Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-187
512 Az országgyűlés képviselőházának 187. ülése 1941 március 28-án, pénteken. A bizottság' megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, ehhez képest Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a 469. számú ügy tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 14.782 —140. f. ü. szám alatt Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir, büntető járáshíróság B. IV. 30.992—1940. számú megkeresése szerint ellene a bírósás: báró Babaxczy István székesfővárosi tanácsnok, budapesti lakos főmagánvádló feljelentésére büntető eliiátrást indított.^ mivel nevezett képviselő 1 , mint a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagja, a székesfővárosi törvényhatósági bizottságnak 1940. éyi június hó 5. napján tartott rendes közgyűlésén előterjesztett interpellációjában — a »Fővárosi Közlöny« című ~Pndarnest székesfőváros hivatalos lapjának LI. évfolyam 26. számában leközölt intemellá r 'ió szövegének tanúsásra szerint főmagánvádló személyére vonatkoztatva a következő sértő ki jelentéseket tette: »Lehet, hogy a tanácsnok úrnak vannaik ebben tapasztalatai. Az én családom nem a Schwarzer körül nőtt ki.« »Ha ezt a kifejezést használtain, ezzel csak jellemezni akartam azt a teljesen felfordult helyzetet, amely ma eu-' nek az üzemnek a vezetésénél fennáll és mely ahhoz az intézethez hasonlítható, miután normális •eimiberek részéről nem tételezhető' !fel az, ami ott történt.« A feljelentés tárgyát kénező büncseh'kményben az 1914: XLI. t.-c. 2. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladéki elemei állapíthatók meg. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétsége. Arravaló tekintettel azonban, hogy a budapesti kir. főügyészség által 14.193—1940. sz'irn alatt már felterjesztett, a budapesti kir. büntető törvényszéknek B. II. 9315—1940. számú megkeresése szerint vitéz báró Babarezy István székesfővárosi tanácsnok sérelmére elkövetett felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége miatt ugyanezen tényállás alapján a mentelmi bizottság ugyancsak a mai napon tartott ülésében Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését már javaslatba hozta, vagyis tettazonosság esete forog fenn, ezért a bizottság iavasolja a t. Kénviselőlháznak, hogy Pey^r Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát e*bben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólni neim kíván,* a vitát bezárom. A tanácskozást befej ezettneik nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Peyer Károly képviselő úr mentelmi jogát a tárgyalt ügyben nem függeszti^ fel. Következik a 470. számú jelentés tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! A marosvásárhelyi kir.. főügyészség 77—1Í941. f. ü. szám alatt Hinléder Fels Ákos országgyűlési képviselő mentelmi jogának' felfüggesztését ' kérte, mert a székely udvarhelyi kir. járásbíróság Béthy Imre ügyvédjelölt székely udvarhelyi lakos, főmagánvádló feljelentésére B. 399/2. I. R§1941. számú megkeresése szerint ellene a híróság büntető eljárást indított, mivel 1940. évi október hó 1. napján a székelyudvarhelyi járási katonai parancsnokság irodájában főmagánvádlóról azt állította, hogy a román világban a magyar felekezeti iskolák ellen dolgozott. A feljelentés tárgyát képező ezen bűncselekményiben az 1914 :XLI. 1. §-ába ütköző rágalmazás vétségének tényálladéki ©leméi állapíthatólk meg a megkeresés szerint. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmeziett bűncselekmény között nem kétséges, azon : ban Hi nieder Fels Ákos képviselőnek szóbeli meghallgatása és az általa bemutatott tárgyi bizonyítékok alapján arra a meggyőződésre Jutott, hogy zaklatás esete forog fenn. javasolja a t. Képviseiiőháznaik, hogy Hinléder Fels Ákos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az. iwyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e hozzájárulni a bizottság Javaslatához? (Igen!) A Ház a bizottság javaslatát magáévá tette, vagyis Hinléder Fels Ákos képviselő úr mentelmi jogát a tárgyalt ügyben nem függeszti fel. Következik a 471. számú jelentés tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! A marosvásárhelyi királyi főügyészség 88/1941. f. ü. szám alatt Hinléder Fels Ákos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a székelyudvarhelyi kir. törvényszék Nagy László ügyvéd kecskeméti lakos főmagánvádló feljelentésére 480/2—1941. számú megkeresése szerint ellene mint szerző ellen büntető eljárás tétetett folyamatba a »Székely Közélet« című lap »Nyi.lt levél Kecskemétről« felirat alatt 1937. évi november hó 27. napján megjelent cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »ez az idegen még a magyarpárti társas ebédre is odatolakodott«. »Vesztére azonban akadtak olyan régi ismerősei, akik együtt katonáskodtak vele vagy ismerték jogászkori szereplését, amikor az egyetemi körben szeretett volna vezetőszerepet vinni, de bizonyos ülberciher-Mstória ezt lehetetlenné tette«. »Most aztán timafalvi Nagy László úr, mert ez az idegen neve, nyiltan is leleplezte magát.« »Betolakodott mint spicli, mint felfogadott áruló, az erdélyi magyarság gyűlésére.« fNem mondiuk Nagy úrnak, hogy szegyei je magát. Az ilyen urak nem szokták szegy élni magukat! Elég szégyene mindnyájunknak, hogy van ilyen
