Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-176

Az országgyűlés képviselőházának 176. ülése 1941. évi február hó 7-én, pénteken. 219 Itt van a közelmúltból a bányászsztrájk kérdése, amelyet a legkülönbözőbb módon ítéltek meg. Most már, hála Istennek, a messze távlatból nyugodtan beszélhetünk róla. Hozzánk jöttek panaszokkal a bányászok, hogy az ő bérük a létminimumra sem elegendő. Ugyanakkor a bizottságiban hallottunk olyan megjegyzést is, hogy milyen jól vannak ezek a bányászok dotálva. Az az igen tiszteletteljes véleményem, hogy ilyen nagyfontosságú, nagy horderejű kérdést, mint például ez is, sokkal könnyebben lehetett volna megfogni, ha a bányásztársadalomról egy pontos speciális háztartási statisztika állott volna rendelkezésünkre. (Ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nem kelllett volna a 'bányászoknak három hétig sztrájkolniuk, mert ezeknek a pontos adatoknak precíz lemérése után a kormányzat be avatkozása nélkül is azonnal be kellett volna látniok a magángazdasági érdekeltségeknek, hogy mi a helyes, mit kell tenni s nem kellett volna 50—60.000 vágón szénnek kiesni a termeléshői és a fogyasztásból. Ezt csak példakép említettem fel arra, hogy milyen nagyhorderejű kérdéseket van hivatva a pontos és széleskörű statisztikai felvétel és statisztikai munka szolgálni. Amikor a javaslathoz, illetőleg ehhez a kérdéshez hozzászóltam, csak ennek a gazdaságstatisztikának és szociális statisztikának kiépítése fontosságát kívántam hangsúlyozni. A kormányzat szempontjaiból pedig azt hangsúlyozom, amit már Imrédy Béla miniszterelnöksége idejében kijelenlettem, hogy a statisztikai szolgálatra a jelenleginél sokkalta nagyobb összegeket áldozzanak, mert az a két és néhány millió pengő, amit erre utalványozunk, nevetségesen kicsiny ahhoz a feladathoz képest, amelyet a statisztikának szolgálnia kell a gazdasági élet és az egész nemzetgazdaság számára. A népszámlálásra és egyéb gazdasági statisztikákra vonatkozó előterjesztéseket természetesen tudomásul vesszük. Ha mégis az előterjesztések ellen iratkoztam fel, ennek öka a kormányzattal szemben tanúsított teljes bizalmatlanságunk. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Huszovszky Lajos képviselő úr, mint az igazságügyi bizottság előadója kíván jelen' test tenni. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém beterjeszteni a képviselőház igazságügyi bizottságának jelentését a nenv zetiségi érzület büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem, hogy a jelentés kinyomatását és szétosztását elrendelni, tárgyalására pedig a sürgősséget kimondani méltóztassék. Elnök: A beadott jelentést, a Ház kinyomatja és tagjai között szétosztatja. Az előadó úr a napirendre tűzést illetőleg a sürgősség kimondását is kérte. Kérdem, méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondta. Bocsáry Kálmán képviselő úr mint, az igazságügyi, közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Bocsáry Kálmán előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém beterjeszteni a képviselőház igazságügyi, közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának jelentését az építőtakaréküzlet szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem, hogy a jelentés kinyomatását és szétosztását elrendelni, tárgyalására pedig a sürgősséget kimondani méltóztassék. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja. Az előadó úr a napirendre tűzést illetőleg a sürgősség kimondását is kérte. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondotta. Folytatjuk a statisztikai munkatervről szóló jelentés tárgyalását. Ki a következő szónoki Árvay Árpád jegyző: Müller Antal. Elnök: Müller Antal képviselő urat illeti a szó. i I ! Müller Antal: Mélyen t. Ház! Matolcsy Mátyás t. képviselőtársam előbbi beszédében előadta, milyen nagy fontossággal bír a helyes és jó statisztikai adatok felvétele és sürgette a gazdasági statisztika kimerítő, széles körben való Önépítését. Ezt a magam részéről is helyesnek tartom és azt hiszem, hogy a Háznak nincsen egyetlenegy tagja sem, aki ezt ne követelné, ami kifejezést nyert egyébként a miniszterelnök úr beterjesztett javaslatában is. Az előadó úr igazán alapos és minden részletre kiterjedő előadásából ismerjük, hogy a mai statisztikai munkaterv már 87 csoportnak több alcsoportra való osztása mellett gondoskodik a statisztikai adatok felvételéről. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a jövőben újabb és újabb adatfelvételt ne kapcsoljunk még be, amit a Ház bölcsesége és a kormány szükségesnek tart. A statisztikai munkaterv helyes megállapítására ma szerintem is fokozottabb szükség van. Rendkívüli időket élünk és még a közeljövőben is bizony arra kell számítanunk, hogy az. átmenet legalább évekig fog tartani, mindez tehát feltétlenül megköveteli, hogy a kormányzat teljesen tiszta képet kapjon. A statisztika tükre a nemzet életének, az egyes társadalmi osztályok helyzetének, a család és az egyén helyzetének. E nélkül csak sötétben tudunk tapogatózni. Egész gazdasági életünket csak akkor tudjuk helyes irányban vezetni, ha pontos statisztikai adatok állanak rendelkezésünkre, sőt — ami az utóbbi években igazán szép haladást tett — a szociális munkát is csak akkor tudjuk helyesen és jól megoldani, ha pozitív ismerjük a 'segítés szükségét, hogy hol, kit és milyen mértékben kell segíteni és támogatni. Helyes társadalmi működésünknek pontos irányát szabhatjuk meg a statisztikai adatok birtokában. Minden évben gyarapodik a statisztikai adatfelvétel, mint ahogy az élőadó úr is említette, az idén is több gazdasági, kulturális adat felvételével gyarapítják a statisztikai munkatervet. Minél tökéletesebb egy állam irányítása, szerintem annál nagyobb szükség van a pontos statisztikai kimutatásra. A termelésre, az értékesítésre, a hiteléletre, a közteherviselésre, a közegészségügyre, a közoktatásügyre és a lakosság szociális rétegeződésére, egész közgazdasági életünkre stb., stb. kiterjedő statisztikai adatok birtokában tudja csak a kormányzat is és a hatóságok is munkájukat helyesen elvégezni. Mindezekre jól és időben kidolgozott statisztikai munkaterv adja meg ' a tisztánlátást. Hogy én felszólalok, teszem ezt azért, mert két évvel ezelőtt éppen e munkaterv tárgyalása alkalmával a magyar kisiparosságnak és a kereskedelemnek adatfelvételét szorgalmazván, kértem a kormányzatot, hogy egy ilyen országos statisztikai adatfelvétel alkalmával állapítsuk meg ennek a termelő és értékesítő osztálynak a helyzetét. Eddig teljesen tájékozatlanok voltunk, azt sem tudtuk, hogy ezek az értékes osztályok tulajdonképpen milyen helyzetben vannak. Például az iparral és a ke-