Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-166

Az, o,r sző y gyűlés képviselőházának 166. ülése 19W. december 1 Őrén, kedden hiányosságait észlelhetjük a gyakorlati élet által felvetett esetekből és ezzel a szakasszal ezeket akarjuk korrigálni. Huszovszky Lajos igen t. képviselőtársam felvetette azt a kérdést, nem volna-e helyes Marosvásárhelyen visszaállítani az egységes bírói és ügyvédi vizsgálóbizottságot. Meg­nyugtatom t. képviselőtársamat, hogy e kér­déssel foglalkozunk. Döntés természetesen még nincs, de elárulhatom, hogy ez a gondo­lat rokonszenves előttem. (Helyeslés jobb felől.) Ami a telekkönyvvezotőik státusrendezését illeti, ebben m tekintetben — amint méltóztat­nak tudni — történt már egy lényeges lépés előre, amennyiben az éppen nemrég megsza­vazott költségvetési törvény módot nyújt arra. hogy a telekkönyvvezetők a VII, fizetési osz­tályba is bejuthassanak. Ami Huszovszky Lajos t. képviselőtársam­nak a fogházfelügyelőkre- vonatkozó azt a megjegyzését illeti, hogy talán jó volna azt a bizonyos meghosszabbított terminust rájuk is kiterjeszteni, e tekintetben az a válaszom. hogy a gyakorlati élet ezt nem teszi szüksé­gessé. 1938 óta nem merült fel eset, hogy érett­ségit nem tett fogházfelügyelőt neveztünk volna ki. Gyakorlati okokból tehát nincs szük­ség arra, hogy ezt a telekkönyvvezetőkre vo­natkozó javaslatot a fogházfelügyelőkre is ki­terjesszük. / Révész László igen t. képviselőtársain a ka­tonai szolgálatból több idő beszámítását kí­vánná a joggyakorlat idejébe. Azt hiszem, ez a kívánság éppen akkor nem időszerű, ami­kor a javaslatban a joggyakorlati időt négy évről három évre szállítjuk le. A négy évről három évre való leszállítás teljesen megokolt, a felszólaló képviselő urak legnagyobb része elfogadta s a javaslat kinyomatott indokolása is megfelelő okokat hoz fel mellette. Amikor tehát négy évről három évre szállítjuk le a jog­gyakorlati időt, a katonai szolgalat fokozottabb beszámítása iránt nem tudnék javaslatot tenni A 4. §-nál Révész László igen t. képviselő­társam azt kifogásolta, hogy a javaslat sze­rint az igazságügyminiszter állapítja meg, mi­kor következik be annak ideje, amikor ismét csak érettségivel bíró telekkönyvvezetőket le­het kinevezni. Abból, hogy törvény rendeli el. hegy érettségi kell a telekkönyvvezetői kineve­zéshez és ugyancsak törvényszakasz rendelte el, hogy két évig azonban még érittségi nélkül is ki lehet nevezni telekkönyvvezetőket, logi­kailag helyesen méltóztatott leszűrni, hogy csak külön töryénnyel lehetne ismét megvál­toztatni azt az időpontot, ameddig érettségi nélkül is ki lehet nevezni telekkönyvvezetőket, így beállítva a dolgot, igaza van képviselőtár­samnak, lényegileg azonban nem így áll a kér­dés. Az erre voiiatkozó 1938:X. te. 7. §-a megál­lapítja azt a jogszabályt, hogy érettségi kell a telekkönyvi vizsgához és ahhoz, hogy valaki telekkönyvvezetővé kinevezhető legyen, ugyan­annak a törvénynek 25. §-a azonban. még két évi respiriumot ad azért, mert méltányossági okokból a 7. § azonnali végrehajtása nem lát­szott célszerűnek. Ma ez a jogi helyzet; a két év azonban letelt, kell tehát egy jogszabály, amellyel meghosszabbítjuk ezt az átmeneti időt, amely jogsza;bály felhatalmazást ad az igazságügy miniszternek arra, hogy mihelyt azt észleli, hogy többé nem forognak fenn azok a nagyon nagy méltányossági és gyakorlati okok. amelyek miatt érettségivel nem bíró telek­könyvvezetőket is ki lehet nevezni, azonnal megállapíthassa, hogy ezentúl már érettségi nélkül senkit sem lehet kinevezni. Meg kell jegyeznem, — s ha jól méltózta­tott elolvasni a törvényjavaslatot, méltóztatik konstatálni — hogy csak azokra vonatkozik ez a lelhatalmazás, akik már a jelen törvény ha­tálybalépte előtt megszerezték a telekkönyv­vezetői vizsgát. Azt hiszem, ebben a felhatal­mazásban nincsen semmi szokatlan és logiku­san következik magának a törvényjavaslatnak konstrukciójából. Révész képviselő úrnak a 6. §-ra vonatkozó megjegyzésére is ugyanazt válaszolhatom,, amit Matolcsy igen t. képviselőtársamnak mondot­tam* Festetics Domonkos igen t. képviselőtár­sam maga is a hitbizományi intézmény gyöke­res megreformálását kívánja. Ismétlem, hogy ezt a kérdést ennek a javaslatnak tárgyalásá­ból kikapcsolandónak tartom. Esterházy Mórié igen t. képviselőtársam a. részletes vitára tar­totta fenn észrevételei megtételét, tehát ér­demben nem is válaszolhatok neki. Homicskó igen t. képviselőtársam a^ négy­évi joggyakorlati idő fenntartását kívánja, mert szerinte szükséges ez a négy év. Erre vo­natkozólag azonban nyugodtan állíthatom, hogy az ezzel a kérdéssel foglalkozó minden szakembernek egyhangúlag az volt a véle­ménye, hogy felesleges a négyévi joggyakor­lat fenntartása, mert háromévi intentív jog­gyakorlat teljesen elegendő ahhoz, hogy va­laki elkészüljön a gyakorlati bírói és ügyvédi vizsgára, ha pedig nem intenzív ez a három­évi joggyakorlat, akkor eo ipso meghosszabbo­dik négy évre (ügy van! Úgy van!) . és még több esztendőre, de nem volna méltányos és nem volna helyes az arra alkalmas embereket elzárni az elől, hogy háromévi intenzív jog­gyakorlat után letehessék a vizsgát; e mellett jogpolitikai okok is szólnak e mellett, amelyek azonban nem teljesen azonosak azzal, amit Bu­dinszky igen t. képviselőtársam mondott, mert nem kizárólag egy célt szolgálnak, hanem ál­talában szolgálják azt a lehetőséget a vissza­csatolt területeken is, hogy az ottani igyekvő, törekvő ifjúság is a ma hatályos törvény sze­rint megkívánt időnél rövidebb idő alatt sze­rezhesse meg a bírói és ügyvédi vizsgát. (He­lyeslés.) x\mi Budinszky igen t, képviselőtársamnak az ügyvédség egyéb problémáira vonatkozó megjegyzéseit illeti, sok tekintetben teljesen egyetértek vele, méltóztassék azonban belátni, hogy ennek a javaslatnak keretében az ügy­védség problémája nem tárgyalható le, nem is tartozik bele, de az a rendelkezés is, amely ebben a javaslatban fel van véve, végered­ményben azt a célt fogja szolgálni, amely célra Budinszky képviselőtársam is utalt. Azt hiszem, ezt kétségtelenül el kell ismerni, ter­mészetesen pro futuro. Egyébként a kérdés rendezése egy másik javaslat keretébe fog tartozni és azt hiszem. annak a javaslatnak tárgyalása során teljes egyetértésben fogunk eljárhatni úgy ellenzéki képviselőtársaimmal, mint — természetesen — saiát pártornbeli képviselőtársaimmal. ÍAz elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) Tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a. ja­vaslatot általánosságban elfogadni; a részletes vita során egyébként amúgy is módomban lesz majd válaszolnom még az egyes részletkérdé­sekre, különösen olyanokra, amelyek itt elő sem adattak. Tisztelettel kérem a javaslat elfogadását.

Next

/
Thumbnails
Contents