Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-174
Az országgyűlés képviselőházának 17'U. Hajlandók vagyunk-e az eddig kiutalt öszszegeket felemelni és egyben megadni a felhatalmazást arra, hogy a kiutalt összeg, amennyiben a munkát az idő gátolná, december 31-e után is rendelkezésre álljon? A felvetett kérdésekkel kapcsolatban válaszomat a földmívelésügyi miniszter úrnak az országgyűlés képviselőházának 1940. évi november hó 20-án tartott ülésén adott válaszának kiegészítéseképpen a következőkben adom meg: A Felsőtorontáli Ármentesítő Társulat részére belvizei levezetésének rendezésére engedélyezett 15.000 pengőn és 18.000 pengőn felül további 42.000 pengő kiutaltatott és biztosítottuk annak lehetőségét, hogy ez az összeg — amennyiben a helyzet úgy kívánná — az 1939/1940. számadási időszak pénzkezelésének lezárása után, vagyis az 1941. évben is felhasználható legyen. Tisztelettel kérem válaszom tudomásulvételét. Budapest, 1941. január 13. EeményiSchneller Lajos s. le, m. kir. pénzügy miniszter.« Elnök; Kérdem, méltóztatnak-e az íráísban adott választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrnak Patzkó Elemér képviselő úr részére adott választat felolvasni. Arvay Árpád jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Dr. Patzkó Elemér oi*szággyűlési képviselő úrnak a kiskereskedők és kisiparosok cégjegyzése tárgyában a képviselőház ülésén előterjesztett interpellációjára a következő választ adom: A Budapesti Közlöny 1940. évi november hó 27-én megjelent száma közli a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen működő cégekre vonatkozó kereskedelmi cégi egy zések tárgyában kiadott 8740/1940. M. E. számú rendeletet. Az említett rendelet a visszacsatolt területen életbeléptette azokat a magyar jogszabályokat, amelyek a kereskedelmi cégjegyzésekre és azok vezetésére vonatkoznak. így tehát gondoskodni kellett arról is. hogy az eddigi cégjegyzéki iratok a cégjegyzékek vezetésére a magyar jogszabályok szerint illetékes királyi törvényszékek kezelésébe menienek át. Idevonatkozó rendelkezést a rendelet 2. §-a tartalmaz. Az említett rendelkezések sem a kisiparosokra, sem a kiskereskedőkre hátrányos helyzetet nem teremtenek és nedig azért, mert bármely kisiparosnak vagy kiskereskedőnek, akinek cége a román jogszabályok szerint a kereskedelmi és iparkamarák által vezetett cégjegyzékbe bejegyeztetett, módiában áll az illetékes céghírósághoz benyújtott egyszerű kérvénnyel cégét a cégjegyzékből töröltetni. Egyébként a kereskedelmi anyagi iog tekintetében a visszacsatolt területen ezidőszerint is azok a jogszabályok vannak érvényben, amelyek ott a viszszacsatolás »lőtt érvényben voltak és csak később fog sor kerülni — természetesen megfelelő átmeneti intézkedések mellett — a maeryar anyaeri kereskedelmi és hiteljogi jogszabályok életbeléptetésére. Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Budapest, 1940. évi december hó 18-án. Varga s. k. a ni. kir. kereskedelem és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott m, kir. ir»f)rüg-vi miniszter.« Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e az írásban adott miniszteri választ tudomásul yenni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a keresülése 19 Ul február 5-én, szerdán. 157 kedelmi és közlekedésügyi miniszter úrnak Vájna Gábor képviselő úr részére adott válaszát felolvasni. Arvay Árpád jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Vájna Gábor országgyűlési képviselő folyó évi június hó 24-én a következő szövegű interpellációt terjesztette elő: »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a f tengelyellenes rádió és más propaganda tárgyában. Tudja-e a miniszterelnök úr, hogy a londoni angol rádió magyar nyelven oly veszedelmes. tengelyellenes propagandát folytat, amely alkalmas arra, hogy az angol-francia szabadkőműves zsidó irányzattal együttérző zsidó és zsidómentalitású elemek, valamint a külpolitikai viszonyokkal kevéssé ismerős laikusok körében riadalmat, megvetést keltve, tengelyellenes rémhírterjesztésre adjon tápot? Hajlandó-e a miniszterelnök úr sürgősen intézkedni a londoni magyarnyelvű rádióadás hatályos zavarására 1 ?« A fenti interpellációra az alábbiakban van szerencsém a választ megadni. Tudomásom van arról, hogy a londoni rádió naponta 21 óra 15 perckor 31.55 és 41.1 méteres hullámhosszon 15 percig tartó r magyarnyelvű hírszolgálatot tart. Ez a hírszolgálat természetesen tengelyellenes tendenciájú és ezért megzavarását a magam részéről is kívánatosnak tartanám. Sajnos, azonban a szóbam levő adás zavarása iránt már csak a technikai nehézségekre és a nagy költségekre tekintettel sem áll módomban intézkedni, A rövidhullámok terjedésének különleges viszonyai miatt ugyanis zavaró sugárzás az adó körül csak egészen kis körzetben volna hallható, ezután több száz. esetleg többezerkilométeres csendÖv következik és a sugárzás csak ezután, tehát igen nagy távolságra hatásos megint. (Például ez az oka annak, hogy a Székesfehérváron kisugárzott magyar rövidhullámú műsort Budapesten nem lehet jól hallani, viszont az Észak-Amerikában jól hallható.) Ha az országon belül akarnánk rövid hullámokon hatásosan zavarni, úgy ehhez as ország területén szétszórva igen nagyszámú, mintegy 80 adóberendezést kellene felállítani. Ennek a hálózatnak költsége a helyszínén felszerelve, becslés szerint, 4-5—5 millió pengő, a zavaró adóhálózat felállításához pedig legalább 2 esztendő kellene. A szóbanlévő költségek nézeteim szerint nincsenek arányban az elérni kívánt céllal, annál kevésbbé, mert megfigyelésem szerint a szóbanlevő angliai hírszolgálat a magyar közvélemény körében számottevő hatást nem kelt. Budapest, 1940. évi november hó 19-én. Varga József s. k., m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott m. kir. iparügyi miniszter.« Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e az írásban adott miniszteri választ tudomásul venni 1 ? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vészig Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az iparügyi miniszter úrnak Horváth István képviselő úr részére adott válaszát felolvasni. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Horváth István országgyűlési képviselő úr a képviselőház 1940. évi december hó ll-eu tartott ülésén kérdést intézett hozziáim. Az interpelláló képviselő úr azt kérdezte, van-e tudomásom arról, hogy a vízimalmok a teljes tönkremenés előtt állanak, mert választott bírósági eljárásokkal a versenyerős nagy malmok a csuvározástól eltiltják a falvaktól távol fekvő vízimalmokat és hogy hajlandó
