Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-174
168 Az országgyűlés képviselőházának 17 í. ülése 194-1 február 5-en, szerdán. kőzik ez úgy magára a büntetőtörvénykonyvreí' az 1878 : V. tc.-re és a kihágási büntetőtörvénykönyvre, valamint részben az ezeket kiegészítő törvényekre is. Ennek elismerése mellett azonban fel kell hívnom a t. Ház szíves figyelmét arra, hogy egy nagy kodifikációs munkának az elkészítése természetesen huzamosabb időt igényel. A minisztérium törvényelőkészítő osztályában már hosszabb idő óta folyik is egy nagy előkészítő munka, amely ezidőszerint természetesen még csak az anyaggyűjtésre szorítkozott és amelyet még folytatni kell, mert nem teljes. Minthogy azonban ennek bevárása, az egységes anyagnak egységes kódexbe való feldolgozása, időpontjának bevárása mindenesetre lényeges hátrányokat jelentene, — mert a részben elavult, részben pedig éppen a korszellem változása folytán módosításra szoruló egyes rendelkezések megváltoztatása ma már hosszabb halasztást nem tűrhet — ennélfogva kettős módon kívánom megoldani a kérdést. Az egyik vonalon tovább folyik a nyugodt kodifikációs munka, a másik vonalon pedig a büntetőtörvénykönyvnek azokat a fejezeteit és az egyéb büntető jogszabályoknak azokat a részeit, amelyek sürgősek s a gyakorlati élet által feltétlenül már most megkívánt módosításokat igényelnek, egy külön novellával szándékozom, lehetőleg még a nyári szünet előtt, tehát még a tavasz folyamán a t. Ház elé terjeszteni. (Helyeslés.) Egészen röviden kívánok csak válaszolni arra a másik technikai kérdésre, amelyet felvetni méltóztatott, hogy tudniillik ha hozok egy újabb novelláit, az ismét szaporítja a büntetőtörvények számát. Ha tehát azt fogom látni, hogy a kodifikációs munka tartania, mondjuk, még egypár esztendőt fog igény bevenni, akkor szükségesnek fogom tartani azt, amire igén t. képviselőtársam rámutatott, hogy egy úgynevezett hivatalos összeállításban foglaljam össze a hatályos büntető jogszabályokat. Természetesen ezt addig nem volna célszerű megtenni, amíg az országgyűlés a novella tekintetében nem határoz, mihelyt azonban túl leszünk rajta, akkor két eset lehetséges: vagy tudom aránylag rövid időn belül hozni az új novellát, vagy ha nem tudom, ilyen hivatalos összeállításról fogok gondoskodni. Tisztelettel kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Éljenzés és taps jobbfelől.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következnék Gesztelyi Nagy László képviselő úr kétrendbeli interpellációja, valamint Várady József és vitéz Váczy György képviselő urak egy-egyrendbeli interpellációja. A képviselő urak az interpellációk elmondására halasztást kértek. Kérelem, méltóztatnak-e a halasztást megadni"? (Igen!) A Ház a halasztást megadta. Szakáts Pál képviselő úr interpellációjára ugyancsak halasztást kért. Kérdem, méltóztatnak megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megállta. Következik Károlyi Viktor gróf képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző^ urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a miniszterelnökhöz a csángók hazatelepítése tárgyában. Mikor és milyen intézkedésekkel szándékozik a kormány a csángók hazatelepítését keresztülvinni? Gróf Károlyi Viktor s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincsen jelen, interpelláteiója töröltetik. Király József, Bánó Iván, Angyal László és Polgár Béla képviselő urak interpellációik elmondására halasztást kértek. Kérdem, méltóztatnak a kért halasztást megadni? (Igen!) A Ház a kért halasztást megadja. Következik vitéz Tóth András képviselő űr interpellációja az igazságügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. igazságügyminiszter úrhoz a büntetőtörvénykönyv felségsértésről szóló fejezete átdolgozásának tárgyában. 1. Szükségesnek tartja-e a miniszter úr a büntetőtörvénykönyv felségsértésről szóló fejezetének átdolgozását? 2. Mit hajlandó a miniszter úr ebben a kérdésben tenni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. vitéz Tóth András: T. Képviselőház! A magyar büntetőtörvénykönyv, amint azt jól tudjuk, 1878-ban készült. Egy 62 esztendővel ezelőtt hozott törvény mé^ a normális időkben is elavultnak mondható, sőt, bizonyos vonatkozásaiban már tökéletesen hiányos. A mai idők irgalmatlan eszmeáramlatai közepette pedig nyíltan meg lehet állapítani azt, hogy a büntetőtörvény könyvnek a felségsértésre vonatkozó fejezeté nem felel már meg azoknak a következményeknek és azoknak a követelményeknek, amelyeket ma a felségsértéssel kapcsolatosan az idők szelleménél fogva egy nemzetnek fel keli állítania. 1878-ban, amikor ezt a törvényt hozták, -tehát 62 esztendővel ezelőtt — államfogházbüntetést állapítottak meg bizonyos felségsértési vonatkozásokra, éspedig azért, mert abban az időben legfeljebb a Kossuth-rajongókat kellett a vonatkozó szakaszok alapján felelősségre vonni. Ma ennek az 1878-as törvénynek bizonyos szakaszait, már pótolta az 1938-ban hozott újabb törvény, amely államfogház helyett büntetésül fegyházat állapított meg. Sok hiánya van azonban ennek, mélyen t. Ház. Igaz. hogy a törvények megtartása nevelés kérdése is, de feltétlenül igaz az is, hogy ha már a nevelés nem volt megfelelő vagy elegendő, vagy nincs hozzá elegendő idő, akkor megfelelően erős büntetési tételekkel kell védeni a nemzet alapintézményeit. T. Képviselőház! Ebben a felségsértésről szóló fejezetben komoly hiányok vannak. A kormányzó személye ellen elkövetett bűncselekmény, így a testi épsége, a személyes szabadsága elleni bűncselekmények nincsenek megfelelő büntetési tételekkel védve, illetőleg büntetve. Minden külföldi államban halálbüntetés jár a felségsértés ilyen eseteiben. Miután ma; tapasztalatból tudjuk, hogy az állam alapintézményei ellen történnek támadások és olyan különösen veszélyes előkészületi cselekmények. amelyek kifejlődésük esetén alkalmasak az ezeréves magyar állam ősi alapintézményei közül néhányat megingatni, éppen azért, szerény nézetem szerint, itt az ideje, t. Képviselőház, hogy olyan büntetésig tételeket állítsunk fel illetőleg hozzunk törvényhozási úton, amelyek elegendők lesznek arra, hogy ezeket a különösen veszélyes előkészületi cselekményeket a kezdeti stádiumban fojtsák meg. (Egy hang jobbfelől: Elrettentő legyen!)
