Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-174

168 Az országgyűlés képviselőházának 17 í. ülése 194-1 február 5-en, szerdán. kőzik ez úgy magára a büntetőtörvénykonyvreí' az 1878 : V. tc.-re és a kihágási büntetőtörvény­könyvre, valamint részben az ezeket kiegészítő törvényekre is. Ennek elismerése mellett azonban fel kell hívnom a t. Ház szíves figyelmét arra, hogy egy nagy kodifikációs munkának az elkészítése természetesen huzamosabb időt igényel. A minisztérium törvényelőkészítő osztályában már hosszabb idő óta folyik is egy nagy előkészítő munka, amely ezidőszerint ter­mészetesen még csak az anyaggyűjtésre szorít­kozott és amelyet még folytatni kell, mert nem teljes. Minthogy azonban ennek bevárása, az egységes anyagnak egységes kódexbe való fel­dolgozása, időpontjának bevárása minden­esetre lényeges hátrányokat jelentene, — mert a részben elavult, részben pedig éppen a kor­szellem változása folytán módosításra szoruló egyes rendelkezések megváltoztatása ma már hosszabb halasztást nem tűrhet — ennélfogva kettős módon kívánom megoldani a kérdést. Az egyik vonalon tovább folyik a nyugodt ko­difikációs munka, a másik vonalon pedig a büntetőtörvénykönyvnek azokat a fejezeteit és az egyéb büntető jogszabályoknak azokat a ré­szeit, amelyek sürgősek s a gyakorlati élet ál­tal feltétlenül már most megkívánt módosítá­sokat igényelnek, egy külön novellával szán­dékozom, lehetőleg még a nyári szünet előtt, tehát még a tavasz folyamán a t. Ház elé ter­jeszteni. (Helyeslés.) Egészen röviden kívánok csak válaszolni arra a másik technikai kérdésre, amelyet fel­vetni méltóztatott, hogy tudniillik ha hozok egy újabb novelláit, az ismét szaporítja a bün­tetőtörvények számát. Ha tehát azt fogom látni, hogy a kodifikációs munka tartania, mondjuk, még egypár esztendőt fog igény be­venni, akkor szükségesnek fogom tartani azt, amire igén t. képviselőtársam rámutatott, hogy egy úgynevezett hivatalos összeállításban fog­laljam össze a hatályos büntető jogszabályokat. Természetesen ezt addig nem volna célszerű megtenni, amíg az országgyűlés a novella te­kintetében nem határoz, mihelyt azonban túl leszünk rajta, akkor két eset lehetséges: vagy tudom aránylag rövid időn belül hozni az új novellát, vagy ha nem tudom, ilyen hivatalos összeállításról fogok gondoskodni. Tisztelettel kérem, méltóztassék válaszo­mat tudomásul venni. (Éljenzés és taps jobb­felől.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a miniszter úrnak az interpellációra adott vá­laszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a vá­laszt tudomásul vette. Következnék Gesztelyi Nagy László képvi­selő úr kétrendbeli interpellációja, valamint Várady József és vitéz Váczy György képvi­selő urak egy-egyrendbeli interpellációja. A képviselő urak az interpellációk elmondására halasztást kértek. Kérelem, méltóztatnak-e a halasztást megadni"? (Igen!) A Ház a halasztást megadta. Szakáts Pál képviselő úr interpellációjára ugyancsak halasztást kért. Kérdem, méltóztat­nak megadni? (Igen!) A Ház a halasztást meg­állta. Következik Károlyi Viktor gróf képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Ké­rem a jegyző^ urat, szíveskedjék az interpellá­ciót felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpellá­ció a miniszterelnökhöz a csángók hazatelepí­tése tárgyában. Mikor és milyen intézkedések­kel szándékozik a kormány a csángók hazate­lepítését keresztülvinni? Gróf Károlyi Viktor s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő úr nin­csen jelen, interpelláteiója töröltetik. Király József, Bánó Iván, Angyal László és Polgár Béla képviselő urak interpellációik elmondására halasztást kértek. Kérdem, mél­tóztatnak a kért halasztást megadni? (Igen!) A Ház a kért halasztást megadja. Következik vitéz Tóth András képviselő űr interpellációja az igazságügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpel­lációt felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpellá­ció a m. kir. igazságügyminiszter úrhoz a bün­tetőtörvénykönyv felségsértésről szóló fejezete átdolgozásának tárgyában. 1. Szükségesnek tartja-e a miniszter úr a büntetőtörvénykönyv felségsértésről szóló fe­jezetének átdolgozását? 2. Mit hajlandó a miniszter úr ebben a kér­désben tenni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat il­leti a szó. vitéz Tóth András: T. Képviselőház! A ma­gyar büntetőtörvénykönyv, amint azt jól tud­juk, 1878-ban készült. Egy 62 esztendővel ezelőtt hozott törvény mé^ a normális időkben is el­avultnak mondható, sőt, bizonyos vonatkozásai­ban már tökéletesen hiányos. A mai idők ir­galmatlan eszmeáramlatai közepette pedig nyíl­tan meg lehet állapítani azt, hogy a büntető­törvény könyvnek a felségsértésre vonatkozó fejezeté nem felel már meg azoknak a követ­kezményeknek és azoknak a követelményeknek, amelyeket ma a felségsértéssel kapcsolatosan az idők szelleménél fogva egy nemzetnek fel keli állítania. 1878-ban, amikor ezt a törvényt hozták, -­tehát 62 esztendővel ezelőtt — államfogház­büntetést állapítottak meg bizonyos felség­sértési vonatkozásokra, éspedig azért, mert ab­ban az időben legfeljebb a Kossuth-rajongókat kellett a vonatkozó szakaszok alapján felelős­ségre vonni. Ma ennek az 1878-as törvénynek bizonyos szakaszait, már pótolta az 1938-ban hozott újabb törvény, amely államfogház he­lyett büntetésül fegyházat állapított meg. Sok hiánya van azonban ennek, mélyen t. Ház. Igaz. hogy a törvények megtartása nevelés kérdése is, de feltétlenül igaz az is, hogy ha már a ne­velés nem volt megfelelő vagy elegendő, vagy nincs hozzá elegendő idő, akkor megfelelően erős büntetési tételekkel kell védeni a nemzet alapintézményeit. T. Képviselőház! Ebben a felségsértésről szóló fejezetben komoly hiányok vannak. A kormányzó személye ellen elkövetett bűncse­lekmény, így a testi épsége, a személyes sza­badsága elleni bűncselekmények nincsenek megfelelő büntetési tételekkel védve, illetőleg büntetve. Minden külföldi államban halálbün­tetés jár a felségsértés ilyen eseteiben. Miután ma; tapasztalatból tudjuk, hogy az állam alap­intézményei ellen történnek támadások és olyan különösen veszélyes előkészületi cselekmények. amelyek kifejlődésük esetén alkalmasak az ezeréves magyar állam ősi alapintézményei kö­zül néhányat megingatni, éppen azért, szerény nézetem szerint, itt az ideje, t. Képviselőház, hogy olyan büntetésig tételeket állítsunk fel illetőleg hozzunk törvényhozási úton, amelyek elegendők lesznek arra, hogy ezeket a különö­sen veszélyes előkészületi cselekményeket a kezdeti stádiumban fojtsák meg. (Egy hang jobbfelől: Elrettentő legyen!)

Next

/
Thumbnails
Contents