Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-176

224 Az országgyűlés képviselőházának 176* hozó testületet illeti meg, arról tehát a kép­viselő le sem mondhat és kimondja azt is, hogy az a kettős sérthetetlenség, amelyre az előbb hivatkoztam, a törvenyhozóitestület tel­jes szabadságának és függetlenségének elen­gedhetetlen feltétele. T. Ház! Hogyan beszélhetünk politikai sza­badságról és függetlenségről, amikor ma az it­teni mentelmi bizottsági jelentésekből egyrészt azt látjuk, hogy a belügyminiszteri vizsgálat megállapítja^ egy képviselő mentelmi jogának a megsértését és akkor a mentelmi bizottság hoz egy olyan határozatot, amelyben azt meri javasolni a t. Háznak, állapítsa meg, hogy eb­ben az esetben a mentelmi jog meg nem sérte­tett és ezért további intézkedésre szükség nines? (Rajniss Ferenc: Bezzeg Biró Pált meg­védte a mentelmi jog annakidején! — Maróthy Károly: Most is Londonban van! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Majd haza jön! — Maróthy Károly: Három és félmilliót síbolt ki!) A men­telmi bizottságnak ez a javaslata roppant ve­szélyes precedens. Koppant veszélyes gyakor­lat lenne, ha megállapítják, hogy egy képvise­lőnek a mentelmi joga megsértetett és akkor a képviselőház a saját mentelmi jogát annyira semmibe sem veszi, annyira felrúgja az egész mentelmi jogot, hogy — ellenére a belügymi­niszteri vizsgálatnak, amely megállapította a mentelmi jog megsértését — mégis megálla­pítja, hogy nem sértetett meg az illető képvi­selő mentelmi joga, csupán azért, mert ellen­zéki képviselő volt. (Zaj a szélsőbáloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Mosonyi Kálmán: T. Képviselőház! A mi­niszterelnök úr, a miniszterek és a t. túloldal képviselői számtalanszor hivatkoztak arra, hogy alkotmányos ország vagyunk. Az alkot­mányra nagyon féltő gonddal kell vigyázni. Először nekünk magunknak kell vigyáznunk, de a Ház összesége is vigyázzon az alkot­mányra és az alkotmányos jogokra. Ha pedig ezt az alkotmányt már feleslegesnek tartjuk és semmibe sem vesszük, akikor tessék felfüg­geszteni az alkotmányt, tessék kimondani azt. hogy a képviselőnek sem a Házban, sem a Há­zon kívül szólásszabadsága nincs % a képviselő­nek mentelmi joga nincs, és a képviselő ellen eljárás indítható még a Házban történt fel­szólalása miatt is, amit most akar a képviselő­ház mentelmi bizottsága a t. Házzal elfogad­tatni, s akkor mondjuk ki, hogy magyar alkot­mány nincs, a magyar alkotmány felfüggeszte^ tett, és akkor nem kell a képvieslői mentelmi jog sem. (Helyeslés és tavs a szélsőbaloldalon. — Matolcsy Mátyás: Fischer-diktatúra!) Elnök: Kíván még valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem! — Maróthy Károly: Utal­juk vissza a mentelmihez! — Rajniss Ferenc: Legalább fejtsék ki, hogv miért csinálják!) Rajniss képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Mosonyi Kálmán: Saját maguk alatt ássák a fát! — r Folytonos zaj a szélsőbáloldalon.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak az elnöki előterjesztéseket nyu­godtan és csendben meghallgatni! Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörté­nik. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez^ tör­vénytelen! — Kóródy Tibor: Vissza a bizott­sághoz!) Kérem Kóródy képviselő urat, méltóz­tassék csendben maradni, az előbb kértem és figyelmeztettem a képviselő urakat általános­ülése 19^1. évi február hó 7-én, pénteken. ságban, ez a képviselő úrnak is szólt. {Folytonos zaj a szélsőbaloldalon. — Petro Kálmán közbe­szol. — Horváth Géza: Majd meghánják még maguk ezt! (Petro Kálmán felé): Az nevet, aki utoljára nevel — Felkiáltások a szélsőbalolda­lon: Szégyeljék magukat! A saját jogukat ti­porják lábbal! — Mosonyi Kálmán: Veszélyes precedens ez!) Horváth Géza képviselő urat rendreutasítom. Kérem, ne méltóztassék itt fe­nyegetni. (Petro Kálmán közbeszól. — Maróthy Károly: Petro is fenyeget!?) Megállapítom a többséget. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ellenpróbát kérünk!) Kérem, nincs szükség ellenpróbára. Méltóztassanak megnyugodva lenni, hogy pártatlanul teljesí­tem kötelességemet és van arra kellő szemem, hogy megállapítsam a szavazás eredményét. (Maróthy Károly: De az elnök is tévedhet! — Folytonos zaj.) A Ház tehát elfogadja a men­telmi bizottság javaslatát, vagyis kimondja, hogy Gosztonyi Sándor országgyűlési képviselő mentelmi joga ebben az ügyben nem sértetett mes: es ezért további intézkedésre nincs szük­ség. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nincs már mentelmi jog. — Mosonyi Kálmán: Csak azért, mert ellenzéki!) Következik a mentelmi bizottság 426. számú jelentésének tárgyalása, vitéz Zerinváry Szi­lárd előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képvi­selőház! Budinszky László országgyűlési kép­viselő a képviselőház 1939. évi szeptember hó 21. napján tartott ülésében élőszóval bejelen­tette mentelmi jogának megsértését. E bejelen­tést a képviselőház elnöke a házszabályok 103. §-ának (2) bekezdése értelmében a további in tézkedések megtétele végett a mentelmi bizott­sághoz utasította. Budinszky László országgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértését a következők ben látja: Nevezett képviselő 1939. évi szeptember hó 17. napján a választókerületében lévő nógrád­megyei Penc községbe ment ki azon célból, hogy a választói panaszait átvegye. Megüzente választóinak, hogy semmiféle összejövetelről szó sem lehet, az emberek ne jöjjenek össze, hanem egyenként mondják el panaszaikat vagy írják fel egy cédulára. Budinszky László ott volt az Istentiszteleten, azután elment a tanítóhoz, majd egy földbirtokoshoz, akinél látogatást tett, azután egy parasztgazdához, aki szervezetének vezetője és nála megebédelt, majd délután meghívásra egy másik családhoz ment el, ahol uzsonnával fogadták. Uzsonna közben csendőr járőr jelent meg a helyszínen. A csendőr a legudvariasabban felszólította, hogy a tiltott gyűlést, illetve politikai megbe­szélést hagyja abba és oszoljanak szét. Erre udvariasan felkérte az eljáró hatósági végre­hajtó közeget, hogy mondja meg, milyen tör­vényes rendelkezés, illetve milyen utasítás alapján jár el. Erre a csend őr járőr vezetője elővett egy a nógrádi járás főszolgabírája ál­tal 5287/1939. szám alatt kiadott, »sürgős« jel­zéssel ellátott iratot, amely valamennyi jegy­zőnek és csendőrparancsnokságnak szól, amely­ben nagyjában a 8120/1939. M. E. sz. rendeletet magyarázza. Budinszky képviselő ebből a ren­delkezésből azt állapította meg, hogy ez tulaj­donképpen konkrété nem vonatkozhatik arra, hogy a kerület képviselője választóival magán­vagy más érintkezést egyenként vagy társa­ságban ne folytathasson. Azt mondotta a csend­őrjárőr parancsnokának, hogy ez nem vonat­kozik arra az esetre, ha a képviselő kijön a ke-

Next

/
Thumbnails
Contents