Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-177

250 Az országgyűlés képviselőházénak 177* rult. Nem a Máv. akarta ezt így, a Máv. mefir.ielölte a vonatokat, hogy mikor mennyit fos: elindítani, (Egy hang a szélsőbáloldalon: Be akkor minek a csúcsminisztert) közbejött azonban olyan tényező, amelyet az ország; előtt nyíltan megmagyarázni sem lehet. A menetrend teljesen felborult. Nem akarom ezt éllel megjegyezni, de kijelentem, hogy aki ma azt is tudja, hogy »mikor és mennyit«, az vagy próféta, aki errevonatkozólas: isteni kijelentés birtokában van. (Matolcsy Mátyás: Hogy.lehet ilyet beszélni! Ilyet még nem láttam! Minden eseményt előre meg lehetett mondani. — vitéz Lipesey Márton: Vagy próféta, vagy kókler! — Matolcsy Mátyás: Hát ez borzasztó! — Nagy zaj.) vagy pedis: folytatni fosrom. t. képviselőtársaim, egy fél mondattal, amely még ennél is kevésbbé fos: tetszeni, — hamis ptróféta, lelkiismeret és felelősségtudat nélkül. (Taps a joboldalon és a középen. — Matolcsy Mátyás: De» kérem, Bulgáriában és Németországban is tudják, hogy mit csinálnak! Komoly tervek vannak, ezt csak nem tasradja a miniszter úr! — Elnök csenget. — Mosonyi Kálmán: Nem ötvenéves Programm! — Matolcsy Mátyás: Lelkiismeretlenséggel vádolni azt, aki komoly programmokat akar csinálni! E» nagyon furcsa dolog!) Elnök: Kérem Matolcsy Mátyás képviselő urat, hagyja abba a megbotránkozó kijelentéseket. (Derültség ) Tildy Zoltán: T. Ház! Azt hiszem, elég világosan megmondtam, hogy én is el tudom képzelni, hbgy arra a kérdésre: »mit?«, részletes és konkrét feleletet is lehet adni. de esodlatlkozom azon, hogy egyes képviselőtársaim meg vannak botránkozva, mégpedig mélyen, amikor azt mondom, hogy ma, a mai viszonyok között, ismeretlen tényezők előtt állva, lehetetlenség megmondani azt. hogy »mikor és mennyit«. (Matolcsy Mátyás: Mi az ismeretlen tényező? — Mosonyi Kálmán: Talán a tavaszi éhség lesz az ismeretlen tényező? — Pándi Antal: Tildy képviselő úr kint volt Amerikában! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Amerikában járt? Most már értem!) A miniszter úr megállapította, hogy a legelső feladat a munka mennyiségi és minőségi megszervezése. Remélem, beleértette a miniszter úr ebbe azt is, hogy a sokszor — legalább is a múltban — munkátlanul élő, dolgozni nem tudó emberek számára ennek a tervnek a keretén belül elsősorban a* munkalehetőségeket kell biztosítani. (Matolcsy Mátyás: Elmélet!), minden munkaalkalmat felismerni, megtalálni, rendszerbe foglalni és a munkaalkalmakat a munkátlan tömegekkel összehozni T. Képviselőház! Jurosek Béla t. képviselőtársam is megemlítette, hogy ebben az országban, legalább is ennek egyes vidékein nagyon fontos a munkásság egyes részeinél a bizonyos mértékig meglazult munkaerkölos helyreállítása, (Ügy van! Ügy van! jobb félőt és a középen.) Állítom, hogy a magyar mezőgazdasági tömegek túlnyomó nagy része derék, becsületes, munkára vágyó, dolgozni akaró és jól dolsrozó emberekből áll, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ebben igaza van!) mégis van egy réteg. (Matolcsy Mátyás: Megint filozofál!) amelyet jórészben az előző kormánypolitika szoktatott rá arra, hogy a könnyebb munkaalkalmat keresse a maga számára, amikor hosszú teleken keresztül rendszeresítette az úgynevezett inségmunkát vagy mondjuk, az inségmunka-bért, amiért nem kellett dolgozni. ami burkolt munkanélkülisegély volt (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: ülése 19 Al február mén, kedden, Ugyan, ugyan!) és a munkásság gyengébb egyedeit rászoktatta arra, hogy könnyebb munkát keressenek. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Remélem, akkor is mellette volt ennek a rendszernek! — Maróthy Károly: Ez szociális beszéd? — Csorba Sándor: Az igazságot meg kell mondani! — Tóth János: Nagy igazság van benne!) T. képviselőtársam, én magyar ember vagyok (Nagy zaj a szélsőhaloldalon. — Maróthy Károly: Ugyan kérem! — Rajniss Ferenc: Ki nem magyar?) és a magyar ember a maga fajtájával szemben is és akkor is megmondja az igazságot, ha az kellemetlen. (Maróthy Károly: Ki társul a zsidókkal?) Elnök: Maróthy képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. (Matolcsy Mátyás: Ezzel elintézni egy ügyet!) Tildy Zoltán: T. Képviselőház! A miniszter úr megállapította, hogy a legfontosabb termelési tényező a föld és ezt mi nagy elégtétellel hallottuk. Meg vagyunk győződve arról, hogy ba végigvonul Európa felett ez a vihar, akkor a magyar földi lesz az, amelyre jövendő gazdaságunk szilárd alapjait fel lehet építeni. (Rapcsányi László: De a kisgazdapártot elsöpri egészen!) T. Ház! Én a legnagyobb elégtétellel, egyéni vonatkozások miatt, a miniszter úr beszédének azt a részét hallottam, amelyben a termőterület megnöveléséről beszélve, végre a szikes földek megjavításának problémáját állami feladatként állította elénk. (Mosonyi Kálmán: Ezt 20 éve prédikálják!) Téved a képviselő úr, mert ez 150 éves probléma, (vitéz Lipesey Márton: Szaikértővéleményt adjon már egyszer! — Matolcsy Mátyás: Mennyivel vagyunk közelebb hozzá? Hány millióba kerül? — Tóth János: Meg kell kezdeni! — Elnök csenget) Sajnos, éppen azokban az időkben, amikor ezt a kérdést nagyon nagy lépéssel lehetett volna előrevinni, amikor óriási magyar munkástömegek álltak őszidőben és tél idején munka nélkül, amikor egy pengős volt a napszám, s amikor itt a Házban sürgettük ennek a problémának államii feladattá tételét, akkor a földmívélésügyi kormányzat, boldogult Darányi Kálmán akkori földmívélésügyi miniszter úr idejében, azon a véleményen volt, hogy ez a javítás túl^ drága, nem emeli kellőképpen a föld értékét és a minisztérium köziben megfeledkezett azokról a kiadványokról, amelyeket saját maga adott ki s amelyekkel bizonyította, hog-y a megjavított szikes föld termése holdankint 4—10 métermázsáig emelkedik, s így nem a földérték-emelkedést kellette volna figyelembe venni, hanem a föld hozamának emelkedését, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) ami világosan mutatta, hogy a szikes földek megiavítása nemzetgazdaságilag is igenis kifizetődő dolog. T. Képviselőház! Legyen szabad a miniszter úr figyelmébe ajánlanom azt, hogy ha ennek a problémának megoldását ebben az esztendőiben kívánja elkezdeni, akkor már tavaszidőn és nyáridőn meg kell vizsgáltatna a rendelkezésre álló szervekkel ezeket a szikes'területeket, (Matolcsy Mátyás: Talajvizsgálat öt évig!) meg kell állapítani tálajszeJlvények készítésével, hogy mely földök azok, amelyeket saját anyagukkal meg lehet javítani, s már tavasz- és nyáridőn össze kell írni azokat a gazdákat, akik hajlandók megfelelő hitel rendelkezésre bocsátásával ezeket a földeket saját üzemükben megjavítani és össze kell írni