Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-173

Az országgyűlés képviselőházának T. Képviselőház! Ne képzeljük azonban azt, hogy bármily tökéletes belvízrendezés esetén is az olyan talaj vízkatasztrófa, mint amilyen most mutatkozik, nem járna megközelítőleg ugyanazokkal a káros hatásokkal, mint most, mert akkor, amikor a földből fakad fel a víz, azt levezetni teljes lehetetlenség. Le lehet vezetni azokat a belvizeket, amelyek a folyók és patakok áradásából származnák, de a talajból felfakadó vadvizek, talajvizek ellen lényegileg védekezés nincs. Mindennek ellenére, amint említettem, a kormány a pénzügyi és technikai előkészületek terén mindent megtett a végből, hogy ezt a katasztrófát légy ű rje. T. Képviselőház! Ma az a helyzet, hogy az Alföldnek 492.009' holdja van víz alatt, 492.000 hold van vízzel elborítva, részben talajvíz, részben pedig belvizek következtében. A kormány minden intézkedést megtett abban az irányban, hogy mihelyst a vízlevezetési munkálatok egyáltalában lehetővé válnak, — már a múlt ősszel rendelkezésre bocsátotta a szükséges összegeket s megindította a munkálatokat, de a korai tél következtében ezeket befejezni nem lehetett — mondom, minden előkészületet megtett aziránt, hogy mihelyt lehetséges, azonnal megtörténjék technikailag minden, hogy ezen a helyzeten javítani lehessen. Van is reményünk arra, hogy ha normálisan fejlődik a helyzet, március folyamán ennek a 492.000 holdnak több mint a felét vízmentesíteni tudjuk, a termelés rendelkezésére tudjuk bocsátani. Másik felének a vízmentesítése sokkal nagyobb befektetéseket és nagyobb technikai munkálatokat igényel, semhogy azok pár hónap alatt elvégezhetők legyenek, de mindenesetre elvégezhetők lesznek az év első felében. Ez a helyzet, t. Képviselőház, egészen nyíltan és minden szépítés nélkül feltárva. A kormány teljes mértékben tudatában van a felelősségének és kötelességének, megtett eddig is és meg fog ezentúl is mindent tenni teljes erőfeszítéssel a veszély elhárítására. Ezekben kívántam válaszolni. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Napirend előtti felszólalásról lévén szó, vitának és határozathozatalnak helye nincs. Napirend szerint következik Magyarországnak Japán, Németország és Olaszország között Berlinben kötött háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 420.) vitéz Csicsery-Rónay István előadó urat illeti a szó. vitéz Csicsery-Rónay István előadó: T. Házi Mélyen megrendülve kezdek annak a törvényjavaslatnak az előadásába, amely lánglelkű és lángeszű külügyminiszterünk, Istenben megboldogult Csáky István gróf életének utolsó műve volt. (

Nagy megtiszteltetés részemre, hogy a mindnyájunk által szeretett, tisztelt és nagyrabeesült külügyminiszterünk külpolitikai hagyatékának előadása nekem jutott osztályrészül. Noha Csáky István gróf eltávozott a körünkből, lelke örökre itt marad közöttünk és élete műve memento lesz számunkra mindig, külpolitikai vonalvezetésünk irányításánál. Boldogult külügyminiszterünk tárgyalásra kerülő törvényjavaslata Magyarországnak a Japán, Németország és Olaszország között létrejött háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásáról szól. Japán, Németország és Olaszország kormánya 1940 szeptember hó 27-én Berlinben háromhatalmi egyezményt kö173. ülése 19 Ul február U-én, kedden. 131 I tött ablból az elgondolásból kiindulva, mely szerint a tartós béke előfeltételének tekintik, hogy a világ minden nemzete a neki kijáró térhez jusson. Ezért elhatározták, hogy a nagy keletázsiai és európai területekre vonatkozó törekvéseik keresztülvitelére úgy fognak együttműködni, hogy olyan rendet teremtsenek és tartsanak fenn, amely lehetővé teszi az ottani népek fejlődését és jólétének előmozdítását. A három kormány ezen együttműködést ki akarja terjeszteni a világ más részeibe olyan nemzetekre is, amelyek hasonló irányban készek fáradozni, hogy ezáltal a világbéke, mint végső cél, elérhető legyen. Ezért megállapodtak abban, hogy Japán elismeri és tiszteletben tartja Németország és Olaszország vezetését az európai új rend megteremtésénél, Németország és Olaszország pedig elismerik és tiszteletben tartják Japán vezetését a nagy keletázsiai új rend megteremtésénél. A három állam egymást politikai, gazdasági és katonai eszközökkel kölcsönösen támogatja, ha valamelyiküket olyan hatalom támadná meg, amely ebiben a háborúban vagy a kínai-japán konfliktusban eddig nem vett részt. Az egyezmény végrehajtása céljából a^ három kormány külön szakbizottságokat állított fel. A három szerződő hatalom kijelentette, hogy előbb említett megállapodásuk nem érinti a három fél mindegyike és r SzovjetOroszország között jelenleg fennálló állapotot. Az egyezmény tíz évre szól és azonnal életbe lép- . , T. Ház! Boldogult külügyminiszterünk meg tavaly november 13-án a költségvetési vita alatt mondott expozéjában kifejezésre jutatta a magyar kormány elhatározását, hogy a hármas paktumhoz csatlakozik. Amint a paktum hivatalos szövege és a három hatalom kapcsolatos nyilatkozata nyilvánosságra került, boldogult gróf Csáky azonnal megkezdte az erre vonatkozó tárgyalásokat. A csatlakozás következményeit megvizsgálva kitűnt, hogy a szerződés értelmében ha Magyarországot támadás érné, a szövetséges három hatalom segítségére siet, ha pedig a három hatalmat érné egy olyan hatalom részéről támadás, amely a háborúban eddig nem vett részt, akkor Magyaror

: szag szolidáris lesz a megtámadott hatalmi csoporttal. A magyar kormány e feltételek tudatában határozta el a csatlakozást és vállalta annak Kockázatát, a nemzetre^ várható előnyök reményében. A magyar kormány elsőnek csatlakozott a berlini hármas egyezményhez-és ezzel beigazolta, hogy külpolitikájának alappillére a tengelyhatalmak iránti barátság. Annakidején volt kormányunk elnöke, boldogult Gömbös Gyula sokban hozzájárult a két tekintélyállam baráti együttműködésének létrejöttéhez, hiszen őtőle származott a tengely szó is. Mussolini hiába mondta annakidején, hogy Giustizia per l'Ungheria, hi áh a volt minden politikai és erkölcsi támogatása, amikor Németország gyenge ós kicsi volt. Csak akkor -vált lehetővé a magyar feltámadás, midőn Hitler Adolf Németországa megteremtődött és megerősödött. Az, ami 20 éven át a kisantant hazugságai és cselszövései miatt Genfben, Londonban és Párizsban megfeneklett, a magyar revízió kérdése megértésre talált Berlinben és Rómában. Arra nem is volt példa a világtörténelemben, hogy egy háborúban lévő csoport olyanokkal foglalkozzék, akik nem szövetségesei és nem ellenségei. Az erdélyi döntés pedig háború alatt történt meg. (Ügy van! XJgy van! a jobboldalon.)