Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-183
Az országgyűlés képviselőházának 183. kántor, Hangya-igazgató 8 a tejközpont igazgatója is, 6 temet, stb„ st'b. Ideje az utolsó percéig le van kötve, még nyári szabadsága sines, az állami tanítókkal ellentétben. Pedig ő is ember, ő is szeretne legalább két hónapot vagy ha ennyit nem lehet, egy hónapot pihenéssel tölteni, hogy pihentesse agyvelejét és egész fizikumát. A lehetőség azonban erre nincs meg számára, mert nyáron is el kell mennie a templomba, nyáron is előfordulnak halálesetek, nyáron a csépléseknél ott van a cséplőgép faránál és nézi, mennyi búza csurog a zsákba és statisztikázza, jegyzi, hogy mennyi termett Faragó Péternek vagy Fekete Pálnak. így nem lehet megoldani az iskolakérdést. A falusi iskolákban tanító pedagógusoknak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy csak a gyermeklelkek művelésével foglalkozzanak, a gyermeklélek tisztaságán őrködhessenek és ne varrjanak a nyakukba még tizenöt más foglalkozást. Mentesítsük őket ezektől s akkor hiszem, hogy lesz kultúrfölény. Itt van a kisiparosok kérdése. Most, amikor azt mondhatnám kilogrammonként szedjük öszsze az ország területén található ócska dolgokat, hogy ezekből majd készárut állítsunk elő a közellátás számára, akkor azt tapasztalom, hogy a kisipar vajmi,keveset kan ezekből, anynyira, hogy megcáfolhatom Pálffy József képviselőtársamat, mert a kisipar nemhogy tőkreképződést nom mutat fel, hanem ezzel szemben éppen csak a puszta, életét tudja átmenteni máról-holnapra. (Sütő Gyula: Ez demagógia szerinte!) Én is végigjártam azt az országrészt, amelyet ő végigjárt és megállapítottam, hogy a falusi kovácsnak nincs egy szál vasa sem, amelyből patkót tudna csinálni, nincsen kocsiráfnak való vasa, nem tud dolgozni, pedig szeretne egész fizikai erejével, tudásával; ott van a műhelye, de üresen áll, nem kap bele anyagot; ott áll a szabómühely cérna nélkül, nincs a szabónak cérnája. (Rajniss Ferenc: A Eimamurányi viszi ki a nyersvasat! Ez a rendes politika!) T. Ház! Ezek a kérdések megoldásra várnak. Ha a csúcsminiszter úr ezekbe a kérdésekbe nyúlna bele és ezeket oldaná meg, akkor meg volnék vele elégedve. (Füssy Kálmán: De akkor megbuktatják!) De tudom, hogy nem teheti meg, pedig éppen úgy fáj neki mindez, mint nekem; nem teheti meg azért, mert van a háta mögött egy sűrű kortina, amely elválasztja a néptől. Ha a miniszter úr összeforrna a néppel, úgy, mint ahogy mi és megcsinálná ezeket a reformokat, akkor nem kellene külön közellátási miniszter; ő maga is meg tudná ugyanezt csinálni. De most hoznak közellátási minisztert, amikor közellátásunk a csőd szélén áll? T. Ház! Itt volt a nagy árvíz. Azt is láttam vidéken, hogy amikor a gátakat eltépte az árvíz, akkor nem volt a falvakban petróleum, hogy legalább petróleumlámpa mellett siessenek segítséget nyújtani és betömni a gátat, amikor az átszakadt; nem volt petróleum, mert nem osztották ki a petróleumjegyeket sem. (Palló Imre: Nincs petróleum a vidéken!) így nem lehet tőkeképződésről még csak álmodozni sem. (Sütő Gyula: Legfeljebb, a nagybirtoknak!) A pénzügyminiszter úr expozéját nem teszem magamévá és nem fogadhatom el. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Maróthy Károly képviselő úr a házszabályok 143. §-a 2. bekezdésének a) pontja alapján szót kért. Mivel a képviselő úrnak módot akarok adni arra, hogy még elnöklésem ülése 19Ul február 20-án, csütörtökön 469 alatt szólalhasson fel, ezért neki a házszabályok 143. §-ának 4. bekezdése alapján a szót nyomban megadom. Maróthy Károly: T. Képviselőház! A házszabályokat a képviselőház természetesen valamennyi képviselőre egyformán kívánta alkalmazni és megalkotni, amikor azokat másfél évvel ezelőtt itt letárgyaltuk. Ezzel ellentétben olyan gyakorlatot látunk, amilyent a mai elnöklés alkalmával is láttam: az igen t. elnöklő alelnök úr a jobboldalon történő közbeszólásofcat figyelmeztetés nélkül hagyta, ugyanakkor pedig, amikor én itt rövid úton szerettem volna értésére adni, hogy ezek a közbeszólások zavarják a szónokot, én részesültem az elnök lír részéről figyelmeztetésben. Nem először történik meg ez a dolog és közismert már, hogy az újságok is tréfát csinálnak abból, hogy egyes képviselő urak hányszor szólnak közbe: megolvassák egynémely képviselő úrnak a közbeszólásait a naplóban és megolvassák, hogy egyik képviselőtársunk, aki felszólalni egyáltalában nem szokott, egy ülés alatt 67 ízben szólott közbe. (Rajniss Ferenc: Abszurdum! Állandóan izgatják a Házat!) Elnök: Csendet kérek, Rajniss képviselő úr. Ne méltóztassék most Maróthy képviselő urat bieszedében zavarni! Lipcsei képviselő úr most nem szólt közibe; Rajniss képviselő úr se szóljon közibe. Maróthy Károly: Ez csak olyankép történhetik meg. hogy a házszabályok alkalmazása nem történik helyes módon. Mindezeket szóvá kellett tennem és meg kell kérnem a Ház elnökségét arra, hogy a házszabályokat jobbra és balra egyaránt alkalmazza. (Helyeslés a ssélsőbalodalon, — Zaj jobbfelől.) Elnök :T. Ház! Maróthy képviselő úr későn jött az ülésterembe; csak az ülés folyamán jött be és így nem volt tanuja annak, ahogy kormánypárti; szónok úr beszéde alatt a baloldalról hány közbeszólás hangzott el, és nem volt tanuja annak sem, hogy az egyik szónok beszéde során, amikor a jobboldali paidsorokból közbeszólások hangzottak el, névszerint figyelmeztettem, a többségi párt egyik tagját, sőt egy másik alkalommal erélyesen kérteim a többségi párt tagjait, hogy tartózkodjanak a tanácskozás zavarásától. (Ügy v an! Ügy van! jobbfelől.) Ha a képviselő úr az ülés elejétől kezdve itt lett volna a helyén, akkor tanuja lehetett volna ezeknek az elnöki intelmeknek. Nagyon természetes, hogy az elnöknek semmiféle érdeke nem lehet, hogy a házszabályokat jobbra vagy balra másként kezelje. Eddig sem volt erre eset és biztosítom a képviselő urat, hogy az elnökség tagjai közül senki erre vállalkozni nem fog. Kérem ennek tudomásulvételét. Szólásra következik? Mocsáry Ödön jegyző: Lázár Imre. Elnök: Lázár Imre képviselő urat illeti a szó. Lázár Imre: T. Képviselőház! A pénzügyminiszter úrnak, mint gazdasági miniszternek a programmjához én is hozzászólni óhajtok. Előttem szólott Bodor Márton igen t. képviselőtársam egyes kijelentéseivel, amelyek beséde során elhangzottak, teljesen egyetértek. Egyetértek azzal, amit mondott a földbirtokreformmal kapcsolatban; egyetértek azzal, amit az eozinált búzával kapcsolatban mondott, hogy helytelen volt eozinált búzává alakítani át a rendes őrölni való gabonát, holott gonidos1 kodni kellett Volna arról, hogy mi fog tör-