Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-188

toé Àz országgyűlés képviselőházának JBB. ülése Í9^i április i-én, kedden. Végül írásbeli választ fog adni a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr Palló Imre képviselő úrnak a. magyarországi cserkészet zsidó vonatkozásai tárgyában és Piukovich József képviselő úrnak a színművészet terén mutatkozó visszásságok tárgyiában előterjesztett interpellációjára. À Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirendünk első pontja a Német Birodalommal kötött adóügyi pótegyezmények becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat egyes szakaszairól való döntés. (írom. 475.) Határozatunkat a házszabályok értelmében vita nélkül hozzuk meg. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Megay Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—í. §-ait, amelyeket a Ház elfogad). Elnök: A. javaslattal tehát részleteiben is végeztünk, azt tárgyalás és hozzájárulás végett a felsőházhoz teszem át. Következik napirendünk második pontja, a Wintershall Aktiengesellschaft berlini- cég által alapítandó magyar részvénytársaság részére biztosított adó- és illetékkedvezményekről szóló törvényjavaslat részleteiben való tárgyalása. Határozatunkat vita nélkül hozzuk meg. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. (írom. 476.) Megay Károly .jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3- §-ait, amelyeket a Ház elfogad). Elnök: A javaslattal részleteiben is végeztünk, azt tárgyalás és hozzájárulás végett a felsőházhoz teszem át. Következik a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló javaslat tárgyalása, (Iroocn. 479.) Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy az egyes pártok a javaslathoz a következő vezérszónokokat jelentették be: a Magyar Élet Pártja vitéz Hunyady Ferencgróf és vitéz Zerinváry Szilárd képviselő urakat, a Nyilaskeresztes Párt Maróthy Károly képviselő urat, a Magyar Megújulás Pártja Kunder Antal képviselő urat, a Független Kisgazda Párt Nagy Ferenc képviselő urat, az Egyesült Keresztény Párt Közi Horváth József képviselő urat, végül a Szociáldemokrata Párt (Palló Imre: Ilyen is létezik í) Kéthly Anna képviselőtársunkat. A Ház a bejelentést tudomásul vette. Donáth György képviselő urat. mint előadót illeti a szó. Donáth György előadó: T. Ház! Amikor a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló törvényjavaslatot van szerencsém a t. Háznak bemutatni, akkor elsősorban azt kell megállapítanom, hogy a javaslat végtelenül világos és egyszerű, úgyhogy tulajdonképpen túlsók magyarázatot nem is kíván. Azért inkább azt látom szükségesnek, hogy rámutassak arra, mi tette szükségessé ennek a törvényjavaslatnak előterjesztését. T. Ház! Köztudomású, hogy a gazdasági élet nemcsak nálunk, hanem az egész világon' hosszabb idő óta egyre inkább olyan fejlődést mutat, amely fejlődés nem teszi már lehetségessé, hogy a gazdasági erőket teljesen szabadjára bocsássuk, hanem amelynek értelmében egyre inkább az állami akarat szabályozása alá kell azokat vonni. Hiszen ezt észlelhetjük, ha semmi másra nem is vagyunk figyelemmel, csak arra az utóbbi esztendőben szerzett tapasztalatra, hogy megszűnt az országok közötti szabad kereskedés lehetősége. Ennek jellegzetessége az volt, hogy a vevő a maga nemzetközi értékű pénzéért" ott vásárolhatott, ahol akart, azt vásárolhatta, amit akart és akkor, amikor neki jól esett. Ezzel szemben az utóbbi években egyre inkább államközi megállapodások léptek életbe. Az államközi megállapodásoknak viszont az egyes felek is csak úgy tudtak eleget tenni, ha a maguk országán belül is gondoskodtak arról, hogy a másik fél számára lekötött áruk kellő mennyiségben és minőségben termeltessenek.^ Tehát ez a példa már magában véve is szükségessé tette az egyes országokon belül a gazdasági életnek bizonyos fokig állami irányítás alá vonását. Ezek a szabályozó intézkedések azután a legkülönbözőbb módon történhettek: esetleg egyszerűen propagandával, esetleg prémiumokkal, preferenciákkal, de ha kellett, már akkor is erélyesebb intézkedések keh Az utóbbi esztendőkben azután ez a fejlődés egyre erőteljesebbé vált, különösen a .második világháború kitörése óta, amikor, ha más nem, maga a háború puszta ténye és az óriásig mozgósított hadseregek különleges szükségletei is megváltoztatták a termelés és fogyasztás rendjét, másrészt egyre nagvobbak lettek a közlekedési nehézségek, különösen a tengeri blokádok, amelyek az áru beszerzését mind nehezebbé, később pedig szinte teljesen lehetetlenné tették. . Ez az általános európai helyzet, a világháború, önmagában is indokolná tehát azt, hogy a termelést és szétosztást bizonyos állami szabályozás alá vonjuk. Ezeken túl azonban, — igen jól méltóztanak tudni — hogy Magyarországot a legutóbbi két esztendőben olyan elemi csapások is látogatták, amelyeknek következménye régen Kern tapasztalt, katasztrofálisan rossz termés volt. Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy mindezek az okok egészen rendkívüli méretű áruhiányt idéztek elő. A segítségnek is természetszerűen elsősorban két irányban kell jelentkeznie. Először a termelést kell a szükségleteknek megfelelően irányítani, másodszor pedig a forgalombahozatalt kell úgy szabályozni, hogy a szétosztás egyrészt alkalmazkodjék ä rendelkezésre álló készletek nagyságához, másrészt pedig ezen belül a szétosztás a lehető legméltányosabb szempontok szerint történjék. Amikor a t, Ház ősszel az 1941. évi állami költségvetést tárgyalta, , emlékezetem szerint pártkülönibségre való tekintet nélkül minden oldalról többen kifejezték azt a kívánságukat, hogy a termelést és elosztást bizonyos fokig központi irányítás alá kell venni. (Maróthy Károly: Ez igaz!) A kormányzat is ilyen szándéknak tett eleget, amikor egyrészt a pénzügyminiszter úr megbízást kapott a gazdasági életnek csúcsminiszteri minőségben _ való irányítására, másrészt közellátásügyi miniszteri állás szerveztetett az ellátás szabályozására. Egyrészt ezek a személyi megoldások, másrészt a bizonyos fokig máris érvényben lévő intézkedések adják meg a kormánynak a jogot és lehetőséget arra, hogy a gazdasági életet a szükséges mértékben szabályozza. A kormányzat ezzel a szándékkal a múltban is hozott bizonyos intézkedéseket és ^amennyiben a gazdasági élet követelményei ezt szüksé-