Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-176
Az országgyűlés képviselőházának 176. ülése ÍHÍ. évi február hó 7-én, pénteken. 223 ján jártak el, a m. tkir. csendőrség felügyelője nevezettek terhére fegyelmi, vagy bűnvádi úton üldözendő cselekményt fennforogni nem látott, ezért az eljáró csendőrök ellen az eljárást 1939 november 9-én kelt 991/kt—1939. szám alatt a miskolci csendőrosztály parancsnokságának adott parancsával beszüntette, egyben elrendelte, hogy Fürjes tiszthelyettest a Szút. 74. pontjába ütköző ama szabályellenes eljárása miatt, hogy a kórház udvarán túlzott udvariasságból Gosztonyi országgyűlési képviselővel közölte, hogy milyen szolgálati okból (dr. Király és neje őrizetbe vétele) jelent meg a kórházban, oktassa ki. A mentelmi bizottság a hivatalos vizsgálat eredményéből nem látott olyan körülményt fennforogni, amely szerint Gosztonyi Sándor országgyűlési képviselő mentelmi joga megsértetett volna. A bizottság egyébként is megállapította, hogy nevezett képviselő Mezőkövesd községben jelzett napon nem törvényhozói hivatásának gyakorlása végett jelent meg és a rend fenntartását célzói hatósági intézkedések sem azt célozták, hogy nevezett képviselőt törvényhozói szabadságában és függetlenségében akadályozzák, ezért javasollja a t. Képviselőháznak, mondja ki, hogy Gosztonyi Sándor országgyűliési képviselő joga ebben az ügyben nem sértetett meg és etaért további intézkedésre szükség nincs. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Zsámboky Pál közbeszól.) Elnök: Zsámboky képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Három évet kapott!) Csendet kérek, képviselő urak. Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni 1 ? (Mosonyi Kálmán szólásra jelenkezik.) A képviselő úr hozzá kíván szólni a jelentéshez! (Mosonyi Kálmán: Igen!) A szó Mosonyi Kálmán képviselő urat illeti meg. Mosonyi Kálmán: T. Képviselőház! Az előadó úr felolvasta a képviselőház mentelmi bizottságának a jelentését. Én elég közel ülök az előadó úrhoz, a felolvasásból azonban nagyon keveset értettem, méltóztassanak tehát megengedni, hogy most ezt a jelentést röviden, egypár szóval magam is ismertessem. Gosztonyi Sándor országgyűlési képviselő az 1939 szeptember 19-én tartott ülésen jelentette be mentelmi jogának a megsértését, amelyet abban látott, hogy a főszolgabíró a községből kiutasította és a íközség elhagyására szólította fel; ugyanezt tette Fürjes tiszthelyettes, aki közölte vele azt is, hogy amennyiben a községből el nem távozik, itt tartózkodása alatt, amely a közrendre aggályos és veszélyes lehet, Őt állandóan kísérni és figyelni fogja. (Maróthy Károly: Képviselővel szemben ilyet tenni!) A mentelmi bizottság javaslata a következőket mondja ki (olvassa): »A mentelmi bizottság a hivatalos vizsgálat eredményéből nem látott olyan körülményt fennforogni, amely szerint Gosztonyi Sándor országgyűlési képviselő mentelmi joga megsértetett volna.« Ez a jelentés, amelyet minden képviselőtársunk megkapott, amely ki van nyomtatva, a hivatalos vizsgálatról a következőket tartalmazza, — nem akarom megismételni az előadó úrnak nem hallott szavait, csak azokat a részeket fogom felolvasni, amelyek, szerény nézetem szerint, de meg vagyok róla győződve, a képviselőház minden egyes tagjának nézete szerint is, teljes egészében kimerítik a mentelmi jog megsértését. Azt mondja a hivatalos jelentés, hogy amikor Gosztonyi a községben megjelent és a főszolgabírónál bemutatkozott, majd később biztonság: okából igazolta is magát, a főszolgabíró eréKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IX. lyes hangon felkérte, hogy hagyja el a községet. (Gruber Lajos: A sikkasztó főbíró!) A főbíró Fürjes tiszthelyettesnek azt az utasítást adta, hogy keresse fel Gosztonyit, hívja fel a község elhagyására, mert jelenléte az ' ottani közrendet és közbiztonságot veszélyezteti. (Rapcsányi László: A képviselői tekintély megóvása!) A harmadik passzus, amelyet ismertetnem kell, arról szói, hogy Fürjes tiszthelyettes, amikor megnézte Gosztonyi Sándor képviselőnek fényképpel ellátott igazolványát, visszaadván az igazolványt, a főszolgabíró utasítására azt mondta (olvassa); »A mezőkövesdi járás főszolgabírójának felhívása alapján, mert a képviselő úr itt tartózkodása a közrendre aggályos és veszélyes lehet, képviselő urat a község elhagyására felszólítom.« (Gruber Lajos: Krúdy mandátumát féltették !) A mentelmi jog megsértése alatt nemcsak azt értjük, hogy egy országgyűlési képviselővel szemben erőszakot alkalmaznak, hogy egy országgyűlési képviselőt letartóztassanak, őrizetbe vegyék vagy megverjék, hanem azt is, amikor egy hivatalos közeg, mint a mezőkövesdi járás főszolgabírája, vagy a csendőrtiszthelyettes felszólítja őt a község elhagyására A büntetőtörvénykönyv ismeri a hatósági közeg elleni erőszakot, amelyet el lehet követni nemlegesen is, vagyis nem csupán azzal, hogy a hatósági közeggel szemben tettlegesen vagy erőszakkal lépett fel valaki, hanem azzal is, ha utasításának nem engedelmeskedik. A jelen esetben a képviselő mentelmi jogának megsértése megtörtént, és ez nem Gosztonyi Sándor képviselőtársunk előadásából, hanem a belügyminiszter úr hivatalos jelentéséből tűnik ki. T. Képviselőház! En a múlt év októberében vagy novemberében egy interpellációt jegyeztem be a. belügyminiszter úrhoz és ebben az interpellációban kérdést intéztem btozzá a tekintetben, hogyan lehetséges az, hogy Gosztonyi képviselőtársam mentelmi joga 1939 szeptember 12-én sértetett meg és rá egy év múlva — vagy egy év is eltelt már — semmi néven nevezendő intézkedés sem történt. El kell ismernem, hogy az interpelláció hatása alatt a belügyminiszter úr intézkedett, azonban nem az ellenzék és nem Gosztonyi Sándor képviselőtársam, hanem az egész magyar parlament, az egész törvényhozótestület nem ilyen intézkedést várt, hanem azt várta, hogy a beiminiszter úr, mint a rend legfőbb őre, mint a törvények és az alkotmányosság legfőbb őrizője, tegye meg az alkotmányosság szellemében azt, amit meg kellett volna tennie. Mert a mentelmi jog nem r Gosztonyi Sándornak, nem az ' egyes képviselőnek, nem az ellenzéki képviselőnek a joga, hanem joga az egész magyar parlamentnek (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és a mentelmi jog a törvényhozó testületet magát illeti meg. (Ügy van! a széLsőbalolúalon.) T. Ház! A mentelmi jog nem olyan régi. Egy 1867. évi november 18-i házhatározat körvonalazta először a mentelmi jog lényegét. Ez a házhatározat mondja ki azt, hogy a képviselő mentelmi joga kétirányú, mégpedig: egyik része az, hogy a képviselőt sem a Házban, sem a Házon kívül tett nyilatkozatéért senki más. csak a képviselőház maga vonhatja felelősségre, másik része pedig, hogy ha a képviselő nem képviselői minőségeiben, ha nem mint olyan, tesz valami nyilatkozatot vagy követ el valamit, akkor csak a Ház engedélyével indítható ellene eljárás. Ez a házhatározat kimondja, hogy a mentelmi jog nem az egyes képviselőt, hanem magát a törvény36
