Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-177

Az országgyűlés képviselőházának 177. (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. A javaslattal részleteiben az igazságügyi és külügyi bizottság fog foglalkozni. Napirend szerint következik a pénzügyminiszter úr által ia Ház február 6-iki ülésében előterjesztett gazdasági Programm feletti vita. Szólásra következik? Nagy Ferenc jegyző: Juresek Béla! Elnök: Jurcsek Béla képviselő urat illeti a szó. Jurcsek Béla: T. Ház! A gazdasági csúcsminiszter úr beszéde, amelyben a gazdasági életnek oly sok, mondhatni minden szektorát magában foglaló programmot kellett volna előadni a tárgy széleskörűségére való tekintettel természetesen nem lelhetett egy minden részletre kiterjeszkedő, konkrétumokkal szolgáló előadás; az ügy természetéből eredően egyáltalában nem voltam tehát meglepve a felett bogy tulajdoniképpen csak nagy vonalakban tájékoztatott bennünket a miniszter úr azokról az elgondolásokról, amelyeket meg akar valósítani. így a megvalósítás módja minden esetben a dolgok természetes folyamatának megfelelően fog időről-időre megvitatás tárgyává tétetni. T. Ház] Bár a pénzügyminiszter úrnak hosszú idő állt rendelkezésére, tulajdonképpen mégis csak elvi (kijelentéseket tehetett, egészen természetes tehát, hogy amikor hozzászólni kívánok e programimlhoz, akkor a sajnálatosan rövid idő miatt én sem tudok detail-kérdésekbe, a^ ügyek részletezésébe belemenni, hanem szinten csak elvi síkon kell és lehetséges hozzászólnom e programmaoz. Teljesen tisztában vagyok és mindnyájan tisztában vagyunk azzal a helyzettel, amelynek következtében a csúcsminiszterség felállíttatott. Mindenesetre elsősorban le kell szegeznem azt, hogy e munkakört elsősorban annak a szövetségnek szelleme kell, bogy áthassa, amely szövetségben állunk a tengelyhatalmakkal. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) Mi mint nem hadviselő fél állunk a baráti nagyhatalmak mellett, ők háborúval, karddal igyekeznek Európa sorsát kialakítani, nekünk pedig ugyanakkor a munka jutott osztályrészül, az a munka, hogy minél többet termeljünk és minden lehető produktumot elővarázsoljunk a magyar földből és a magyar gazdasági életből, hogy országunkat erősítsük, azonkívül pedig esetleges feleslegeinkkel rendelkezésére állhassunk, ha kell, a baráti hatalmaknak. (Helyeslés jobb felől.) így tehát tulajdonképpen egész termelési rendünk racionalizálásáról, áruink értékesítésének, szállításának és forgalomba hozatalának 'megváltoztatásáról van szó, ugyanakkor pedig ezek elérése céljából az ügyvitel megváltoztatásáról és a végrehajtó szervek kiépítéséről kell a esűcsminiszter úrnak gondoskodnia. Amikor ezeket a feladatokat látjuk, lehetetlen, hogy bárki előtt is ne legyen nyilvánvaló, hogy itt egy új, szociális és nemzeti országépítés megkezdéséről van szó és hogy az ezzel kapcsolatos feladatokat bele kell illeszteni a csúcsminiszter úr programmjába. Sajnálatos, hogy e kérdések egyéb nagy feladatokkal egyidejűleg, kell, htogy megvalósítás tárgyai legyenek és háború idején, elemi csapásokkal tele időben kell gazdaságilag újjászervezkednünk. Amikor azonban eddigi állapotainktól eltérőleg az ellátás terén még bent Magyarországon is nehézségek mutatkoznak, illése Î941 február ll-én

r kedden. 243 nem lehet mindent, minden bajt az elemi csapásokra hárítani (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon), mert ha ezen a síkon maradnánk, akkor feleslegesnek látszanék a csúcsminisztérium megszervezése. (Igaz! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Hogy a kormány is így vélekedik a dologról, mutatja, hogy a. csúcsminisztériumot felállította. (Pintér Béla: Nem elég! — Egy hang a jobboldalon: Mit csináljunk?!) Kell tehát a belföldi szükségletek megállapítása, a szükségletek kielégítésének lehetősége úgy a belföldön, mint a külföldön; a külföldi nyersanyagszükségleteink megállapítása és ezek beszerzési módjai. A behozatali és kiviteli kívánalmak megállapítása mellett kell egy tervszerű tartalékgazdálkodás megvalósítása is, amely mellett az áru a termelőtől a fogyasztóig a legkisebb költséggel jut el úgy, hogy a termelő megtalálja a munkaköltségeinek fedezésén kívül az őt megillető tisztességes polgári hasznot, a fogyasztó pedig hozzá tudjon jutni és meg tudja vásárolni azokat az anyagokat, amelyek részére szükségesek. (Helyeslés jobbfelől. — Kajniss Ferenc: így jutottunk el például a zsírgazdálkodáshoz ! ) T. Ház! Nagy örömmel hallottam a csúcsminiszter úr programmbeszédéből, hogy Ú3 értékeket csak az őstermelő foglalkozásokkal lehet produkálni, mert az összes többi foglalkozások csak az őstermelési ág által előállított javakat munkálják, finomítják és teszik értékesebbé. Mi gazdák különösen örülünk annak, hogy a csúcsminiszter úrtól, aki egyben pénzügyminiszter is, mondhatni földmivelésügyi programmot hallottunk, mert jól esik tudnunk, hogy a pénzügyminiszter úr, aki csúcsminiszter is, a Íöldmívelésügyi kérdéseket annyira szívéin viseli és azokkal menynyire tisztában van. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) T. Ház! A mezőgazdasági növény- és állattenyésztés biztosításánál elsőrendű feladat az összes mezőgazdasági cikkeknek és a termelési együtthatóknak egységes ármegállapítása. Nem lehet kihagyni itt egyes terményeket^ mert különben olyan eredményekre jutnánk, mint amilyen tapasztalatokat 1918-ban szereztünk, amikor az elsőrendű élelmiszerszükségleti cikkek ára maximálva volt, ugyanakkor egy csomó produktum szabadon futott, szabad árban (Egy hang a szélsőbaloldalon: Most is így van!). Ennek lett következménye az, hogy a végén mindenki csaknem felesleges árukat termelt és az elsőrendű szükségleti cikkekben óriási hiány volt. (Rajniss Ferenc: Nem 1918-ban volt ez, hanem tavaly!) Ha minden árucikknek és minden terménynek az árát egységesen és egyidejűleg, a termelési költségeknek megfelelően és a tisztességes polgári haszon számításbavételével fogják megállapítani, akkor fog kialakulni az a tájilag is szükséges termelési mód, hogy mindenütt a legolcsóbban, a föld arravalósága, a klíma megfelelősége szerint termeljünk, mert csak akkor tudunk az azonos területeken a legolcsóbban termelni bizonyos szükségleti cikkeket. Mélyen t. Ház! Rá kell mutatnom az ármegállapításra és a legutóbb sokszor hangoztatott agrárolló kérdésére. Általában igyekeznek a. köztudatba belevinni, hogy az agrárolló becsukódott. Ha az egyes agrárproduktumok árát tekintjük, akkor az agrárolló talán tényleg jobb, mint azelőtt. Ha azonban holdszám szerint és a termelési költségek felszámításával tekintjük az agrárolló két szárát, ha szem39*