Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-174
158 Az országgyűlés képviselőházának 17%, 1941 január 17. vitéz Bartha Károly s. k., honvédelmi miniszter.« Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e az írásban adott miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Kérem a jegyző urat» szíveskedjék a pénzügyminiszter úrnak gróf Festetics Domonkos képviselő úr részére adott válaszát felolvasni. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »Gróf Festetics Domonkos interpellációjában egyrészt a Somogymegyei Takarékpénztár bukását tette szóvá, másrészt kifogásolta, hogy a Pénzintézeti Közponí által vezetett felszámolási eljárás elhúzódik és ennek során a kisbetéteseket különböző sérelmek érik. Ami a Somogymegyei Takarékpénztárnak mintegy 10 évvel ezelőtt történt bukását illeti, az említett pénzintézet az 1931. évben súlyos fizetési nehézségekbe került, 1931 november 30-án fizetéseit beszüntette és önkéntes felszámolást kért. Ezt a súlyos helyzetet a Somogymegyei Takarékpénztárnál legfőképpen az idézte elő, hogy követelései főleg mezőgazdáknál voltak kihelyezve, kiknek jelentős része a mezőgazdasági válság folytán kötelezettségeiknek nem tudott eleget tenni. Az önkéntes felszámolást, illetőleg az 1931 március l^én elrendelt kényszerfelszámolást a Pénzintézeti Központ elvállalta. A vagyonnak gyorsabb ütemben való folyóvátételét és ezzel a felszámolás mielőbbi befejezését az a körülmény akadályozza, hogy az intézet adósainak legnagyobb része védett^ birtokú gazdaadós, akikkel szemben behajtási korlátozások érvényesülnek. Az interpelláló képviselő úr magyarázatot kér arranézve, miért van az, hogy a hosszasan elhúzódó felszámolási eljárás alatt a Pénzintézeti Központ és a pénzintézeti hitelezők követeléseiket, illetőleg azok kamatait megkapják, ezzel szemben a betétes hitelezők semmit sem kapnak. Ezzel kapcsolatban fel kell Ihívnom a figyelmet arra, hogy a csőd jellegével bíró kényszerfelszámolási eljárásban különbséget kell tenni a külön kielégítési joggal biztosított követelések és ama követelések között, melyek a felszámolási töm égiből nyernek kielégítést. Azok a követelések, amelyek az adósok ingatlanvagyonán jelzáloggal, tehát külön fedezettel vannak biztosítva, az ilymódon nem biztosított követelésektől eltérő jogi belyzeetben vannak és amennyiben ilyen jelzálogos követelésre az adós fizetést teljesít. FLZ cl jelzálogtörvény értelmében a jelzálogos hitelező javára történik. A vonatkozó törvényes rendelkezések értelmében ugyanilyen különleges jogállása van a volt alkalmazottak részéről támasztott, szolgálati jogviszonyból eredő követeléseknek is. A Pénzintézeti Központnak a felszámolással kapcsolatos költségei — amelyeket egyébként a Pénzintézeti Központ nem is számít fel teljes mértékükben — nem a betétek fedezetéül szolgáló vagyontömegből fedeztetnek. Nevezetesen a felszámolás alatt álló intézet kezeli a külön kielégítésre jogot adó jelzálogjoggal biztosított követeléseket. Ennek folytán megkeresi a kihelyezési és yisszleszámitolási kamatkülönbözetet. Ez lehetővé teszi, hogy a betétesek fedezetéül szolgáló vagyontömeg' kezelésének költsége ne a vagyontömeg csökkentésével, hanem a fentebb említett kamatjövedelem felhasználásával történjék. Megemlítette az interpelláló képviselő úr azt is, hogy a betétesek egyik csoportja által ülésé 19 hl február 5-én, szerdán. az igazgatósági tagok ellen indított kártérítési perben a Pénzintézeti Központ nem bocsátotta a kirendelt bírósági szakértők rendelkezésére az intézetnél végzett felülvizsgálatokra vonatkozó adatokat. Erre az a megjegyzésem, hogy a Pénzintézeti Központ ezeket az adatokat az 1920:XXXVII. te. 7. $-ának (8) bekezdésében, továbbá a 4450/1940. M. E. számú rendeletben foglalt tiltó rendelkezések értelmében nem adhatja ki. Egyébként azonban a Pénzintézeti Központ a szakértőknek azonnal rendelkezésére bocsátotta a felszámolás alatt álló intézet összes könyveit és leveleit, amelyekből a szakértőiknek módjukban áll a kártérítési felelősség szempontjából jelentőséggel bíró tényállást megállapítani. Azt is mondotta az interpelláló képviselő úr, hogy a kisbetétesek, eddig semmit sem kaptak meg követelésükből. Ebben a vonatkozásban megállapítottam, hogy a kisbetétesek követeléseikre 20—25%-os hányadelőleget kaptak. Ettől eltekintve a múlt év folyamán a már folyóvá tett vagyonból a betétesek részére 10%-os részhányad nyert folyósítást, ezidőszerint pedig további 10%-os részhányad folyósítása van folyamatban. Természetesen a koraibban folyósított előleget a részhányad folyósítása alkalmával levonják. Említést tett az interpelláló képviselő úr az, egyik betétes részére történt ingatlanjuttatásról, továbbá a felszámolás alatt álló intézel egyik váltóadósával kötött egyességről is. Az ingatlanjuttatással kapcsolatban a képviselő úr bizonyára arra az esetre célzott, hogy a Pénzintézeti Központ a vagyontömeghez tartozó kaposvári garage ingatlant 45.000 pengőért az intézet egyik betéteséneik adta el. Ez a betétes a vételárat akként egyenlítette ki, hogy a 200.000 pengő összegű betétköveteléséről a tömeg javára lemondott. Ezzel a Pénzintézeti Központ értékesített egy nehezen értékesíthető, 45.000 pengő értékű ingatlant és olyan 200.000 pengős betétkövetelést váltott meg, amelynek értéke a reá jutó hányad figyelembevételével 80.000 pengőre tehető. Ez az ügylet tehát egyáltalán nem jelent különös előnyt az érdekelt betétesre, viszont a kisbetétesek szempontjából előnnyel jár. Ami végül egy nagyobb váltókövetelés tárgyában tett engedményt illeti, itt az a helyzet, hogy ez a követelés dologilag fedezve nem volt és abban az esetben, lia a Pénzintézeti Központ nem köti meg nagy engedmény nyújtásával a kifogásolt egyességi megállapodást, a felszámolás alatt álló vagyontömeg kétségkívül teljesen elvesztette volna követelését. Kérem válaszom szíves tudomásul vételét. Budapest, 1941 január 8. Remény 1-Schneller Lajos s. k., m. kir. pénzügyminiszter.« Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e az írásban adott miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a pénzügyminiszter úrnak vitéz Várady László képviselő úr részére adott válaszát felolvasni. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »A képviselő úr interpellációjában a következő kérdéseket intézte a földmívelésügyi miniszter úrhoz és hozzám: Van-e tudomásunk arról, hogy az utóbbi időben beállott esőzések óriási mértékben elöntötték Csanád, Arad és Torontál vármegyében a termőföldeket, s ennek levezetésére sem pénz, sem elegendő munkaerő nem áll rendelkezésre?
