Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-182

446 Az országgyűlés képviselőházának 182. ülése Î9U február 19-én, szerdán. Mindenesetre abban az esetben, ha ezefk az ingatlanok megfelelő áron, tehát nem túlmagas áron jutnak a vásárló kisemberek tulajdonába, nehezen tudok beugratást elképzelni, hiszen amint méltóztatnak tudni, ezek az ingatlanok telekkönyvileg is a vásárló tulajdonába jutnak és így az esetleges későbbi viszszaszerzés vagy visszajuttatás lehetőségét éppen ezért nehezen tudom elképzelni. A magam részéről veszélyesnek tartom azt, amiről szintén tudomása van a földmívelésügyi kormányzatnak, hogy a vásárló kisemberek nagyon sok eset/ben, amikor nem tudják, hogy ezeknek a jogügyleteknek érvényessége miniszteri jóváhagyástól van függővé téve, — nagyon sok esetben vannak ezzel kapcsolatban visszaélések vagy mulasztások — a jogügylet érvényre emelkedése, azaz jóváhagyása előtt már előlegeket adnak, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a jóváhagyás megtagadása esetén a már kifizetett előlegeik visszaszerzése nehézségekbe ütközik és a kisemberek ezért kárt szenvednek. A földmívelésügyi kormányzat eddig is minden eszközt megragadott arra, hogy közegei útján és a sajtóban is, de egyébként is felhívja a vásárló kisemberek figyelmét arra, hogy a jogügylet érvényessége miniszteri jóváhagyástól van függővé téve ée ezért saját érdekükben ne adjanak előlegeket. Szívesen használom fel itt is az alkalmat arra, hogy erre a vásárlók figyelmét ismételten felhívjam. Megnyugtatom Paczolay képviselőtársamat és az egész Házat is, hogy a földmívelésügyi kormányzat teljesen tisztában van azokkal a feladatokkal, amelyek etekintetben reá hárulnak. Méltóztassék meggyőződve lenni arról, hogy a törvényes kereteken belül, amelyek bennünket is kötnek és kell hogy kössenek, minden eszközt megragadunk arra, hogy ez a kérdés mielőbb teljes megnyugvásra elintéződjék és a jóváhagyásoknál, illetve a jóváhagyások megtagadásánál mindig a közérdek, a nemzet érdeke van szemünk előtt. Nagyon kérem a t. Házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Tóth János: Hozni kell egy harmadik zsidótörvényt!) Elnök: Csendet kérek! (Keck Antal: Törvényes akadályok vannak!) Kérem Keck képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a földmívelésügyii államtitkár úrnak a miniszterelnök úr és a földmívelésügyi miniszter úr nevében adott válaszát tudomásul venni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik akik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállni. (Megtörténik. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon a jobboldal felé: Kisebbség!) Többség! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ki sebbség! — Keck Antal: Nem álltak fel egészen!) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak ezeket a komolytalan megjegyzéseket abbahagyni, mert kénytelen leszek erélyesebb eszközöket alkalmazni. Nagyon sajnálom, hogy a képviselő urak ilyen nyilvánvaló többséget nem képesek meglátni és nein tudom milyen célból, ilyen megjegyzéseket méltóztatnak tenni. A.Ház a választ tudomásul veszi. Következnék Keck Antal képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz, a képviselő úr azonban interpellációjának elmondására halasztást kért. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Horváth Ferenc képviselő úr interpellációja a közellátási tárcanélküli és földmívelésügyi miniszter urakhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Spák Iván jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. közellátási és földmívelésügyi miniszter urakhoz az ország cukorellátásának biztosítása és a cukorrépatermelés fokozása tárgyában. A jelenleg érvényben lévő jegyrendszeren alapuló cukorellátás távolról sem fedezi az ország normális fogyasztási szükségletét. Tekintettel az utolsó év termelési eredményeire, hajlandó-e a közellátási miniszter úr intézkedni az ország cukorellátásának megjavítása és a megállapított fejadagoknak — főként vidéki vonatkozásban — felemelése érdekében? Hajlandó-e a földmívelésügyi miniszter úr intézkedni, hogy a folyó gazdasági évben a eukorrépatermelés fokoztassék és ezáltal az ország cukorellátása teljes mértékben biztosíttasssékH« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó, Horváth Ferene: T. Ház! A cukorellátás és cukorrépatermelés ügyében számtalan beszéd hangzott el itt a Házban, ezért nem is akarom azokat az igazságokat és részleteket megismételni, amelyeket már sokszor hallottunk. Mégis egészen röviden szóváteszek egy kérdést, azért, mert a tavaszi vetőmunka megindítása előtt ma az utolsó órában még mindig nem látunk megnyugtató intézkedéseket abban az irányban, hogy a cukorrépatermelés végre valahára olyan mederbe került, hogy az ország ellátását teljesen biztosítani tudja. T. Ház! Elsősorban a cukorellátás kérdésével kívánok foglalkozni, hogy ezen keresztül vizsgáljam a termelés fokozásának szükségességét és azokat az intézkedéseket, amelyeket a termelés érdekében kívánatosnak tartunk. Ha az eddigi cukorellátási rendeletet veszem, amely a városi lakosság havi fejadagját egy kilóban, a vidéki lakosság havi fejadagját pedig 30 dekában állapítja meg és ha az országnak körülbelül 14 millió lakosát ebiből a szempontból két részre osztom: az egyik 7 millióra, — talán nagy számot is mondottam — amely havi 1 kiló fejadagban részesül és a másik 7 millióra, amely havi 30 deka cukorellátásban részesül, akkor arra az eredményre jutunk, hogy az ország cukorszükséglete emellett a számítás mellett körülbelül havi 1,100.000 métermázsát tesz ki. T. Ház! Ezzel a szükséglettel szemben azt látom, hogy az 1939/40. évi cukorgyártási kampányban a cukortermelés nyers cukorértékbeji 1,303.980 métermázsa volt. Azt hittük, hogy a folyó gazdasági évben az elmúlt évi erőteljes eukorrépatermelés következtében lehetővé válik a korlátozásoknak megszüntetése, illetve a helyzetnek olyan irányú javítása, hogy ez az alacsony fejadag, különösem vidéki vonatkozásban jelentős mértékben felemeltessék. A legutóbbi cukorrépatermelési statisztika kimutatása szerint a múlt évben 17-5 millió métermázsa répatermésre számítottunk. Normális gyártási viszonyok között ez a termés 2-5 millió métermázsa cukor gyártását tenné lehetővé. Mivel a cukorrépát szesztermelésre és egyéb célokra is felhasználják, természetesen ilyen magasfokú termelésre nem számíthatunk, ha azonban 1933-ban 11,600.000 métermázsa répából 1,300.000 métermázsa cukrot ter-