Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-182

Az országgyűlés képviselőházinak 182. azért a pénzért visszavásárolni nem tudja. A vármegye pedig, — és ez a legérdekesebb — minthogy a gazdasági albizottságnak a maga szempontjából igaza van, nem hagyja jóvá az adásvételi szerződést, mert hiszen a 8360/1939. sz. rendeletnek nyilvánvalóan az a tendenciája, hogy zsidóbirtok szabadforgalom tárgya ne lehessen. Ezt a rendelkezést aztán a legszigorúbban végrehajtják ezekkel a beugratott kisemberekkel szemben. Teleki földmívelésügyi miniszter úrnál annakidején szóvátettünk néhány ilyen ügyet és ezeket el is intézték. Sajnos, azonban még most is tucatjával vannak ilyen szerencsétlen M&emberek. Az a földet eladó zsidóbirtokos feltétlenül jobban ismeri a törvényt, mint a beugratott kisgazda, akit ennek az adásvételi szerződésnek az aláírása folytán tönkremegy. De nemcsak a földet eladó zsidó birtokos a felelős azért, hanem nagyon sokszor azok a falusi közigazgatási közegek, elsősorban a falusi jegyzők is, akik a törvény pontos ismeretében is mearcsinálják az adásvételi szerződéseket (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalion.) a földjüket árubabocsátó zsidók és a föld vásárlásába beugratott kisparasztok, kisgazdák között. Előfordult már az is, hogy egy zsidó 30.000 pengőt kapott eladott ( földjéért, a hatóság az adásvételi szerződés jóváhagyását megtagadta és amikor a vásárló kisgazda a pénzéért jelentkezett a zsidónál, — aki tudomásom szerint akkor Debrecenben töltötte szabadságvesztés büntetését (Derültség a szélsőbaloldalon.) — a zsidó azt mpndta: Én már úgyis ülök, nekem mindegy, a pénz továbbra is nálam marad. Mi lesz ezzel az emberrel és mi lesz száz és száz olyan emberrel, akik a földjüktől ilyen úton megszabadulni kívánó zsidók karmai közé kerültek 1! Ha a zsidótörvény földbirtokpolitikai rendelkezéseit nem tudjuk már egyszer végrehajtani, ha bizonyos szamaritánus érzésektől vezettetve a kormányzat nem hajlandó egyszer már végre a legradikálisabban elintézni ezt az egész kérdést, akkor legalább annyi méltányosságot kérek a földmívelésügyi miniszter úrtól ezekkel a megkárosított kisparasztokkal szemben is, hogy ha a zsidót nem lehet megkárosítani, akkor ne lehessem megkárosítani a beugratott kisgazdákat sem. Éppen ezért ezeknek előrebocsátása után az a tiszteletteljes kérésem, hogy a földmívelésügyi kormányzat az 1939 : IV. te. földbirtokpolitikai rendelkezéseit a legradikálisabban és minden mellékszempontra, érzelmi szempontra való tekintet nélkül haladéktalanul hajtsa végre. Másik kérésem pedig az, hogy a földbirtokpolitikai rendelkezések késedelmes és az alsófokú hatóságok részéről nem kellő hozzáértéssel való kezelése miatt károsodást szenvedett kisgazdákról a földmívelésügyi kormányzat valami módon gondoskodni méltóztassék. Ezeknek a megkárosított embereknek a számára minden mellékszemponttól függetlenül '. jóvátételt kérünk és kérjük, méltóztassanak őket a beugratóktól és a tönkretételtől megmenteni. (Helyeslés és taps a- szélsőbaloldalonj Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr ne» vében Bárczay János államtitkár úr kíván válaszolni. Bárczay János földmívelésügyi államtitkár: TV Ház! (Halljuk! Halljuk! — Kassay Károly: Halljuk, mi a tényállás!) Paczolay György képviselőtársamnak a földmívelésügyi miniszter úrhoz és a miniszterelnök úrhoz intézett interpellációjára a következőkben van szerencsém válaszomat megadni. A képviselő' ülése 19hl február 19-én, szerdán. 445 úr azt kérdezi a földmívelésügyi miniszter úrtól, hajlandó-e az 1939 : IV. te. földbirtokpolitikai vonatkozású rendelkezéseinek végrehajtását a gyakorlatban minden eszközzel megsürgetni. Válaszom az, amit már több hasonló interpellációra volt alkalmam a t. Ház előtt adni, hogy a földmívelésügyi kormányzat, minden eszközt megragad arra, hogy e törvénynek a földbirtokpolitika vonatkozásában való végrehajtását a maga részéről megsürgesse. Amint azonban képviselőtársam is méltóztatik tudni, ez a törvény módot ad bizonyos intézkedések megfellebbezésére. Ezeknek az intézkedéseknek elbírálását a magunk részéről természetszerűleg semmiesetre sem kívánjuk késleltetni, sőt a rendelkezésünkre álló eszközökkel gyorsítani törekszünk, de méltóztatik tudni azt is, hogy a földmívelésügyi kormányzatnak a bíróságoknál folyamatban lévő fellebbviteli eljárásokat befolyásolni nincs módjában. Az 1939 : IV. te. a zsidó tulajdonban lévő mezőgazdasági ingatlanokat nem helyezte forgalmon kívül és így tagadhatatlan, hogy ezekre a birtokokra vonatkozólag létrejönnek jogügyletek. Ez a törvény csak azt biztosította a földmívejésügyi miniszter számára^ hogy ezeknek az adásvételi szerződéseknek az érvényessége a gazdasági albizottságok, illetve a földmívelésügyi miniszter jóváhagyásától függ. (Keck Antal: Ez az! Ezt meg lehet sürgetni!) Ezeknek jóváhagyása nem is tart hosszú ideig, de nem történhetik egyik napról a másikra sem. (Mozgás. Zaj balfelől) Elnök: Csendet kérek a baloldalon. Bárczay János földmívelésügyi államtitkár: Paczolay képviselőtársam is kitért interpellációjában azokra a mellékkörülményekre, amelyekre éppen a földmívelésügyi miniszternek kell figyelemmel lennie, amikor ezeket az adásvételi szerződéseket jóváhagyja, illetve ezektől a jóváhagyást megtagadja. A magunk részéről a legmesszebbmenőén igyekszünk felderíteni, hogy ezek a jogügyletek beugratás, vagy pedig a kisgazdák, vagy a földet vásárolni szándékozók tudatlanságának kihasználása folytán jöttek-e létre, mert természetesen minden olyan esetben, amikor azt tapasztaljuk, vagy csak a gyanúja is felmerül annak, hogy a jogügylet beugratás, félrevezetés vagy a tudatlanság kihasználásával jött létre, megtörténik a megtagadás. Figyelemmel leszünk és figyelemmel vagyunk a jóváhagyásnál arra is, hogy vájjon ezek az ingatlanok a forgalmi értéken felül vagy az alatt jutnak-e a vásárló birtokába. Megnyugtathatom az interpelláló képviselőtársamat és a mélyen t. Házat, hogy ezeknek a jogügyleteknek tudomásulvételénél vagy a jogügylet tudomásulvételének megtagadásánál minden esetben, minden körülmények között a vásárló kisemberek érdekeit tartjuk szemünk előtt, az intézkedések éppen azért nem mennek ki néha olyan gyorsan, amint azt mélyen t. képviselőtársam szeretné, mert a mellékkörülmények felfedése nehézségekbe ütközik. Tudomásunk van arról, hogy vannak egyesek, akik a törvényt nem ismervén, esetleg áldozatai lehetnek az ilyen beugratásoknak, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Sokan!) azonban ezen a téren is a legmesszebbmenőleg kivizsgálunk minden esetet. Nagyon hálás lennék, na képviselőtársam, amennyiben tud ilyenekről, azokat idejében a földmívelésügyi kormányzat tudomására hozná. (Tóth János: A törvény szerint minden zsidóbirtokot át kell adni!) 6fi*