Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-180

Az országgyűlés képviselőházának 180. ülése 1941. évi február hó 14-én, pénteken, Tasnádi Nayy András és Szinyei Merse Jenő elnöklete alatt Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A pénzügyminiszter által a képviselőház február 6-iki ülésében előterjesztett gazdasági programm feletti vita. Hozzászóltak : Szabó Zoltán, Malasits Géza, Bencze György, Meskó Zoltán, Stitz János, Rapcsányi László,.gr. Festetics Domonkos, — Jurcsek Béla mint a külügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi együttes bizottságok előadója beterjesztette a képviselőház külügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentését a m. kir. külügyminiszternek >>az 1938. évi XXXV. törvénycikk alapján egyes külállamokkal kereskedelmi és forgalmi viszonyainkat szabályozó egyezmények tárgyában 1939. év folyamán tett rendeleti intézkedésekről« szóló 397. számú jelentése tárgyában. — vitéz Váczy György mint az igazságügyi és külügyi együttes bizottságok előadója beterjesztette a képviselőház igazságügyi és külügyi bizottságának együttes jelentését »az irodalmi és művészeti művek kölcsönös védelme tárgyában Berlinben 1940. évi november hó 6. napján kelt magyar-német egyezmény becikkelyezéséről« szóló 453. számú törvényjavaslat tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Laky Dezső, Varga József. (As ülés kezdődik délelőtt 10 óra 11 perckor.) (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Porubszky Géza, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Nagy Ferenc, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Spák Iván jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak a felsőház elnökének átiratát, amelyben tudatja, hogy a felsőház Magyarországnak a háromhatalmi egyezményhez való_ csatlakozásáról és a Belgrádban kelt magyar-jugoszláv barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat a képviselőház szövegezésében elfogadta. A Ház a bejelentést tudomásul veszi és az ilymódon létrejött törvényeket további alkotmányos eljárás céljából a miniszterelnök úrhoz foeom megküldeni. ,. Napirend szerint következik a gazdasági programm tárgyalásának folytatása. Szólásra következik? Nagy Ferenc jegyző: Szabó Zoltán. Elnök: Szabó Zoltán képviselő urat illeti a szó. Szabó Zoltán: T. Ház! A tervgazdálkodás fogalmának meggyökerezését 1921-től. az úgynevezett szovjet Pjatiletka elindulásától lehet számítani. Kezdetét, elemeit azonban már a liberál-kapitalista gazdasági rendszerben is megtaláljuk. Hiszen tervgazdálkodási elemeknek tekinthetők az úgynevezett védő vagy nevelő vámok is. amelyek a piacok megszerzéséért vagy uralásáért folytatott akciók és ide KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IX. sorozhatok az úgynevezett dömpingakciók is. Ide tartoznak azok a közismert társulási módszerek, amelyeknek célja az egymásközti verseny megszüntetése, a termeivények, a piacok és a haszon kizárólagos monopólisztikus uralása. Kartelek, konszernek és szindikátusok neve alatt hagytak ezét a társulások örökké emlékezetes rossz hírnevet maguk után. Ezekben tulajdonképpen a liberálkapitalizmus szétszórt guerillái szervezkedtek, verődtek össze egy csapattá, egy bandává és nyugodtan mondhatjuk, hogy űztek egy olyan, a legtöbb haszonra törő rablógazdálkodást, amely egyre nagyobb kárt okozott annak a közösségnek, amelyet pedig szolgálniuk kellett volna. Ellenük szinte csak gyenge nyúlgátaknak bizonyultak a fogyasztóknak a szövetkezetekbe való tömörülései. ! A liberálkapitalizmus azonban a tervgazdálkodás elemeinek ifelvételével egy olyan belső ellentmondást is zárt magába, amelyben nemcsak hogy nem találta meg a saját betegségeinek gyógyszerét, de amelyben egyenesen halálos mérget vett be a maga számára. Elmondhatjuk, hogy épp ezeknek a tervgazdálkodási elemeknek felvételével a liberálkapitalizmus maga alatt fürészelte a fát és reméljük, hogy az elfürészelés után a megmaradt csonk mihamarabb a liberálkapitalizmus fejfája lesz. Mint említettem és köztudomású, az első nagy tervgazdálkodási intézkedés a szovjet ötéves terv volt, amely annál merészebb és nagyobb vállalkozásnak nevezhető, mert gazdasági tekintetben egy gazdaságilag teljesen felbomlott helyzetet, lezüllött ipart, üres államikinestárt talált, szellemileg pedig egy olyan népet, amelyben csak 3-4% volt az 56