Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-175
198 Az országgyűlés képviselőházának 171 páncél ez a javaslat. Még ajbban is igaza van, hogy a motor (hiányzik mögüle. De ennek a védőpáncélriak nem is az a célja, hogy motorokat védjen, hanem ennél sokkal fontosabb, sokkal értékesebb organizmusokat kell védenie: sok-sokezer magyar kisember érző. meleg szívét. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy a magyar kisemberek százezreinek szívében él a vágy aziránt, hogy saját kis családi otthonhonhoz juthassanak és amikor azt látják, hogy ezt -saját gyenge anyagi erejükből nem tudják elérni, akkor megragadják a szövetkezés alkalmát, módját, hogy összefogva, kalákáiban építhessék meg a maguk otthonát. A kapzsiság a kisemberek szívének ezt a természetes vágyát használta ki akkor, amikor prospektusok tízezreit bocsátotta ki, különféle otthonépítő szövetkezeteket gründolt. Néhány ember, néhány család számára fel is építette az otthont, a családi házat; ezekkel újabb reklámot csinált újabb tőkék összegyűjtésére, de egy esztendő vagy másfél esztendő múlva a kisemberek ezrei és ezrei azt vették észre, hogy ezekben a bankokban és szövetkezetekben elveszítették egy életen át megtakarított, összekuporgatott filléreiket. Tavasszal elmondott interpellációmban részletesen vázoltam egyik-másik ilyen szövetkezet bűnös manipulációit. Egyedül csak az úgynevezett Budapesti Ingatlan Bank 216.000 pengővel károsította meg a kisembereket. A másik banknál vagy szövetkezetnél öngyilkosságok történtek, amikor összeomlott. Amikor egy szegény Özvegyasszony tudomást szerzett arról, hogy öregségére összekuporgatctt fillérei elpusztultak, nem látott más kivezető utat a maga számára, mint a halált. Még ma is csődeljárások vannak folyamatban. Szeretnénk a miniszter úrtól megtudni, mennyire vannak ezek a csődeljárások, mert van közöttük olyan is, amely már 1936 óta folyik, Természetes, hogy az érdekelt kisembereket ez nagyon, de nagyon izgatja és tudom, hogy egészen helytelenül, de mégis egyik-másik közülük arra gondol, hogy a hatóság segíti eltussolni ezeknek a bűnösöknek a manipulációit. A bűnösök közül többen már külföldre menekültek, úgyhogy a törvény büntető keze el sem érheti őket. Aki nem tudja, hogy miért készült ez a törvényjavaslat, az azt mondhatná, hogy felesleges, mert hiszen megkötéseket f tartalmaz az otthontermelés, a lakásépítés terén s valóban, ha az ember látja azt a rengeteg jogszabályt, amely a lakásépíttető ember elé mered, akkor azt mondja, hogy Isten mentsen meg bennünket minden újabb megkötéstől. Ha ma valaki, különösen az új városrendezési törvény óta, a városokban kültelken egy kislakást akar építeni, akkor több utánjárásba és majdnem azt mondhatnám, több költségébe kerül az engedély megszerzése, mint magának a tőkének összegyűjtése. Megkötésekre nincs szükség, de ez a törvényjavaslat nem is a lakásépíttető szándéka elé akar gátakat emelni, hanem éppen ellenkezőleg, a visszaéléseket van hivatva megszüntetni és szerény véleményem szerint alkalmas is arra, hogy megszüntesse. Olyan ellenvetés is felmerülhet, hogy ez a javaslat felesleges, hiszen a különböző hivatalos lakásépítő akciók mellett nincs szükség arra, hogy magánúton, szövetkezeti úton gyűjtessenek Össze a tőkét Ennek az ellenvetésnek csak az egyik része igaz. Valóba? több : . ülése 1941 február 6-án, csütörtökön. hivatalos lakásépítő akciónk van, ilyen à Láb., a Faksz., a Nép- és Családvédelmi Alap és reméljük, hamarosan megvalósul az iparügyi kormányzatnak az a szándéka is, hogy a 250 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket az állam rászorítja arra, hogy alkalmazottaik részére lakásokat építsenek. Ezeknek a hivatalos lakásépítő akcióknak a tevékenysége, hatósugara nem ér el minden társadalmi réteghez, nem ér el különösen a szabadfoglalkozású kisexisztenciákhoz, a kiskereskedő, a kisiparos, a szakmunkás, általában a munkás és a városi lakosság egyéb szabadfoglalkozású rétegeihez. De még azok sem valamennyien részesülnek ezeknek a hivatalos lakásépítő akcióknak az áldásaiban, akiknek erre törvényes lehetőségük volna, mert hiszen ezeknek az akcióknak a dotációja aránylag olyan kicsiny, hogy a folyamodóknak csak kis százaléka kaphatja meg a hivatalos segítséget. Arról megint nem beszélek, hogy a bürokrácia sokszor milyen megkötésekkel teszi lehetetlenné tisztán formalitások miatt azt, hogy azok, akik megérdemlik, hozzájussanak ezekhez a lakásépítő kölcsönökhöz. A Láb.-al és a Faksz.-al kapcsolatban is esetek sorozatát hozhatnám fel, .amikor apró formalitások miatt fél- vagy háromnegyedéves huzavona után kaphatja csak meg az illető a kölcsönt. Ez a törvényjavaslat azonban igenis időszerű és pedig időszerű ezek miatt a felsorolt okok miatt, de időszerű azért is, mert nem lenne helyes a tőkének megánúton való gyűjtésére irányuló szándékot lehetetlenné tenni, sőt inkább iparkodnunk kell arra, hogy akik saját maguk erejéből is képesek arra. hogy a lakáshoz a sa.i at otthonhoz szükséges tőkét összegyüjthessék, azok ezt meg is tehessék a maguk erejéből és ne akarjon mindenki mindent az államtól várni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Mert hiába beszélünk elméletileg a d : ktatúrák ellen, ha a közvéleményben, a társadalomban kifejlődik, mai szóval élve, ßgy olyan mentalitás, amely mindent az államtól vár. Akkor természetes következetességgel el kell jönnie az államhatalom teljességének, totalitásának, mert hiszen ha mindent az államtól követelnek, az maga is iparkodik teljesítőképességét tígy fokozni, hogy minden anyagi és utána minden erkölcsi erőt is a maga hatáskörébe vonjon. Felesleges arról beszélni, hogy milyen szerencsétlenség volna a társadalom saját erejét elsorvasztani; sőt amint már hivatalos megnyilatkozásokból is látjuk, az államhatalomnak is az a felfogása, hogy a társadalmi erőket nem elsorvasztani, hanem fejleszteni is kell. De szükséges azért is. mert az én szerény véleményem szerint a háborús gazdálkodásról a békegazdálkodásra való áttérésnél a lakástermelés lesz az egyik legfontosabb lehetőség annak elkerülésére, hogy nagy munkanélküliség lépjien fel. Ezt a nagy munkanélküliséget majd le lehetne vezetni olyanformán is, hogy munkanélküli segélyeket léptetünk életbe. Nem kell arról beszélni, hogy ez mennyire nem kívánatos megoldás lenne. De le lehet majd úgyis vezetni, hogy azt a nagy munkaerőfelesleget, amely felszabadul, belevetjük egy olyan iparágba, amellyel szükségletet, még pedig merem azt mondani, nagyon fontos szükségletet pótolunk. Nem kell arról sokat beszélni, hogy Magyarországon a lakásviszonyok milyen rosszak, hogy milyen kevés egészséges lakás van és hogy azok mennyire hozzáférhetetlenek éppen a többgyermekes családok részére. A lakásépítés, az otthonter-
