Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-174

Àz országgyűlés képviselőházának 17 h. a módot arra, hogy állandó üzletpolitikai ellenőrzéssel az építőtakaréküzletben rejlő magasabbrendű gazdasági és szociálpolitikai szempont is biztosíttassék. T. Ház! A törvényjavaslat hat fejezetre oszlik és 33 paragrafusból áll. Részletesen, minden mondatára kiterjedve nem kívánom a javaslatot ismertetni, csak azokat a főbb rendelkezéseket válzolom, amelyeknél az államhatalmi erő kényszerítő, tiltó szabályokkal és büntető szankciókkal kívánja a szabályozásnak gyakorlati értékét megadni. A kistőkéseket érhető veszélyek elhárítását és a helyes életműködés biztosítékait a törvényjavaslat hármas szervnek beiktatásával kívánja elsősorban megteremteni. A javaslat elvi felépítésében hasonlít .a német törvényhez; az ugyancsak olyan hármas hatósági szervet ismer el, amely a felügyelet gyakorlásaival, a vállalat életébe mélyen belenyúlva kívánja szolgálni a törvény által védendő közérdeket. A német törvény Birodalmi Felügyelői Hivatalt állított fel, ez alá 20 tagú Szakértői Testületet szervezett^ és beiktatta a felügyeleti szervek sorába a bizalmi férfit, azt az egyént, akit a helyi szervezet ajánl és aki a legjobban is- meri a környék életviszonyait, a városfejlődési, a gazdasági, a szociális szempontoknak részleteit, aki tehát a kellő tanácsadiáist is minden vonatkozásban teljesíteni tudja. A magyar törvényjavaslat elsődleges, a kistőkéseket férhető veszélyek elhárítását célzó rendelkezése a biztosítéki alap rendszerének a bevezetése. A biztosítéki alap 250.000 pengő minimális összeg és az engedély csak akkor adható meg, ha a 250.000 pengős biztosítékot a vállalkozás igazolni tudja. Rendkívül szerencsés a javaslatnak az a követelménye, hogy csak értékállóan engedi elhelyezni a biztosítéki alapot. Természetes, mélyen t. Ház, hogy a gazdasági és^ a pénzügyi élet állandó forgását és változását semmiféle törvény nem tudja kísérni, de arra kell törekedni, hogy lehetőleg tökéletes^ formában kizárjuk a veszély bekövetkezését és annak hibahatárát a minimumra csökkentsük. Ezt a javaslat a biztosítéki alap befektetésének szabályozásával viszonylagosan a leghelyesebben és a legjobban oldotta meg. A javaslat, ugyancsak a kistökések védelme okából, csak a részvénytársaságokat és a szövetkezeteket ismeri el mint olyan szerveket, amelyek az építőtakaréküzlettel foglalkozhatnak. "A német rendszer kizárja a szövetkezeteket, ellenben megengedi a részvénytársasági, a betéti és a korlátolt felelősségű társaságok jogi formáját. A javaslat gondolatának megvan az indokoltsága éspedig az, hogy simulnunk kell jogrendszerünk és a gazdasági életünk fenálló szerveihez és egyúttal meg kellett találni azt a lehetőséget, hogy ezeket a vállalkozásokat, a jogszabályok szerint amúgy is fennálló és a nyilvános vállalatokra kötelező állandó ellenőrzés fblytán, a megalakulástól működésük befejezéséig kellő figyelemmel és ellenőrzéssel kisérhessük. Igen fontos rendelkezése a törvényjavaslatnak, hogy pontosan felsorolja a tilos üzletágakat azért, hogy a visszaéléseket meggá>tolja és az üzletágak közötti érdekösszeütközést kiküszöbölje. Ezek a tilos üzletágak: az áruüzlet, az építkezés és a parcellázás, — ezekkei tehát az építőtakaréküzletet folytató vállalkozás nem foglalkozhatik. A védelem és az ellenőrzés fontos eszköze a felügyeleti rendszernek megállapítása. Csúcshatósági szerv a pénzügyminiszter; engedélyezése 19hl február 5-én, szerdán. lBi hez van kötve a vállalat megalakulása. A pénzügyminiszter megváltoztathatja az ügykezelésnek és az üzletvitelnek a feltételeit, sőt a mérlegkészítés szabályait is, elrendelheti továbbá a kényszerfelszámolást, ha ennek a Javaslat szerinti feltételei fennforognak. A Pénzintézeti Központ az a másik felügyeletet gyakorló szerv. Hatáskörébe tartozik az üzletvitel és az ügykezelés állandó, folyamatos ellenőrzése, továbbá a vállalat üzlettervének és általános feltételeinek felülvizsgálása, ami gyakorlatilag a legmesszebbmenő hatósági beavatkozás lehetőségét jelenti. Rendkívül fontos, nagyon messzemenő és a törvényjavaslatnak kereteit túlhaladó intézményt kíván statuálni a törvényjavaslat az úgynevezett hites könyvvizsgáló szakértői intézmény bevezetésével. Jogrendszerünkben ezzel az intézménnyel elsőízben a korlátolt felelősségű társaságoknál találkoztunk, azonban az 1930. V. t.-cikk rendelkezése csak fakultatív jellegű volt. A gyakorlat azt mutatja, hogy nagyon helyes lett volna a korlátolt felelősségű társaságoknál is kényszerítő erővel szabályozni a könyvvizsgáló szakértő működését és a működésében rejlő legnagyobb értéket: az ellenőrzés folyamatosságát. Ennek a szervnek a felállítása azt jelenti, hogy a magyar gazdasági életbe lényegében bevonult a könyvvizsgáló intézményének a kötelező volta, amelynek nemcsak a gazdasági részen érvényesülő állandó állami felügyeletnek okából, de adóügyi szempontból is felbecsülhetetlen értéke és jelentősége van. Ez az állandó könyvvizsgáló szakértői intézmény biztosíték egyúttal arra is, hogy az állandó állami felügyelet rendszerét bevezetve, az építőtakarékoknál gazdaságpolitikai vonalon lehetőséget nyújtson a közérdekű védelemnek szociálpolitikai, gazdasági és általában a problémakör által felölelt egész területen leendő érvényesülésére. A törvényjavaslat rendelkezései közül a könyvszakértő hatáskörének megállapításán van különösen elsődleges érték. Nevezetesen a javaslat nem elégszik meg azzal a jogkörrel, hogy csak a számadások felülvizsgálatát utalja a szakértő hatáskörébe, hanein az anyagi jellegű ténykedések ellenőrzését is — amint a törvényjavaslat mondja »a rendes kereskedő által követett elveknek« figyelembevételét és ellenőrzését is a szakértő hatáskörébe utalja. A jelentéstételi kötelezettség, a vagyoni helyzetnek állandó figyelemmel kisérése ugyancsak az előbb hangsúlyozott fontos érdeket szolgálja Nagyon bölcs intézkedése a javaslatnak, amikor a könyvvizsgáló szakértő erkölcsi függetlenségét kívánja biztosítani azáltal, hogy díjazását mindenkor a bíróság állapítja meg és az ezzel ellenkező megállapodást nemcsak semmisnek nyilvánítja, de a kijátszást komoly büntetés alá is vonja. A büntető rendelkezések közül kétségkívül az a legérzékenyebb, hogy a könyvszakértőtől határozott időre, vagy véglegesen is meg lehet vonni a működési jogosultságot, tehát hivatásának gyakorlásától is eltiltható. T. Ház! A törvényjavaslat ismertetésével lényegében végeztem. Méltóztassék megengedni, hogy néhány vonatkozásban kitárjam a szemlélet kapuját és feleljek arra a kérdésre: vájjon ez a törvényjavaslat maradéktalanul fogja-e szolgálni azokat a gazdasági hatású szempontokat, amelyekre általában gondolunk és amelyek elérését szükségesnek tartunk. A javaslat indokolása és felépítése két-