Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-174
Àz országgyűlés képviselőházának Ï7k. dés, mert hogy egyébre ne hivatkozzam, az 3878-iki büntető törvénykönyv 172. §-a igen hatályosan védi meg a nemzetiségeket mindenféle izgatás ellen. Van aztán több is. Kifogásolta azt is, hogy ez önálló törvényként jelenik meg és hogy nem a becsület védelméről szóló törvénybe, vagy mint képviselőtársam mondotta, a büntetőtörvénykönyvbe beilleszkedve jelenik meg. Ez végeredményben formalitás lett volna, mert hiszen lehetett volna valahogy úgy is, hogy kiegészíttetik a büntető törvénykönyv vagy a becsület védelméről szóló törvény egy-egy paragrafussal, de mi nem ezt akartuk, mert a nemzetiségi érzület védelme több, mint a minősített becsületsértés ellen való védelem, ennélfogva éppen az, ami mellett a képviselőtársam állást foglal, gyengíti az ő álláspontját, mert ha azt fogadnánk el, akkor kevésbbé védenők meg a nemzetiségi érzületet, mint ezzel a javaslattal. Végül még csak egy megjegyzésre kívánok válaszolni és azt hiszem, hogy ezzel nyugodtan be is fejezhetem. Ö ugyanis felvetette azt a kérdést, hogy vájjon a névmagyarosítáisra való felhívás nem olyan cselekmény-e, amely már ezen törvény szerint büntetendő volna. Először is nem tudom, hogyan gondolja t. képviselőtársam, hogy a (névmagyarosításra való felhívás 'bizonyos erőszakos eszközökkel történik-e, igen vagy nem. Ha ez olyan ember részéről követtetnék el, aki hatósági közeg vagy aki tisztviselő és erőszakot alkalmaz, akkor amúgy is más büntetendő cselekményt követ el; ha pedig valaki egyszerűen felszólít valakit arra, hogy magyarosítsa meg a nevét, azt hiszem, ezzel még lealacsonyító módon nem sérti meg a nemzetiségi érzületet. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Azt hiszem, ebben a kérdésben nem lehet vita. Ezekre való tekintettel bátorkodom mély tisztelettel kérni, méltóztassanak a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Éljenzés és taps jobboldalon cs középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni 1 ? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. A javaslattal részleteiben az igazságügyi bizottság fog foglalkozni. vitéz Csicsery-Kónay István képviselő úr mint a külügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. vitéz Csicsery-Rónay István előadó: T. Képviselőház! Beterjesztem a képviselőház külügyi bizottságának kétrendbeli jelentését Magyarországnak a Japán, .Németország és Olaszország között Berlinben 1940. évi szeptember hó 27. napján kötött háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozásáról szóló, továbbá a Belgrádban 1940. évi december hó 12-én kelt magyar—jugoszláv barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatok tárgyában. Tisztelettel kérem, hogy a jelentések kinyomatását, szétosztását elrendelni és azokra a sürgősséget kimondani méltóztassék, Elnök: A Ház mind a két jelentést kinyomatja és tagjai között szétosztatja. Az előadó úr a napirendre tűzést illetőleg a sürgősség kimondását is kérte. Kérdem, méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. A napirend szerint következik az építőiilése 19Ul február 5-én, szerdán. 140 takaréküzlet szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom: 320. sz.) Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy a javaslathoz a következő vezérszónokokat jelentették be: a nyilaskeresztes párt Matolcsy Mátyás képviselő urat, az egyesült kereszténypárt KöziHorváth József képviselő urat. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bocsáry Kálmán előadó urat illeti a szó. Bocsáry Kálmán előadó: T. Háa! Az a forradalmi erő, amelynek ívelése az utóbbi két évtized történéseit átfogja és a nemzetek belső életműködésének irányát és tartalmát megszabja, a magánjogi jogalkotásban és a jogrendszerek módszerében, alapelveiben és felépítésében is lényeges változást idézett elő. Ellenállhatatlan erővel sodródik az egész világ a társadalmas rend felé; ennek a társadalmas rednek termékenyítő szelleme a szociális eszme és egyúttal az az általános meggyőződés, amely szerint a jövőben világszerte nemzeti testeket fenntartani és nemzetté sűrített államokat életképessé tenni csak úgy lehet, ha az elesetteknek, a társadalom szegényeinek és a vagyontalanoknak védelmét állami és hatalmi erővel szabályozzuk és teljesítjük. Mélyen t. Ház! Ez a felfogás, ez a társadalmi rend kialakítását célzó általános felfogás a jogrend területén is lényeges változásokat idézett elő. A régi liberális renddel szemben mind hatékonyabban érvényesül az a követelmény, hogy az egyénnek nemcsak az élethez, hanem a megélhetéshez való jogát is államhatalmi erővel biztosítsuk és a vagyontalanoknak, az elesetteknek védelmét a jogban járatosabbakkal szemben, különösen a kijátszás, a lesbenjárás művészetével szemben megvédjük. (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) Ez a rend több védelmet fog nyújtani a gyengéknek és az elesetteknek, több lesz ebben az igazság és a becsület, kevesejbb a kijátszás, a kifosztás és a kizsákmányolás és ebben a rendben védelmet elsősorban az fojg kapni, aki i becsületes és tisztességes munkájának eredményeként, kéri a jogrend védelmét. Nem is csak az, aki becsületesebb, mert az új rend, az új társadalmi és jogrend, amely ma már hatalmas világ egységeket termelt ki és kontúrjait más államok életműködésében is látjuk, a becsületben és az erkölcsben nem ismer komparativust! Az új rend kialakulását mindenütt expanzív erővel azok szolgálják, akik a társadalomnak, a nemzeteknek és népeknek tömegét alkotják. Ezek kövezték a fejlődés országútját mindenkor, azok, akikben a népek géniusza a nemzeti örök életnek és haladásnak csiráját helyezi el. Ezek azok, akik a jogból az igazságot kikovácsolják; azt az. igazságot, amit az államhatalom mint a társadalmi igazság visszfényét és színképét az egyes törvényekben kötelező erővé formál. Ennek a társadalmas rendnek jogi szempontból alapvető sajátossága a »helyes jog« kodifikálása, ez a jogalkotás szervesen hozzásimul a nemzet történelmi hagyományaihoz, a nemzet gazdasági, társadalmi és esetleg geográfiai helyzetéhez, amikor a jogszabály különleges tartalmában mindenkor a nemzeti közösség szempontjait követi és az egyént alkalmassá teszi a saját és egymásköz ötti, az interindividuális élet szerves együttműködésére is. t T. Ház! A magyar jogalkotás már évtizedekkel ezelőtt több jogszabályban alkalmazta a ma világosan látszó társadalmas rendnek és a
