Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-178
296 Az országgyűlés képviselőházának 178. ülése 1041 fedruár 12-én, szerdán. vagy pedig ehelyett méltóztassék magukat a kőnyomatosokat, a hírlaptudósító újságokat megcenzuráztatni. Ez teljesen elegendő volna. A miniszterelnök úr november 20-án három országgyűlési képviselő interpellációjára már adott választ és ebben a válaszában a következőket mondotta (olvassa): »Minden intézkedést megtettem a hibák kiküszöbölésére és a bajok orvoslására.« T. Ház! Nézzük, hogy a miniszterelnök úrnak ez a kijelentése, hogy minidén intézkedést megtett a hibák kiküszöbölésére, vájjon hogyan áll a valóságban 1 ? Itt van a kezemben »A Mép-vezérek jó tanítványok« című cikk. Éhben a cikkben nincs másról szó, mint hogy eg^ szélsőjobboldali közgazdasági lap, az »Uj Gazdaság« megírta, hogy a sörgyáraknak hallatlanul nagy a jövedelmük és ahogyan a szeszkar telt államosították, azonképpen ajánlja, hogy a sörgyárakat is államosítsák. Ezt az egyik kormánypárti újság-, amelyet a Kölcsey István, Mezey Lajos, Miskolezy István és Jurcsek^ Béla nevű konzorcium szerkeszt, jónak találta és átvette. Ez is helyes. Erre mi észrevettük ezt az »Uj Barázdában« is megjelent cikket és átvettük, megírván, hogy ez nagyon okos dolog, de ez a négy képviselő miért vár és miért biztatja a pénzügyminisztert, hogy nyújtson be erről törvényjavaslatot, amikor ők maguk is négyen benyújthatnák ezt a javaslatot? Ezt kérdezzük szerényen. Erre jön a cenzúra a stampiliával és azt mondja, hog> nem engedélyezi és az egészet teljesen törli, tekintet nélkül arra, hogy előzőleg az »Uj Barázda« című lapban megjelent. T. Ház! Emlékezetes még mindnyájunk előtt az a szerencsétlen határozat, amelyet az igen t. Képviselőház hozott a Kovarcz-féle ügyben. Akkor a kénviselőház letartóztatás! záradékkal adta ki Kovarczot. Kovarcz Emil képviselőtársunk 72 napon át teljesen igazságtalanul, helytelenül, bírói ítélettel megállapítottan alaptalanul ült. Amikor kiszabadult, meg akartuk írni, hogy »Ig-v adta ki a képviselőház Kovarcz Emilt.« Semmi mást nem akartunk, csak a Ház naplóját akartuk ez alkalomra prezentálni az újságban. A cenzúra nem engedélyezte a Ház naplójának egyszerű, puszta közlését sem. T. Ház! Akartunk egy másik cikket is írni, ennek a cikknek a pendant ját. Az lett volna a címe, hogy »így szabadult ki Kovarcz«. Ebben a cikkben azt akartuk megírni, hogy amikor Kovarcz Emil elszakadt a családjától, a kislánya nem^ beszélt vele az alatt az idő alatt, íimígr fogházban volt, mert természetesen az édesapja nem engedte be magához a fogházba. Kovarcz karácsony előtt került fogházba és karácsony után irt hozzá kislánya egy levelet, amelyben azt írja, hogy édesapám, hullik már a karácsonyfánk, minél előbb siess hozzánk. Tudniillik a család elhatározta, hogy amíg Kovarcz Emil ki nem szabaídbl, addig a karácsonyfán nem gyújtják meg a gyertyákat. Január 24-én szabadult ki Kovarcz Emil, akkor gyújtották meg a gyertyákat. Erre vonatkozott ez a »Siess édesapám kijönni mielőbb, mert. hullik már a karácsonyfánk«. Nem tudom milyen külpolitikai érdekeket vagy a honvédelemnek milyen érdekeit sérti, ha egy képviselőtársunkról, aki 72 napon át ártatlanul ült, megírják, hogy a kislánya várta és mit írt neki. Egy másik dolog. A Jud Süssnek előadását (Zaj a szélsőbaloldalon.) megnézte egypár nyilas képviselő és erről a Pesti Újság be akart számolni. A cenzúrának az voit a véleménye, hogy ez sérti a közérdeket és ezt a cikket egyszerűen egész terjedelmében törölte. Vagy vegyünk ismét egy másik ' dolgot. A tapolcai takarékpénztár zsidó igazgatói nem hajtották végre a zsidótörvény rendelkezéseit és ezért az intézet élére kormánymegbízottat állítottak, akiknek megbízatása 1942 végéig tart. Ezt mi megírjuk és hozzátesszük, hogy nem lesz egy kicsit túlsók ez a két esztendő ezeknek a kormáfnymegbízottaknak? A cenzúra szintén soknak tartja ezt a két esztendőt és azt is, hogy erről írjunk és teljes egészében törli a cikket. Itt van egy másik cikk. »Közéig ezer zsidó kap tanúsítványt a Közigazgatási Bíróság döntése alapján.« Ez egyszerű beszámoló volt arról, hogy a Közigazgatási Bíróság döntése alapján 982 zsidót fel fognak venni a választói névjegyzékbe. Ezt a címet a cenzúra törölte és egy sokkal komolyabb címet engedélyezett: »Készül Budapest 1941. évi képviselőválasztói névjegyzéke«, holott a cikk nem arról szólt, hogy készül, hanem arról, hogy a Közigazga; tási Bíróság tényleg visszaadta ennyi és ennyi zsidónak a jogát. Itt van egy másik dolog: »Még egy felszabad ulást vár Erdély« — tudniillik a zsidóuralom alól való felszabadulást várja. Kóródy Tibor képviselőtársunk egy hosszú cikket írt, amelyben nem azt írta, hogy nincs elég nyersanyag, mert ha ezt írta volna, akkor ki kellett volna cenzúrázni, mert igenis van nyersanyag, hanem azt írta, hogy ami nyersanyag és ami áru van, az nem a keresztény iparosoknál és kereskedőknél, hanem a zsidóknál található. T. Ház, zsidóvédelem van (Zaj a szélsőbáloldalon.) és a cenzúra — úgy látszik — azért él, hogy ezt ne lehessen megírni. Méltóztassanak megnézni: a cikket majdnem teljes terjedelmében törölték és olyan értelmetlenné tették, hogy egy szót sem lehetett közölni az egészből. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ez a cikk azt követelte, hogy Erdélyben is kezdjék meg már a második zsidótörvény végrehajtását, _ vagyis törvényes eljárásra bujtogatja a minisztériumot. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Ezt sem lehetett közölni. (Keck Antal: A cenzúra megoldja a zsidókérdést! Eltünteti a zsidókat a címekből!) De itt van egy másik érdekes eset. A Magyarország című lap a papa kedvence, A cenzúra azon igyekszik, hogy minden egyes hírt, amely a világból jön, kizárólag a Magyarország című lap számára biztosítsa. Ha netalán az a hír valamely távirati irodától már délelőtt tíz órakor megérkezik Budapestre, akkor úgy gondolkoznak, hogy délelőtt tíz óra után jelennek még meg más lapok is, tehát ez a hír nem adható ki. (Zaj a szelsőbaloldalon.) (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) A bécsi döntés idején, amely minden magyar embert lázba hozott és amelyet mindenki várt, az történt, hogy a cenzúra nem engedte ki az anyagot, holott idejében tudomást szereztünk a döntés részleteiről. Így a Magyarország című kormánylap adta ki ezt a hírt először. (Keek Antal: Ez tisztességtelen verseny!) Egy másik cikk: »Hitler és Mussolini ma találkozott«. Mi meg akartuk ezt írni 11—12 órakor, mert mi is tudtuk, hogy .találkoztak. Nem, a többi lap nem közölhette, csak a Magyarország című kormány által szubvencionált lapnak engedték a közlést. (Zaj. — Lili János: Ott ülnek a részvényesek!)
