Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-176

Az országgyűlés képviselőházának 176. ülése ÍHÍ. évi február hó 7-én, pénteken. 223 ján jártak el, a m. tkir. csendőrség felügyelője nevezettek terhére fegyelmi, vagy bűnvádi úton üldözendő cselekményt fennforogni nem látott, ezért az eljáró csendőrök ellen az eljá­rást 1939 november 9-én kelt 991/kt—1939. szám alatt a miskolci csendőrosztály parancsnoksá­gának adott parancsával beszüntette, egyben elrendelte, hogy Fürjes tiszthelyettest a Szút. 74. pontjába ütköző ama szabályellenes eljárása miatt, hogy a kórház udvarán túlzott udvarias­ságból Gosztonyi országgyűlési képviselővel közölte, hogy milyen szolgálati okból (dr. Ki­rály és neje őrizetbe vétele) jelent meg a kór­házban, oktassa ki. A mentelmi bizottság a hivatalos vizsgálat eredményéből nem látott olyan körülményt fennforogni, amely szerint Gosztonyi Sándor országgyűlési képviselő mentelmi joga megsér­tetett volna. A bizottság egyébként is megálla­pította, hogy nevezett képviselő Mezőkövesd községben jelzett napon nem törvényhozói hi­vatásának gyakorlása végett jelent meg és a rend fenntartását célzói hatósági intézkedések sem azt célozták, hogy nevezett képviselőt tör­vényhozói szabadságában és függetlenségében akadályozzák, ezért javasollja a t. Képviselő­háznak, mondja ki, hogy Gosztonyi Sándor országgyűliési képviselő joga ebben az ügyben nem sértetett meg és etaért további intézke­désre szükség nincs. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Zsámboky Pál közbeszól.) Elnök: Zsámboky képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Három évet kapott!) Csendet kérek, képviselő urak. Kíván valaki a jelentés­hez hozzászólni 1 ? (Mosonyi Kálmán szólásra je­lenkezik.) A képviselő úr hozzá kíván szólni a jelentéshez! (Mosonyi Kálmán: Igen!) A szó Mosonyi Kálmán képviselő urat illeti meg. Mosonyi Kálmán: T. Képviselőház! Az elő­adó úr felolvasta a képviselőház mentelmi bi­zottságának a jelentését. Én elég közel ülök az előadó úrhoz, a felolvasásból azonban nagyon keveset értettem, méltóztassanak tehát megen­gedni, hogy most ezt a jelentést röviden, egy­pár szóval magam is ismertessem. Gosztonyi Sándor országgyűlési képviselő az 1939 szeptember 19-én tartott ülésen jelen­tette be mentelmi jogának a megsértését, ame­lyet abban látott, hogy a főszolgabíró a köz­ségből kiutasította és a íközség elhagyására szólította fel; ugyanezt tette Fürjes tiszthelyet­tes, aki közölte vele azt is, hogy amennyiben a községből el nem távozik, itt tartózkodása alatt, amely a közrendre aggályos és veszélyes lehet, Őt állandóan kísérni és figyelni fogja. (Maróthy Károly: Képviselővel szemben ilyet tenni!) A mentelmi bizottság javaslata a követke­zőket mondja ki (olvassa): »A mentelmi bizott­ság a hivatalos vizsgálat eredményéből nem lá­tott olyan körülményt fennforogni, amely sze­rint Gosztonyi Sándor országgyűlési képviselő mentelmi joga megsértetett volna.« Ez a jelen­tés, amelyet minden képviselőtársunk megka­pott, amely ki van nyomtatva, a hivatalos vizs­gálatról a következőket tartalmazza, — nem akarom megismételni az előadó úrnak nem hal­lott szavait, csak azokat a részeket fogom fel­olvasni, amelyek, szerény nézetem szerint, de meg vagyok róla győződve, a képviselőház min­den egyes tagjának nézete szerint is, teljes egé­szében kimerítik a mentelmi jog megsértését. Azt mondja a hivatalos jelentés, hogy amikor Gosztonyi a községben megjelent és a főszolga­bírónál bemutatkozott, majd később biztonság: okából igazolta is magát, a főszolgabíró eré­KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IX. lyes hangon felkérte, hogy hagyja el a közsé­get. (Gruber Lajos: A sikkasztó főbíró!) A fő­bíró Fürjes tiszthelyettesnek azt az utasítást adta, hogy keresse fel Gosztonyit, hívja fel a község elhagyására, mert jelenléte az ' ottani közrendet és közbiztonságot veszélyezteti. (Rap­csányi László: A képviselői tekintély meg­óvása!) A harmadik passzus, amelyet ismertet­nem kell, arról szói, hogy Fürjes tiszthelyettes, amikor megnézte Gosztonyi Sándor képviselő­nek fényképpel ellátott igazolványát, visszaad­ván az igazolványt, a főszolgabíró utasítására azt mondta (olvassa); »A mezőkövesdi járás fő­szolgabírójának felhívása alapján, mert a kép­viselő úr itt tartózkodása a közrendre aggályos és veszélyes lehet, képviselő urat a község el­hagyására felszólítom.« (Gruber Lajos: Krúdy mandátumát féltették !) A mentelmi jog megsértése alatt nemcsak azt értjük, hogy egy országgyűlési képviselő­vel szemben erőszakot alkalmaznak, hogy egy országgyűlési képviselőt letartóztassanak, őri­zetbe vegyék vagy megverjék, hanem azt is, amikor egy hivatalos közeg, mint a mezőkö­vesdi járás főszolgabírája, vagy a csendőrtiszt­helyettes felszólítja őt a község elhagyására A büntetőtörvénykönyv ismeri a hatósági kö­zeg elleni erőszakot, amelyet el lehet követni nemlegesen is, vagyis nem csupán azzal, hogy a hatósági közeggel szemben tettlegesen vagy erőszakkal lépett fel valaki, hanem azzal is, ha utasításának nem engedelmeskedik. A jelen esetben a képviselő mentelmi jogának megsér­tése megtörtént, és ez nem Gosztonyi Sándor képviselőtársunk előadásából, hanem a belügy­miniszter úr hivatalos jelentéséből tűnik ki. T. Képviselőház! En a múlt év októberé­ben vagy novemberében egy interpellációt je­gyeztem be a. belügyminiszter úrhoz és ebben az interpellációban kérdést intéztem btozzá a tekintetben, hogyan lehetséges az, hogy Gosztonyi képviselőtársam mentelmi joga 1939 szeptember 12-én sértetett meg és rá egy év múlva — vagy egy év is eltelt már — semmi néven nevezendő intézkedés sem történt. El kell ismernem, hogy az interpelláció hatása alatt a belügyminiszter úr intézkedett, azon­ban nem az ellenzék és nem Gosztonyi Sándor képviselőtársam, hanem az egész magyar par­lament, az egész törvényhozótestület nem ilyen intézkedést várt, hanem azt várta, hogy a bei­miniszter úr, mint a rend legfőbb őre, mint a törvények és az alkotmányosság legfőbb őri­zője, tegye meg az alkotmányosság szellemé­ben azt, amit meg kellett volna tennie. Mert a mentelmi jog nem r Gosztonyi Sándornak, nem az ' egyes képviselőnek, nem az ellenzéki képviselőnek a joga, hanem joga az egész ma­gyar parlamentnek (Ügy van! a szélsőbalolda­lon.) és a mentelmi jog a törvényhozó testületet magát illeti meg. (Ügy van! a széLsőbalolúa­lon.) T. Ház! A mentelmi jog nem olyan régi. Egy 1867. évi november 18-i házhatározat kör­vonalazta először a mentelmi jog lényegét. Ez a házhatározat mondja ki azt, hogy a kép­viselő mentelmi joga kétirányú, mégpedig: egyik része az, hogy a képviselőt sem a Ház­ban, sem a Házon kívül tett nyilatkozatéért senki más. csak a képviselőház maga von­hatja felelősségre, másik része pedig, hogy ha a képviselő nem képviselői minőségeiben, ha nem mint olyan, tesz valami nyilatkozatot vagy követ el valamit, akkor csak a Ház en­gedélyével indítható ellene eljárás. Ez a ház­határozat kimondja, hogy a mentelmi jog nem az egyes képviselőt, hanem magát a törvény­36

Next

/
Thumbnails
Contents