, ami nagy különbség —• illetve minisztériumi rendelettel elrendelt terménynek vagy terméknek termelése vagv nem olyan eljárással való előállítása, mint ahogy azt a törvény, vagy minisztériumi rendelet rendeli, akaratlanul is vagy véletlenül