Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-178
Az országgyűlés képviselőházának 178. Tudják-e a miniszter urak azt.- hogy a ' falu legszegényebb részeinek zsírellátása olyan szomorú, hogy van olyan község, ahol zsírt már hetek óta nem lehet kapni? Hajlandók-e a miniszter urak sürgősen intézkedni arról, hogy a község ellátása zsírban és fában haladéktalanul megtörténjék és ezen kérdést úgy megszervezni, hogy minden közsében a Hangya vagy valamelyik kereskedő sürgősen kapjon fát és zsírt s azt kis tételekben a szegény lakosság megkaphassa? Hajlandók-e a miniszter urak arra, hogy a község zsírellátása tárgyában utasítást kapjon minden jegyző, hogy a faluban található hízott sertéseket, annyit, amennyire a községnek szüksége van, a község jegyzője vagy annak megbízottja lefoglalhassa, illetőleg előjegyezhesse, hogy az ilymódon a község szegény lakosságának rendelkezésére álljon?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nines jelen, interpellációját töröljük. Következnék Konkay Ferenc képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Stitz János képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz (Palló Imre: Jönnek a halasztások!) és Mosonyi Kálmán képviselő úr kétrendbeli interpellációja a miniszterelnök úrhoz. A most nevezett képviselő urak interpellációjuk elmondására halasztást kértek. Méltóztatnak a kért halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Nagy László képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Hajlandó-e a miniszterelnök úr a cenzúra túlkapásai megszüntetésére, amíg az teljesen megszüntethető lesz, erélyes intézkedéseket tenni? Hajlandó-e a miniszterelnök úr a cenzúra kezelésében az egyoldalú pártpolitikai szempontok érvényesítését mindenképpen megakadályozni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Nagy László: T. Ház! A cenzúrának többféle fajtája van. Az egyikről, amelyről legtöbbet beszélünk, az a cenzúra, amely jelenleg a parlament épületében székel s végzi a napilapok cenzúrázását. Van azután olyan cenzúra is, amely a cenzúránkívüli közlést eltiltja és ez sajtófőnöki utasításokkal megy. Azután van egy rendőri cenzúra, továbbá olyan, amely közöl ugyan dolgokat, de nem hív szellemben. Én a rendőri cenzúra egyik igen érdekes esetét szeretném itt ismertetni. Ez az eset Győrben történt. Győrben az »Egyedül vagyunk« című folyóirat, amelyet a Ház tagjai igen jól ismernek, kiválónak és kitűnőnek tartanak, rendezett egy matinét; tehát nem politikai összejövetelt, hanem matinét; Német, Andor képviselőtársunk, Győr szülötte, aki ott élte le egész életét, akinek édesapja győri főispán volt, megkérte az engedélyt a matinéra január 28-án. Végre február 6-án, miután — helyesen — bekérték az összes előadások szövegét, megkapta az engedélyt a 9-i matinéra. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly többször közbeszól.) Elnök: Maróthy Károly képviselő urat kérem, méltóztassék nyugodtan viselkedni és ne tessék a padot csapkodni. llése f9Úl február 12-én, szerdán. 299 Nagy László: A Győrben megjelenő egyetlen napilapban, a Győri Nemzeti Hírlapban le akarta adni a közleményt, hogy 9-én, vasárnap, matinéja lesz az Egyedül Vagyunk-nak. A Győri Nemzeti Hírlapnak Németh Andor képviselőtársam volt a főszerkesztője és nemrégiben hozott éppen, az újság szanálása érdekében, tekintélyes anyagi áldozatot. Minthogy a folyóirat a kormánytól havi 500 pengő szubvenciót kap és ez, köztudomású dolog, a főispán is rendelkezik a lappal. Egyébként nagyon érdekes, hogy a főispán azelőtt Győrben mindig csak egy-két napot töltött, most azonban odaköltözött és ott volt két hétig ez alatt az idő alatti Ilyenformáin a főispánhoz, fordult, hogy engedje meg a kommüniké közlését. A Győri Nemzeti Hírlap azonban a kommünikét csak vasárnap reggel közölte, amely napon 11-kor volt a matiné. Ez is a cenzúrának egy faja; nem engedték időben leközölni, mert ezt a matinét el akarták sikkasztani a nyilvánosság elől. A plakát-ügyről is beszélhetnék, de erről nem beszélek. A matinén mégis nagy közönség jelent meg, annak ellenére, hogy például a köztisztviselők, akik megvásárolták a jegyüket, szombaton visszaadták a jegyüket, mondván: rendelkezzetek a jegyekkel, nekünk nem szabad elmennünk. Mi tudjuk és valószínűleg képviselőtársaim is tudhatják, kik tiltották le a köztisztviselőket. Arról sem beszélek, hogy milyen jogon és mennyire emberi szabadságot sértő módon tiltják meg az elmenetelt egy matinéra. Ott van tehát a közönség a matinén. Szétmegy a függöny, — a matiné egy színházban folyt le — és ott ül a színpadon egyedül egy űr, egy tisztelt rendőrfőtanácsos úr. A közönség nem tudta, hogy mit jelent ez. A rendőrfőtanácsos úr a cenzúrát végezte ott s amikor Kulcsár Irma művésznő Sinikai- és Erdélyiverseket szavalt, a rendőrfőtanácsos úr — itt vannak a fényképek, leteszem a Ház asztalára, méltóztassanak megnézni — hallgatta a verseket. Ezután Imrédy Béla tartja meg előadását. A tisztelt tendőrfőtanáicsos úr ott ül, olvassa a szöveget és ellenőrzi, hogy Imrédy Béla azt a szöveget mondja-e, amelyet benyújtottak. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan! Borzasztó! — Keck Antal a padot verve többször közbeszól.) Elnök: Keck képviselő urat kérem, méltóztassék a Házhoz méltó módon viselkedni és ne tessék a padot csapkodni! Nagy László: Felháborító, hogy Magyarország volt miniszterelnökét, akinek kormányában Teleki Pál gróf és Keresztes-Fischer Ferenc is ott ültek, ilyen tűszúrásokkal piszkálják! Nem beszélek az illetők ízléséről sem, de az ellen óvást emelek itt, a Ház nyilvánossága előtt, hogy egy rendőr főtanácsost a matiné tartamára kiparancsoljanak a színpadra, hozzá nem méltó feladatnak, hozzá nem méltó módon való elvégzésére. (Ügy van! Ügy van! — Taps a szélsőbaloldalon. — Borbély György: óriási! •:- Maróthy Károly: Mi van a cukorgyárral? — Horváth Géza: Nem lehet kézlegyintéssel elintézni! — Zaj) Elnök: Kérem a képviselő urakat, minden oldalon, méltóztassanak az integetéseket és a közbeszólásokat abbahagyni ! Nagy László: Mindenki ismeri Bárczay Ferenc nyilatkozatát, amelyben Imrédy Bélát megtámadta és azt mondotta, hogy a 7 pengős búzaárnak ő az okozója. Mindenki tudja rajta kívül, bo^y ez teljesen és tökéletesen alaptalan. Ezt a Pesti Újság a támadió nyilatkozat megjelenése után közölni akarta,, a cen-