Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-187

510 Az országgyűlés képviselőházának 187. gezve, letartóztatottnak jelentette ki, komoly I következményei lesznek. A járőrparancsnok ; erre azt válaszolta: »Méltóságos uram, én nem tartóztattam le, a puska csak leesett a vállam­ról«. Kovách Gyula képviselő ismételten azt állította, hogy a csendőr igenis puskát szegezve letartóztatta. Űjra felszólította, hogy igazolja magát, mert nem óhajt vele tovább tárgyalni. A járőrparancsnok elővette igazolványát, mely szerint Kovách Gyula megtudta, hogy Fehér Gyula Szombathelyről a vasvári csend őr őrshöz beosztott esendőrőrm ester volt az, aki a men­telmi jogát tc'bbízben megsértette. A mentelmi bizottság elnöke a bizottság­nak 1940. évi április hó 4, napján tartott ülé­sében hozott határozatából kifolyólag a m. kir. belügyminisztert felkérte a pontos tényállás kivizsgálására, ki az. átiratot illetékes elinté­zés végett a m. kir. " honvédelmi ministzeirhez áttette. A m. kir. honvédelmi (miniszter 122/13— 1941. számú átiratában a mentelmi bizottságot arról értesítette, hogy a m. kir. szombathelyi honvédtörvényszék mint ítélőbíróság az 1940. évi november hó 29. napján hozott Hb. 113/40 —I. 22. számú ítéletében a vádlott Fehér Gyula csendőrőrmestert a szendrői Kovách Gyula r r­szággyűlési képviselő sérelmére elkövetett, a Btk. 193. §-ába ütköző 1 személyes szabadság el­leni vétség miatt ellene emelt vád alól fel­mentette. Egyben ez az ítélet a hivatalosan megállapított következő tényállást tartal­mazza: 1939. évi december hó 5. napján Szegerdő községben országgyűlési képviselőválasztás volt s ennek rendjének biztosítása céljából többek között a vádlott Fehér Gyula csendőrőrmes­ter is szolgálatba vezényeltetett. Vádlott jár­őrtársa Horváth János csendőr volt. A járőr délelőtt 10—11 óra között a község utcáján két előtte ismeretlen s a viselkedésűikből következ­tetve idegen egyént látott egymás között be­szélgetni. A járőr annak megállapítása céljá­ból, hogy a kiadott rendelkezések ellenére a választás napján idegenek mit keresnők a köz­ségben, az említett két ismeretlen egyénhez léoett és a vádlott az egyiket, kiről [később de­rült ki. hogy szendrői Kovách Gyula ország­gyűlési képviselő, megszólította, hogy »Urasá­god hová való«. A kérdezett »semmi köze hozzá« válaszára vádlott most már »a törvény nevé­ben« szavak kíséretében szólította fol az előtte ismeretlen egyént, hogy igazolja magát. Erre az illető 1 a kabátja zsebéből egy tóikban lévő igazolványnak látszó iratot vett elő és azt két lépésről a járőr felé mutatva. zsebébe vissza­tette. Mivel az ekként, csak előmutatott iga­zolványt elolvasni nem tudta, vádlott ismét felszólította az illető ismeretlent az igazolásra. ki az igazolvánnyal az előbbihez hasonlóan cselekedett, s egyben kijelentette, hogy ő or­szággyűlési képviselő', ki a járőrt is felszólí­totta, hogy az is igazolja magát. A magát or­szággyűlési képviselőnek mondott ismeretlen egyén a fenti viselkedéssel gyanússá tette ma­gát a járőr előtt, miért is — tekintettel az erős havazásra — vádlott felkérte az illetőt, hogy társával együtt menjen be Vitéz Balázs köz­ségi esküdt közeli lakására, ahol a kölcsönös igazolást elvégezhetik. Ennek a felhívásnak a két ismeretlen eleget tett. Amikor az említett ház karjujíán át az udvarra léptek, a. járőr a puskáját súlyba vette, mire a magát ország­gyűlési képviselőnek mondott idegen egyén megjegyezte: »mi az?«, »rámfoerják a puskát?«. Vádlott kijelentette, hogy: »TTraságodra nem fogtunk puskát, hanem azt súlyba vettük.« A • ülése 194-1 március 28-án, pénteken. lakásba érve vádlott felszólította a magát or­szággyűlési képviselőnek állító ismeretlen egyént, hogy a törvény nevében igazolja ma­gát. Az illető erre az említett iratot elővéve, de kezéből ki nem adva, a vádlott elé tartotta. Az igazolványnak bizonyult iratból vádlott megállapította, hogy az szendrői Kovách Gyula országgyűlési képviselő részére van ki­állítva. Viszont ezután a magát ekként igazolt iképviselő elé tartotta a személyazonossági iga­zolványát, mire nevezett a vádlott személyi aidatait feljegyezte és az említett községi es­küdt által Marton Jenő holládi lakosnak iga­ziolt társával együtt eltávozott, miközben azt a kijelentést tette, hogy ez. az eset a vádlott rangjába, kerül. Egyben megállapítást nyert, hogy a vádlottnak a Cs—1. jelzésű utasítás vonatkozó rendelkezése értelmében kötelessége volt az előtte ismeretlen egyént igazoltatni, kivel szemben szabályszerűen járt el s a »le­tartóztatom« kijelentést nem használta, sértet­tet őrizetbe nem vette és szuronyt sem sze­gezett nevezettre s a puskája se esett le a vál­láról. Ellenkezőleg, a sértett volt az, aki a jár­őrrel szemben sértően viselkedett és az igazo­lást megtagadta, illetve az igazolványát nem volt hajlandó úgy előmutatni, hogy azt a jár­őr elolvashatta volna. Fegyverét a Szút. vo­natkozó utasításához képest vette »súlyba«. Szabályszerű eljárásának igazolására Fehér Gyula csendőrőrmester az. esetről a balaton­berényi őrsnek szolgálati jegyen nyomban je­lentést is tett. A hivatalos vizsgálat ezen eredményéből a mentelmi bizottság nem látott semmi olyan körülményt fennforogni, amely szisirint szen­drői Kovách Gyula országgyűlési képviselő mentelmi joga megsértetett volna. A csendőr­őrs eljárására vonatkozólag a m. kir. honvéd­tÖrvényszék ítélete szerint nem merült fel adat arra nézve, hogy Fehér Gyula csendőrőrmes­ter nevezett képviselőt igazolás címén szemé­lyes sziabadsáigától jogtalanul megfosztotta volna. A bizottság: megjegyzi, hogy a iképvi­selő személyének igazoltatása pedig eddig kö­vetett gyakorlata szerint sem képezheti a men­telmi jog sérelmét, azaz nem tekinthető a tör­vényhozói működés akadályoztatásának. A bi­zottság egyébként is megállapította, hogy a csendőrőrsnek a választás rendje /biztosítása céljából követett eljárása különben sem. Ko­vách Gyula országgyűlési képviselő törvény hozói működése ellen irányult s nem azt célozta, hogy Őt törvényhozói hivatása gya­korlásának szabadságában és hogy független­ségében 'akadályozza, valaimint nevezett kép­viselő a szegerdői képviselői választáson nem töirvényhozói hivatásának gyakorlása végett jelent meg. Ezért a bizottság ja­vasolja a t. Képviselőháznak, mondja ki. hogy szendrői Kovách Gyula országgyűlési képvi­selő mentelmi joga nem sértetett meg és eb­ben az ügyben további intézkedésre szükség nincs. Elnök- Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem.) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást ^befejezettnek nyilvánítom és . felteszem a kérdést méltóztat­nak-e az imént tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát ma­gáévá teszi s kimondja, hogy szendrői Kovách Gyula képviselő úr mentelmi joga ebben az ügyben nem sértetett meg és így további in­tézkedésre szükség nincs. Következik a 467. számú jelentés tárgya­lása.

Next

/
Thumbnails
Contents