Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-187
Az országgyűlés képviselőházának 187. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A képviselőház 1940. évi november hó 11. napján tartott ülésében letárgyalta Máté Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértésére vonatkozó 394. számú mentelmi bizottsági jelentést és határozatilag kimondotta, hogy az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke Máté Imre kamarai igazgató, országgyűlési képviselő mentelmi jogát meg* sértette azáltal, hogy nevezett képviselő ellen a képviselőház előzetes engedélye, azaz a mentelmi jogiának felfüggesztése nélkül kamarai igazgatói állásától rögtöni hatályú felmentése vei a fegyelmi jog körébe tartozó olyan intés kedést tett, amely csak szabályszerű fegyelmi eljárás eredménye lehet s ezért utasítja a m. kir. földmívelésügyi minisztert arra, hogy az ügyet törvényes hatáskörben vizsgálja meg és intézkedéseiről tegyen a Háznak jelentést. A képviselőház elnökének a képviselőház eme határozatára vonatkozó ad 1239/1940. számú értesítésére a m. kir. földmívelésügyi miniszternek ez ügyben tett intézkedéseiről szóló, 193.972/VII. 3. — 1940. számú jelentése a következőket tartalmazza: Az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke azt az intézkedését, amely szerint Máté Imre országos mezőgazdasági kamarai igazga.o-atót hivatalától felfüggesztette, vitéz gróf Teleki Mihály akkori m. kir. földmívelésügyi miniszterhez nyomban bejelentette, ö észlelte, hogy az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója ellen az alapszabályok 25. §-a értelmében fegyelmi eljárást csak a kamarai választmány kezdeményezhet és rendelhet el, így a hivataltól való felfüggesztés, mint a fegyelmi eljárás körébe eső intézkedés szintén nem tartozik az elnök hatáskörébe. Ezért a kamara elnökét bejelentésére arról értesítetté, hogy az intézkedését csak annyiban veszi tudomásul, amennyiben a kamara igazgatójának hivatali működésétől ideiglenes eltiltására vonatkozik és egyidejűleg felhívta, hogy az üeyet haladéktalanul terjessze a kamarai választmány elé. E szerint vitéz gróf Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter ebben az ügyben a szóIbanlevő értesítésével két irányban rendelkezett: T. mindenekelőtt nyomban hatálytalanította az ügyben tett mindazokat az intézkedéseket, amelyek a fegyelmi eljárás körébe vágtak, amelyek tekintetében tehát — az 1929 : XXX. te. 76. %-n, (6) bekezdésének joghasonszerűség alapján való alkalmazásából kiindulva, — a nevezett kamarai igazgató, mint országgyűlési képviselő mentelmi jogának előzetes felfüggesztésére lett volna szükség és az ügyet ebbeu • i vonatkozásban a kamarai választímány elé terelte, amely, — h fegyelmi eljárás elrendelésére és a felfüggesztésre alapot talál — hivatva lehet a mentelmi jog felfüggesztése iránt is intézkedni; 2. említett értesítésében a m. kir. földmíve lésügyi miniszter a nevezett kamarai igazgatóval szemben fenntartotta a hivatali működéstől való ideiglenes eltiltást, ez azonban már nem a fegyelmi jog körébe vágó és így a mentelmi : ; og védelme alá nem vonható, hanem pusztán felügyeleti jellegű intézkedés, amely az 19Í0. évi XVIII. te. 50. §-ában illetőleg az 1937. évi XVII. te. 18. §-ának (2) bekezdésében biztosított felügyeleti hatáskörön alapul. A m. kir. földmívelésügyi miniszter ezek szerint fent ismertetett rendelkezéseivel még a mentelmi bizottság jelentésének megtétele, illetőleg a képviselőház ezen alapuló határozatáülése 19Ul március 28-án, pénteken. 511 nak meghozatala előtt megtette a hatáskörébe tartozó mindazt azt intézkedést, amely Máté Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértését orvosolta, illetőleg annak megóvását biztosította. Nevezett kamarai igazgatónak a hivatali működéstől való ideiglenes eltiltása, mint felügyeleti intézkedés is hatályon kívül helyeztetett, Máté Imre országos mezőgazdasági kamarai igazgató pedig kérelmére nyugdíjaztatott. Ezekre tekintettel, a mentelmi bizottság javasolja a t. Kén viselőháznak hogy a miniszteri jelentést a Ház vegye tudomásul és ebben az ügyben további intézkedésre szükség nincs. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni*? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen.) A Ház a mentelmi bizottság Javaslatát magáévá teszi s kimondja, hogy Máté Imre képviselő úr mentelmi ügyében a földmívelésügyi miniszter jelentését tudomásul veszi és ebben az ügyben további intézkedésre szükség nincs. Következik a 468. számú jelentés tárgyalása, amelynek előad'óia vitéz Zerinváry Szilárd képviselő úr. Öt illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 14.193/1940. f. ü. szám alatt Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. II. 9315/1940. számú megkeresése szerint Budapest székesfőváros polgármesterének feljelentésére nevezett képviselő ellen a bíróság büntető eljárást indított, mivel nevezett képviselő, mint székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag a székesfővárosi törvényhatósági bizottságnak 1940. évi június hó 5. naüján tartott rendes közgyűlésén : elő : terjesztett interpellációjában — a Fővárosi Közlöny« című Budapest székesfőváros hivatalos lapjának LI. évfolyam 26. számában leközölt interpelláció szövegének tanúsáéra szerint — báró Babarczy István székesfővárosi tanácsnok hivatali működésére vonatkozólag a következő rágalmazó kitételeket tette: »Ezek az urak csak árják a törvény szerint, de nem keresztények, mert a kettő között nagy különbség van. A kettő között olyan nagy &.% ür, hogy ebbe beleférnének azok az intézkedések, amelyek itt vannak.« »Lehet, hogy a, tanácsnok úrnak vannak ebben tapasztalatai. Az én családom nem a Schwarzer körül nőtt ki.« »Ha ezt a kifejezést használtam, ezzel csak jellemezni akartam azt a teljesen felfordult helyzetet, amely ma ennek az üzemnek a vezetésénél fennáll, és amely ahhoz az intézethez hasonlítható, miután normális emberek részéről nem tételezhető fel az, ami ott történt.« A feljelentés tárgyát képező bűncselekményben az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő és a 9. $ 6. pontja érteiméiben felhatalmazásra hivatalból üldözendő báró Babarczy István székesfővárosi tanácsnok, budapesti lakos sérelmei* ^ elkövetett rágalmazás vétségének tényálladéki elemei állapíthatók meg. Budapest székesfőváros polgármestere, mint a sértett felettes hatósága a bűnvádi eljárás megindításához szükséges felhatalmazást 1940. évi szeptember hó 2. napján 14.253/1—1940. szám alatt megadta.
