Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-174

152 Az országgyűlés képviselőházának 174. ségkívül azt mutatja, hogy a kormányzat közigazgatási jellegű elrendezést kíván adni, anélkül, hogy a jog-viszonynak anyagi jogi részét szabályozta volna. A javaslat általában mellőzi a betevő kistőkések és társaság jogkörébe tartozó kérdések szabályozását, nem avatkozik azokba a kérdésekbe, amelyek a vállalatnak és a hozzá kölcsönért folyamodóknak, a tagként belépőknek szuverén döntési körébe tartoznak. Sem a német rendszer, sem a későbbi osztrák törvény ily irányban intézkedéseket nem tartalmaznak, nem beszélve az angolszász területeken kialakult hasonló intézményekről, amelyek az állami felügyelet körébe csak minimális mértékben vannak bevonva. A különbség tudniillik a két rendszer között — a német rendszer között, amelyet nagyjából mi is követünk, és az angolszász területen érvényes rendszer között — az, hagy amíg a német rendszernél a társaságok 'lényegében szétosztói a kisemberek által hozzáijuk befizetett bizonyos tökeösszegeknek, addig az angolszász rendszerben ezek az intézmények idegen tőkék közvetítői. Az angolszász rendszer idegen tőkével dolgozik és az a harmadik személy, aki jól és megfelelően akarja pénzét kamatoztatni, rendelkezésre bocsátja ezeknek a szervezeteknek, hogy bizonyos feltételek mellett tagjaikhoz a tökét közvetítsék. Kétségtelen, hogy az angolszász rendszernél az építőtakarékoknak sokkal nagyobb belterjességük van a gazdasági és hitelélet szempontjából, — a statisztikai adatok is azt mutatják, hogy ott a gazdasági életnek hatalmas, nagyerejű intézményeivé fejlődtek. Az egyén szuverén döntése alá tartozik, t. Ház, a telkeknek és házaknak kiválasztása, továbbá az a döntés hogy a tökét a telekár és az épület közt minő arányban osztja me^. Ha a döntés nem reális és nem megfelelő szakértelemmel történik, magának a vállalatnak biztos bázisai rendülhetnek meg. Közvetve azonban a törvényjavaslat is ad belenyúlást ezekbe a kérdésekbe. Nevezetesen ajbhan a tekintetben, hogy a kisember mit és hol vásároljon, mit és hol építsen fel, gyámolítást adhat azáltal, hogy a vállalatnak egész életműködését a pénzügyminiszter a pénzintézeti központ és az állandó szakértő is mindenkor figyelemmel kísérheti, nemcsak a helyes üzletvitel, de a helyes gazdaságpolitika szempontjából is, ami valójáhan a törvényjavaslatnak egyik legnagyobb gyakorlati értékét jelenti. A hatósági gyámolítást különösen a szakszerűség vonalán kell megadni, mert ennél a vállalkozásnál biztosítékot az ingatlanok, családi házak és telkek nyújtják, ahol az eredményes üzletvitelnek a szakszerűség a legfontosabb kívánalma. Mert senki ne gondolja, hogy a családi házak és telkek üzletpolitikáját a Svábhegyen, a Kózsadombon vagy Kecskemét határában letűzött néhány rozoga táfbla jelenti. A telek és a ház éppen olyan áru és érték, mint a rongy vagy az arany. Ezt a vaj gyónt tartani kell vagy el kell adni, vagy jó fedezetre vagy nem. Nyilvánvaló, hogy ha a tagok részéről a családi házak és telkek szerzése vad, moosoras vidékeken történik, az ezekre folyósított kölcsön biztos fedezettel nem bírván, a helytelen üzletpolitika az egész vállalkozás gazdasági értékét veszélyezteti. A helyes üzletpolitikai szempontok szolgálata és ennek ellenőrzése, különösen a vállalat életműködése során, elsődleges követelményként jelentkezik. . Ezeknél a vállalatoknál nagy veszélyt jeütése 19

il február 5-én, szerdait. lent az immobilités és a pénzügyi válságok által, például tőkezárlat vagy pénz elértéktelenedés esetén bekövetkező nehézségek. Ha a törvényjavaslatot hiánytalanul átültetik a gyakorlati életbe, nem fog elveszni a befizetők pénze, tehát a biztonság meglesz. De nemcsak biztonság kell, hanem a moibilitást is kell biztosítani. Erre szolgál elsősorban a biztosítéki alap, a kétszázötvenezer pengő, de szükséges az, hogy valami formában ellensúlyozni tudjuk azokat a veszélyeket, amelyek a törlesztési részleteknek és heteteknek elmaradása okából állhatnak elő. A befizetések elmaradhatnak halál, a fizetési készség vagy képesség hiánya folytán. Ez ellen általában életbiztosítással vagy a »kiesőbiztosítással« szoktak védekezni. Meggyőződésem, hogy a magyar biztosítók, mihelyt látják a törvényjavaslatnak gyakorlati értékét, fee fogják vezetni az úgynevezett i »Ausfallversicherung« intézményét. T. Hálz! Igen fontos követelmény, — ez azonban már egyéb törvényekre tartozik — hogy az építőtakarék rendszere találkozzék a városok helyes telekpolitikai rendszerével és elgondolásával. Az építőtakarékok létjogosultsága csak akkor van, ha ennek komoly alapját a hatóság céltudatos telepítési politikával megadja. Ez azonban már túlnő a törvényjavaslatnak feladatán; az új építési törvény és számos más jogszabály, amelyek az egyes városok és elsősorban a főváros városrendezését előírják, lehetővé is teszik a helyes települési politikának alkalmazását. T. Ház! A javaslat ismertetését befejeztem. Tekintettel arra, hogy a javaslat határozott, tudatos és tervszerű lépést jelent a kisemberek munkaértékének megvédése felé, és mivel egyébként is a nemzeti közösségnek ebben a különleges szektorában a helyes jog alapelveit szolgálja: tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes vita alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Árvay Árpád jegyző: Matolcsy Mátyás! Elnök: Matolcsy Mátyás képviselő urat illeti a szó. Matolcsy Mátyás: T, Képviselőház! ÍAz előttünk fekvő törvényjavaslat, ahogyan az igen ti előadó úr hangsúlyozta, egy igen fontos magyar kérdést ölel fel és ahogyan ő mondotta, a családi ház és az otthon gondolatát tartalmazza. Én egészen röviden csak arra szeretnék rámutatni, hogy ezt a törvényjavaslatot, amely itt előttünk van, nagyon szerény, az egész nagy problémát felölelő elgondolás csak egy egészen kicsiny, töredékének tartom. (Badocsay László igazságügy miniszter: így is van!) Természetesen nem az igazságügyi tárca keretébe tartozik, ami hiányzik Jbelole, de úgy érzem, viszont meg kell mondanom azt is, hogy ennek a nagy problémának a megoldásához nem vezet el egy ilyen — hogy úgy mondjam — védőpáncélt biztosító törvény akkor, amikor az egész gépezetből a motor hiányzik. Tudnillik legyen szabad rámutatnom arra hogy Magyarországon a lakásviszonyok^ és a házépítés problémája rendkívül nagy és el hanyagolt kérdés. Az 1935. évi adóstatisztika szerint a 8'9 milliónyi magyar nép 1'5 millió házhan, lakott. A fővárossal és a nagyvárosokkal pillanatnyilag nem kívánok foglalkozni; csak azt említem meg, hogy a községekben és a megyei városokban 1,389.000 házban lakott a magyar